Idő előtti kampány retorziók nélkül

Szombaton kezdődik hivatalosan a választási kampány, jövő hétfőtől pedig a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek arra, hogy kik szerepeljenek a szavazólapokon az október 12-i önkormányzati választáson. Noha a választási eljárási szabályokat a Fidesz-KDNP teljesen a saját kedvére alkotta meg, a kormánypárti jelöltek mégsem képesek a betartásukra, ám ennek következménye nem lesz. Nem sok jóra lehet tehát számítani a következő ötven napban.

Semmiféle retorzióra nem kell számítania a Fidesz-KDNP-nek azért, mert számos településen és fővárosi kerületben a saját maga által megalkotott választási eljárásokkal szemben, idő előtt megkezdte a kampányt. Erre lehet legalábbis következtetni abból, ami a budapesti belvárosban történik, ahol a kormánypárt jelölje minden létező plakáthelyen feltűnt a napokban, de az ország számos más településén is teleszórta a postaládákat a helyi fideszes polgármester-aspiráns és csapata.

Csongrádban például, miután a helyi Fidesz már a múlt hét végén ellátta a postaládákat a kampányanyagaival, a Jobbik, az MSZP és egy magánszemély panaszt tett a helyi választási bizottságnál, mondván a kormánypárt ezzel megsértette a választási törvényt. A testület csütörtökön ült össze az ügyben, ám határozathozatalról lapzártánkig nem érkezett hír. Hogy azonban súlyos elmarasztalásra nem kell számítani a kormánypárt helyi szervezetének, azt megelőlegezhette már, hogy a delmagyar.hu kérdésére a Nemzeti Választási Iroda kommunikációs főosztályvezetője, Listár Dániel azt mondta, "semmi nem tiltja, hogy a pártok választási kampányidőszakon kívül is tájékoztassák a választópolgárokat programjukról, mint ahogy erre több esetben is látunk példát országszerte". Magyarán bárki, bármit megtehet már most is, noha hivatalosan az október 12-i önkormányzati választás előtti 50. napon, azaz csak szombaton kezdődik az önkormányzati és nemzetiségi választás kampánya.

Az új választási eljárási törvény értelmében legalábbis ekkortól lépnek életbe a kampányra vonatkozó szabályok, amelyek kikötik, kampánytevékenység minden olyan cselekmény, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A Fidesz annak idején azzal indokolta a kampányidőszak korlátozását, hogy olcsóbb és a választópolgárokat kevésbé zaklató kampánytevékenységet szeretnének kikényszeríteni a pártoktól. Úgy tűnik, e követelmény alól ezúttal is kizárólag a kormánypártok mentesülnek, így például Szentgyörgyvölgyi Péter, a Belváros mai alpolgármestere és fideszes polgármesterjelöltje, aki megszámlálhatatlan mennyiségű V. kerületi hirdetőoszlopon és egyéb plakáthelyen tűnt fel az elmúlt napokban azt üzenve: "Bízzon a Fideszben!"

Nem tesznek bejelentést, mert a jogászaik szerint semmi értelme - mondta lapunknak Juhász Péter. Az Együtt-PM társelnöke, a baloldali pártok belvárosi polgármesterjelöltje kiemelte: a Fidesz eljárásmódja mindenképpen etikátlan, de a rafináltan megfogalmazott jogszabály miatt nem jogszerűtlen. Juhász egyébként nemcsak a plakátok megjelenéséből "fedezte fel", hogy a kormánypárti jelölt megkezdte a kampányt, hanem már több lakossági jelzést is kapott arról: telefonon, a postaládába szórt kiadványokkal népszerűsíti magát ellenfele, s igyekszik lejáratni Juhászt. A polgármesterjelölt kiemelte: a Fidesszel szemben az Együtt-PM a jogszabályokat betartva, nyilván sokkal szerényebb eszközökkel készül a kampányra. Hozzátette: azt mindenképpen megköveteli, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter számoljon be arról, milyen forrásból árasztotta el a Belvárost plakátjaival, mert azt csak remélni tudja, hogy a fideszes kampányhoz nem tapad közpénz.

Az tehát egyértelmű, hogy a kormánypárt idő előtt látott neki a kampánynak, egyelőre azonban kérdéses, hogy ezt egyeztette-e bármilyen választási szervvel, hiszen az eljárási törvény azt is kiköti, csak a kampányidőszakban adott a lehetőség a jelölőszervezeteknek és a jelölteknek, hogy engedély nélkül készíthetnek plakátot. Az egyéb, sajtóban megjelenő reklámokat úgy korlátozták a kormánypártok, hogy az újságokat és online médiumokat hirdetési árlistájuk bejelentésére kötelezte, ennek határideje szintén szombaton jár le. A szabályok szerint a plakátokon és a szórólapokon minden esetben fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt. A titkolózásra egyébként sincs oka egyetlen jelöltnek sem, hiszen a szombati hivatalos kampányrajt után már hétfőtől, augusztus 25-től ajánlásokat kell gyűjteni. Erre két héten át, szeptember 8-ig lesz lehetőség, azt, hogy egy adott településen mennyi ajánlásra van szükség az induláshoz, a jegyzőnek kellett megállapítani augusztus 18-ig.

Mégis összeül a közgyűlés

A határidő lejárta előtt hat nappal lehet helyi választási bizottsága Budapestnek.

Megírtuk, csak egyetlen területi választási bizottság nem működött az országban, a fővárosi, mert tagjainak száma a törvényben előírt három alá csökkent. Emiatt nem lehetett nyilvántartásba venni a fővárosi kompenzációs listákat és a főpolgármester-jelölteket. A bizottsági tago(ka)t a fővárosi közgyűlés választhatná meg, de Tarlós István, arra hivatkozva, hogy a nyári szabadságok miatt nem lenne határozatképes, nem hívta össze a testületet.

A budapesti főjegyző ezért már korábban az Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, hogy az bízzon meg tagot, amit a múlt héten meg is tett. Ez azonban a főváros fideszes vezetésének nyilván nem tetszett, Tarlós István kezdeményezésére ugyanis hétfőn rendkívüli ülést tart a fővárosi közgyűlés, hogy megválassza a választási bizottság tagjait és póttagjait.

Menetrend

- Az értesítőknek legkésőbb augusztus 25-re meg kell érkezni a polgárokhoz

- Ugyanaznap megkezdődik a pártok és jelöltek aláírásgyűjtése, mely szeptember 8-ig tart

- A nemzetiségi választói névjegyzékbe szeptember 26-ig lehet jelentkezni

Perelik a civilek az Államkincstárt

Beperelte a Magyar Államkincstárt a K-Monitor a TASZ jogi képviseletével, mert az nem adta ki az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat.

Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék szeptember 24-re tűzte ki, az ügyben a civilek szerint a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik. A MÁK ugyanis arra hivatkozva utasította el az adatigénylés teljesítését, hogy "a jelölteknek, illetve jelölő szervezeteknek nyújtott támogatás felhasználására vonatkozó elszámolás átfogó, tételes, számlaszintű ellenőrzésére kizárólag a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék jogosult, más szerv illetve személy nem."

A két szervezet azt kérte a Törvényszéktől, hogy éljen speciális hatáskörével, s forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), az ügyben eljáró bíró ugyanis akár már elsőfokon úgy dönthet, hogy felfüggeszti a pert és az Ab-hez fordul, ha úgy ítéli meg, hogy az eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabályt kellene alkalmaznia.