"Totális csődöt" mondtak a hatóságok az újnácik ügyében

Súlyos mulasztások és hibák terhelik a németországi Türingia tartomány bűnüldöző hatóságait a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt ügyében - állapította meg a tartományi parlament (Landtag) vizsgálóbizottsága csütörtökön bemutatott jelentésében.

Az erfurti Landtag bizottságának 1800 oldalas jelentése szerint a hatóságok "totálisan csődöt mondtak" az NSU-ügyben. A neonáci terroristák által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban "végzett, illetve nem végzett" nyomozások azt mutatják, hogy az ügy kezelése a rendőrség, az ügyészség és az alkotmányvédelmi hivatal oldaláról vizsgálva is "teljes katasztrófa".

Az egykori NDK területén fekvő Türingiában létrejött NSU országszerte legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el. A három terrorista - Uwe Mundlos, Uwe Böhnhardt és Beate Zschäpe - 1998 elején kezdett bujkálni, miután a rendőrség Jenában egy razzia során felszámolt egy pokolgépgyártó műhelyt, és körözni kezdte a három személyt, mint mindenki mást, akit kapcsolatba hoztak az esettel.

Ha a hatóságok akkor rendben elvégezték volna a munkájukat, akkor valószínűleg egészen más irányt vett volna a történet - emelte ki Dorothea Marx, a vizsgálóbizottság elnöke a jelentés erfurti bemutatóján.A testület több mint két évig foglalkozott az üggyel, 68 ülést tartott, csaknem 170 tanút hallgatott meg és hétezernél is több hivatalos aktát tekintett át. Az összefoglaló jelentést a bizottság tagjai ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el.

A legtöbb mulasztás az alkotmányvédelmi hivatal - a belső elhárítás - türingiai szervezetét terheli. A hatóság nem ismerte fel, hogy alakult egy terrorista csoport és sorozatban követ el bűncselekményeket, holott számos fizetett informátora volt a szélsőjobboldali szubkultúrában, köztük olyanok is, akik kapcsolatban álltak az NSU tagjaival. A hatóság továbbá nem osztott meg számos fontos értesülést a rendőrséggel, és nem volt megfelelő az információáramlás az alkotmányvédelem tartományi és a szövetségi szervei között sem. A bizottság szerint ugyan nem bizonyítható, de feltételezhető, hogy az alkotmányvédelem szabotálta az NSU tagjainak kézre kerítését.

Számos hibát követett el az ügyészség, a rendőrség és a tartományi belügyminisztérium is. A rendőrség például rosszul mérte fel a szélsőjobboldali szubkultúra szervezettségi fokát és veszélyességét - állapította meg a bizottság. Ezzel kapcsolatban Richard Dewes volt tartományi belügyminiszter a meghallgatásán kiemelte, hogy tíz rendőrből kilenc az NDK idején tanulta a szakmát. A sikeres munkához arra lett volna szükség, hogy "ezeket a kollégákat felvilágosítsák arról, mit jelent a jobboldali radikalizmus" - idézték német hírportálok a volt miniszter szavait a jelentésből. Annak ellenére, hogy az NSU tagjaira korán felfigyeltek a hatóságok, és a militáns szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként tartották számon őket, az általuk 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságok, rablások és robbantások ügyében nyomozva nem a neonáci színtér felé indultak el.

A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a "törökbüfé-gyilkosságok" (Döner-Morde )címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek. Az NSU egyetlen élő tagját, Beate Zschäpét terrorista szervezet létrehozásával és az NSU számlájára írt bűncselekményekben tettestársként való részvétellel vádolták meg, pere tavaly kezdődött. Az NSU környezetéből két személyt gyilkosságban való bűnrészességgel, két további személyt pedig terrorista szervezet támogatásának bűncselekményével vádolták meg.

Szerző

Ötéves gyerek is az ukrajnai áldozatok között

A "terrorellenes hadművelet" kezdete óta a legsúlyosabb veszteségeket szenvedték el az ukrán önkéntes belügyi alakulatok a Donyeck melletti Ilovajszk városáért folyó harcokban - közölte csütörtökön Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

 Luhanszk közelében a szeparatisták ismét rálőttek egy menekülteket szállító, fehér zászlós autóra, és emiatt hárman - egy házaspár és ötéves gyermekük - életüket vesztették. A támadás ugyanazon a környéken történt, ahol hétfőn ért rakétatalálat egy menekültkonvojt. Az akkori támadásban 17-en haltak meg. 

A Donbasz, Sahtarszk, Azov és Dnyipro nevű önkéntes alakulatok összesen 19 tagja esett el és 46 sebesült meg. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint ez mintegy negyede annak a veszteségnek, amelyet a különleges belügyi alakulatok és a - szintén a tárca irányítása alá tartozó - Nemzeti Gárda az oroszbarát szakadárok ellen indított műveletek során eddig összesen elszenvedtek. A Nemzeti Gárda előző napi közleménye szerint egységeik behatoltak a kulcsfontosságú városba, de maradtak még szeparatisták a település egyes kerületeiben, akik ellentámadásokat indítottak. Herascsenko kijelentette: Arszen Avakov belügyminiszternek előbbre való a belügyi egységek tagjainak élete, mint hogy augusztus 24-éig, Ukrajna függetlenné válásának évfordulójáig bármi áron "felszabadítsák" Ilovajszkot.

Közben a Nemzeti Gárda közölte, hogy erősítést és nehézfegyverzetet - aknavetőket, gránátvetőket és páncéltörőket, valamint légvédelmi rendszereket - küldött a Donbasz alakulatnak Ilovajszkba.  Andrij Liszenko, a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt öt ukrán katona vesztette életét, és 21 sebesült meg. Liszenko megerősítette, hogy a Luhanszknál folyó harcokban a "terrorellenes" erők megszereztek két deszantharcjárművet, amely az oroszországi, pszkovi légideszant-hadosztályhoz tartozik. A szóvivő szavai szerint csütörtök délig nem történt meg az ukrán határhoz érkezett orosz segélyszállítmány határ- és vámkezelése. "Az ukrán fél késlekedés nélkül hozzálát munkájához, amint megkapja a nemzetközi vöröskereszttől annak végleges megerősítését, hogy kész a szállítmányt célba juttatni" - fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt vállalta a segéllyel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátását, azaz a szállítmány útvonalának meghatározást, a segély tárolását, valamint szétosztását Ukrajna területén. Ehhez viszont garanciára van szüksége a szeparatistákról, illetve Oroszországtól arra vonatkozóan, hogy a szállítmány biztonságban áthaladhat majd a szakadárok kezén lévő területeken. A határszakasz, amelyen keresztül az orosz segélykonvojt szeretné Moszkva Ukrajnába beléptetni, a szeparatisták ellenőrzése alatt áll.

A Donyeck megyei kormányzóság csütörtöki közleménye szerint az elmúlt egy nap alatt a megyében 34 civil vesztette életét, és 24-en sebesültek meg a kormányerők és a szakadárok közötti harcok miatt. Luhanszk városában már tizennyolcadik napja nincs áram- és vezetékes vízellátás. A város vezetői azt közölték, hogy kenyér és alapvető élelem még kapható a boltokban, de gyógyszer- és élelmiszer-szállítmányok már régóta nem érkeznek a városba.

Szerző

Nem volt szűkmarkú az Ikea atyja

Publikálás dátuma
2014.08.21. 15:40
FOTÓ: Getty Images, Michel Porro
Az Ikea lakberendezési áruházlánc alapítója, Ingvar Kamprad 53 millió koronát adományozott szülővárosa fejlesztésére - írja a The Local című, Svédországgal foglalkozó angol nyelvű hírportál.

Kamprad szerdán utalta át az 1,8 milliárd forintnyi összeget a Svédország déli részén, egy kedvezőtlen adottságú vidéken fekvő Agunnaryd városka, pontosabban a cégalapító által a település fejlesztésére létrehozott Agunnaryd Alapítvány részére.
A pénzt a városvezetés vidékfejlesztésre és munkalehetőségek teremtésére szeretné elkölteni, emellett igyekeznek kedvező feltételeket teremteni a hosszú távon itt letelepedni vágyók számára.

A helyi testület vezetője, Bengt Nilsson boldogan fogadta az adományt, amely hatalmas lehetőséget jelent a 600 lakosú kisvárosnak.
"Nagyon büszkék vagyunk Ingvar Kampradra, és természetesen nagyon köszönjük, hogy így gondol a szülővárosára" - nyilatkozta Nilsson.

A 88 éves Kamprad idén költözött vissza Svédországba negyven év külföldi - dániai, majd svájci - tartózkodás után. Az Ikea alapítóját a világ leggazdagabb emberei között tartják számon, vagyonát a Forbes magazin 4,1 milliárd dollárra becsülte idén.
A májusban minden idők legjobb svéd vállalkozójává választott Ingvar Kamprad júniusban jelentette be, hogy lemond az áruházlánc vezetéséről fia, Matthias Kamprad javára.

Az Ikea mozaikszó az Ingvar Kamprad Elmtaryd Agunnaryd szókapcsolat kezdőbetűiből áll, amelynek utolsó két szava az üzletember szülővárosára, illetve arra a város közelében fekvő farmra utal, ahol a dinasztiaalapító felnőtt.

Szerző