kommunikáció;Kúria-döntés;zűrzavar;

- Varga ellentmond Lázárnak

Ellentmondásba keveredett a kormány két minisztere a devizahiteles ügyekben. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az autóhitelesek is a megmentendő adósok közé tartoznak, míg Varga Mihály, a gazdasági tárca vezetője szerint rájuk nem vonatkozik a Kúria döntése. A káosz jeleit mutató nyilatkozatháborúban az autótulajdonos devizahitelesek állnak nyerésre.  

Az autóhiteleseket épp úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket, ez a véleménye Lázár Jánosnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Blikknek adott interjújában kifejtett véleményét nem osztja a kormány egy másik tagja, ugyanis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati rádió tegnapi műsorában cáfolta azt az állítást, és úgy fogalmazott, hogy az autóhitelesekre nem vonatkozik a Kúria állásfoglalása.

A miniszterek vitája ellenére az autóhitelesek biztosak lehetnek abban, hogy ha deviza alapon (az esetek többségében svájci frankban), vagy forintban vették fel kölcsönüket, akkor vonatkozik rájuk a Kúria döntése. Amennyiben a bíróság megállapítja a hitelt folyósító pénzintézet kölcsönszerződésének tisztességtelenségét, akkor a devizások az árfolyamrés mellett igényt tarthatnak a kamatemelésből származó többlet visszafizetésére, feltéve hogy a szerződés 2009 júliusa után járt vagy jár le. Lázár János Blikkben így érvelt: a társadalom álláspontja szerint az ingatlan-devizahitelesek ügye kell, hogy elsőbbséget élvezzen, mivel őket az otthonvesztés fenyegeti.

De a Kúria kimondta - emlékeztetett a miniszter -, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppúgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket. Ráadásul az autóhitelesek jó része előbb-utóbb éppúgy elvesztik ingatlanjukat, mivel hitelüket már nem tudják tovább fizetni, gépkocsijuk pedig már a töredékét sem éri a hitelösszegnek, amely nem csökken, hanem nő, annak ellenére, hogy azt becsületesen fizetik - érvelt Lázár János.

Úgy látszik azonban, hogy a pénzügyekért is felelős Varga Mihály előzetesen nem egyeztetett minisztertársával amikor tegnap reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy meg fogják vizsgálni az autóhitelesek ügyét, mert a Kúria döntése rájuk nem vonatkozik. A nemzetgazdasági miniszter azonban tévedett, ezt erősítette meg a Népszavának Léhmann György ügyvéd, akinek devizahiteles ügyfelei korábban több pert már megnyertek. Jogértelmezése szerint a Kúria döntése minden jelzálogalapú kölcsönszerződést érint, függetlenül attól, hogy minek a megvásárlása volt a megállapodás tárgya, így az ingatlanok mellett természetesen a gépjárművekre is vonatkozik. Kivételt csak a gazdasági-szakmai tevékenységre vonatkozó szerződések képeznek, az egyes fogyasztói szerződések között azonban nincs különbség - mondta Léhmann György.

Azonban a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint azt első látásra gondolnánk. Az ugyanis még nem dőlt el, hogy az autóhiteleseket is bevonják-e a forintosításba. Erről a szeptemberre ígért újabb törvénynek kell majd választ adnia. Továbbra is nyitott az a kérdés is, hogy a forintosítás milyen árfolyamon történik. Mivel a kormányzat nem kívánja erre az adófizetők pénzét, vagy a jegybank devizatartalékának egy kisebb hányadát felhasználni, így a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a piaci árfolyam és az Országgyűlés által majd törvénybe foglalt kurzus különbségét a pénzintézetekkel fizettetik meg. Banki körökben ezt azért tartják sérelmesnek, mert az árfolyamok alakulására semmiféle befolyásuk nincs. A nemzetközi pénzpiaci hangulat mellett, a kormányzat gazdaságpolitikájának és intézkedéseinek hatása érvényesül a forint árfolyamának alakulásánál.

Ha a bankoknak a forintosítás miatt devizát kell vásárolniuk, akkor ez azzal a következménnyel járhat, hogy a tegnapi 314 forint feletti euróárfolyam akár a 330 forintos rekordszintig is növekedhet. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kormányzat nem szállhat be a devizahiteladósok megmentésébe, mert ezzel veszélyeztetné az éppen csak 3 százalék alatti GDP arányos államháztartási hiány tartását. Ez az oka annak, hogy aligha valósulhat meg az a korábban hangoztatott ötlet, hogy a bankok a forintosításon elszenvedett veszteségeiket leírhassák a bankadójukból. Ugyanis erről a bevételről az államháztartás a mostani kifeszített költségvetési helyzetében nem mondhat le. Arra azonban bizton' számíthatunk, hogy a közelgő önkormányzati választásokra tekintettel a devizahitelesek megmentésére vonatkozó kormányzati ígéretek folyamatosan napirenden maradnak.

Sorra utasítják el a banki kereseteket
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához tegnapig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében a magyar állam ellen, de a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasította. A keresetlevelek egy része hiányos volt, mert a melléklethez tartozó kivonat nem jelölte meg azt az időszakot, amely alatt a perben kifogásolt szerződési feltételek érvényben voltak.
Más esetben a bankok nem csatolták azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztották volna az általuk alkalmazott szerződési feltételek tisztességes voltát. Hat beadványt azért utasítottak el mert szkennelve nyújtották be azokat. A felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül újra benyújthatja a szabályszerű keresetlevelet.
Elvileg 400 magyarországi pénzintézet kísérelheti meg bíróság előtt megdönteni azt a feltételezést, hogy tisztességtelenül járt el az ügyfeleivel szemben. A keresetek benyújtásának végső határideje egyébként augusztus 25.
A kormányzat keményvonalas bankellenes filozófiájának részének tekinthető, hogy a pénzintézetek a keresetleveleikhez hiánypótlást nem nyújthatnak be, és minden banktól csak egy beadványt fogadnak el.

Feltételesen szabadlábra helyezik a börtönbüntetését töltő Adrian Nastase volt román kormányfőt, erről csütörtökön hozott jogerős ítéletet az Ilfov megyei törvényszék.