A főnök szeme mindent lát(hat)?

Publikálás dátuma
2014.08.22. 07:17
A munkavállalót tájékoztatni kell FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A munkáltatók sokféleképpen ellenőrizhetik munkavállalóikat, azonban nem mindegy hogyan építik ki az ellenőrzés rendszerét, illetve, hogy milyen módon jutnak információkhoz velük kapcsolatban. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a dolgozó magánéletére nem terjedhet ki az ellenőrzés, az információkat pedig tilos korlátlan ideig tárolni - tudtuk meg a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársától. 

Közismert, hogy - a Munka Törvénykönyve (Mt) alapján - a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalójának a munkaviszonnyal összefüggő magatartását, de ez nem járhat az emberi méltóság megsértésével. Sőt, a munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalóját azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek az ellenőrzésére szolgálnak.

Tekintettel arra, hogy az Mt. felhatalmazza a munkáltatót az ellenőrzésre, a munkáltatói ellenőrzéshez kötődő adatkezeléshez nem feltétlen szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Fontos azonban tudni, hogy az Mt. konkrét, részletes rendelkezést nem tartalmaz, ezért az ilyen előírásokat a munkáltatónak kell megfogalmaznia.

A nagy érdeklődés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlást adott ki, arról hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkahelyi ellenőrzésnek. Gyakori probléma, hogy a munkáltató nem megfelelően építi ki a belső elektronikus ellenőrzési rendszert, adott esetben a kamerával történő megfigyelést is beleértve, ami akár milliós bírság kiszabásához is vezethet" - mondta Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

A bírság mellett a NAIH elnöke elrendelheti az adott ügyben hozott határozat - névvel történő - közzétételét, így a nyilvánosság is megismerheti a törvénysértő adatkezelőt. Az ügyvéd néhány szabályra is felhívta a figyelmet. Ilyen például, hogy a videofelvételeket csak három munkanapig szabad tárolni. Amennyiben a munkáltató ennél hosszabb ideig kívánja azokat őrizni, akkor ennek az okát megfelelő módon igazolnia kell.

Például, ha a kamerával olyan helyiséget figyelnek meg, ahol veszélyes anyagot tárolnak, akkor indokolt lehet a felvétel 30 napig történő megőrzése. A munkáltató köteles arról is gondoskodni, hogy a felvételek megtekintésére csak szűk személyi kör legyen jogosult, jelesül azon személyek, akik a felvétellel kapcsolatban a munkáltató szervezetén belül döntési jogkörrel rendelkeznek.

Számos esetben felmerül, hogy a munkahelyen milyen feltételekkel lehetséges kamerát elhelyezni. Ilyen esetben is meg kell vizsgálni a célhoz kötöttség elvét, azaz, hogy legitim-e a cél, aminek az elérése érdekében a munkáltató alkalmazni kívánja az elektronikus megfigyelést. Továbbá, hogy a munkáltató legitim érdekét nem írja-e adott esetben felül munkavállalói érdek.

Jogellenes olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amely a munkavállalók munkahelyi viselkedését kívánja befolyásolni, továbbá nem lehet jogszerűen kiépíteni a rendszert öltözőkben, orvosi szobában, mosdókban, mivel az ilyen helyiségek megfigyelése sértené az emberi méltóságot.– mondta Kovács Zoltán Balázs.

A szakértő szerint olyan időpontban, amikor senki nem tartózkodhat jogszerűen a munkahelyen, valamennyi helyiség megfigyelhető. A célhoz kötöttség elvére tekintettel lényeges, hogy a kamera látószöge kizárólag arra a területre irányuljon, amit a megfigyelés céljának eléréséhez szükséges.

Az adott kamera elhelyezésének céljáról előzetesen pontosan tájékoztatni kell az érintett személyeket. A NAIH álláspontja szerint amennyiben a kamerarendszer nem kizárólag munkavállalók megfigyelésére alkalmas, hanem például. a munkáltatóhoz látogató személyek megfigyelésére is, akkor az adatkezelés bejelentési kötelezettség alá esik.

Jogellenes olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amely a munkavállalók munkahelyi viselkedését kívánja befolyásolni, továbbá nem lehet jogszerűen kiépíteni a rendszert öltözőkben, orvosi szobában, mosdókban, mivel az ilyen helyiségek megfigyelése sértené az emberi méltóságot.

A munkáltató köteles dolgozója ellenőrzésről érthető és kellő részletességű belső szabályzatot készíteni, amelyben le kell lefektetni azokat az előírásokat, amelyek arról szólnak, hogy a munkavégzés céljára kapott email, valamint internet használata ellenőrizhető. Ez rendkivűl érzékeny terület, hiszen elő kell írni, hogy a munkahelyi email és internet kizárólag munkavégzés céljára használható, és ennek a szabálynak a betartását a munkáltató ellenőrizheti.

Szerző

Még mindig téma Kertész Imre Szent István Rendje

Továbbra is élénken foglalkozik a külföldi sajtó Kertész Imre állami kitüntetésével. A Nobel-díjas, ám az Orbán-rezsim holdudvara által rendszerint el nem ismert író augusztus 20-án vette át a Magyar Szent István Rendet.

A Klubrádió nemzetközi lapszemléjében idézte a Wiener Zeitungot, mely "Kitüntetés az arculat érdekében" címmel azt írta, miközben heves vita zajlik a holokausztban betöltött magyar szerepről, addig a jobboldali-nemzeti kormány egy ügyes húzással, Kertész kitüntetésével képes volt megosztani a baloldali-liberális tábort. A kabinet az elismeréssel nyilván cáfolni igyekezett az egyre-másra érkező bírálatokat, hogy tudniillik nem határolódik el eléggé az antiszemitáktól és a szélsőjobbtól. "Rejtély azonban, hogy Kertész miért fogadta el a megtiszteltetést" - vetették fel a kérdést, hozzátéve: az átadáskor ugyanaz az Orbán rázta meg az író kezét, aki ráerőszakolta az országra német megszállás emlékművét, amelyet zsidó szervezetek és antifasiszta körök történelemhamisításnak minősítenek. A Zeitung felidézte azt is, az elismerést dicshimnusznak szánt kínos írások kísérték a kormányközeli sajtóban, Schmidt Mária értekezése például csak azt szolgálta, hogy egyenlőségjelet tegyenek a két diktatúra közé, ám félreértelmezték az írót, ha ehhez az ő felfogását akarják felhasználni.

A Radio Bayern is beszámolót közölt a kitüntetésről, s idézték, amit Ungváry Rudolf az ARD-nek mondott: a Nobel-díjas szerző fügefalevelet tart a kormány elé, mert életműve éppen az ellenkezője annak, amit az Orbán-rezsim képvisel. Az író szerint azzal, hogy Kertész nem utasította el a gesztust, feloldozza azt a fasisztoid rendszert, amely elfoglalta a demokráciát Magyarországon. Megírtuk azt is, az osztrák Der Standard is döbbent cikket közölt Kertész kitüntetéséről. Felidézték, az író évek óta Parkinson-kórban szenved, igen visszavonultan él és bevallottan elege van az életből. Szerintük a megtiszteltetés annyiban figyelemre méltó, hogy az Orbán-kabinet a kitüntetéseket szinte kizárólag olyanoknak tartja fenn, akik a Fidesz vagy a Jobbik mellett kötelezik el magukat.

Kertész azonban élesen bírálta a jelenlegi magyar nacionalizmust, amiért Orbán és a Jobbik médiájában folyamatosan rágalmazták is, sőt, rendre megkérdőjelezték magyarságát. A baloldalon ugyanakkor most megütközést keltett, hogy az író hajlandó volt elfogadni a Szent István-rendet, annál is inkább, mivel azt a két háború között Horthy reaktiválta a monarchia idejéből.

Szerző

Varga ellentmond Lázárnak

Ellentmondásba keveredett a kormány két minisztere a devizahiteles ügyekben. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az autóhitelesek is a megmentendő adósok közé tartoznak, míg Varga Mihály, a gazdasági tárca vezetője szerint rájuk nem vonatkozik a Kúria döntése. A káosz jeleit mutató nyilatkozatháborúban az autótulajdonos devizahitelesek állnak nyerésre.  

Az autóhiteleseket épp úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket, ez a véleménye Lázár Jánosnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Blikknek adott interjújában kifejtett véleményét nem osztja a kormány egy másik tagja, ugyanis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati rádió tegnapi műsorában cáfolta azt az állítást, és úgy fogalmazott, hogy az autóhitelesekre nem vonatkozik a Kúria állásfoglalása.

A miniszterek vitája ellenére az autóhitelesek biztosak lehetnek abban, hogy ha deviza alapon (az esetek többségében svájci frankban), vagy forintban vették fel kölcsönüket, akkor vonatkozik rájuk a Kúria döntése. Amennyiben a bíróság megállapítja a hitelt folyósító pénzintézet kölcsönszerződésének tisztességtelenségét, akkor a devizások az árfolyamrés mellett igényt tarthatnak a kamatemelésből származó többlet visszafizetésére, feltéve hogy a szerződés 2009 júliusa után járt vagy jár le. Lázár János Blikkben így érvelt: a társadalom álláspontja szerint az ingatlan-devizahitelesek ügye kell, hogy elsőbbséget élvezzen, mivel őket az otthonvesztés fenyegeti.

De a Kúria kimondta - emlékeztetett a miniszter -, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppúgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket. Ráadásul az autóhitelesek jó része előbb-utóbb éppúgy elvesztik ingatlanjukat, mivel hitelüket már nem tudják tovább fizetni, gépkocsijuk pedig már a töredékét sem éri a hitelösszegnek, amely nem csökken, hanem nő, annak ellenére, hogy azt becsületesen fizetik - érvelt Lázár János.

Úgy látszik azonban, hogy a pénzügyekért is felelős Varga Mihály előzetesen nem egyeztetett minisztertársával amikor tegnap reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy meg fogják vizsgálni az autóhitelesek ügyét, mert a Kúria döntése rájuk nem vonatkozik. A nemzetgazdasági miniszter azonban tévedett, ezt erősítette meg a Népszavának Léhmann György ügyvéd, akinek devizahiteles ügyfelei korábban több pert már megnyertek. Jogértelmezése szerint a Kúria döntése minden jelzálogalapú kölcsönszerződést érint, függetlenül attól, hogy minek a megvásárlása volt a megállapodás tárgya, így az ingatlanok mellett természetesen a gépjárművekre is vonatkozik. Kivételt csak a gazdasági-szakmai tevékenységre vonatkozó szerződések képeznek, az egyes fogyasztói szerződések között azonban nincs különbség - mondta Léhmann György.

Azonban a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint azt első látásra gondolnánk. Az ugyanis még nem dőlt el, hogy az autóhiteleseket is bevonják-e a forintosításba. Erről a szeptemberre ígért újabb törvénynek kell majd választ adnia. Továbbra is nyitott az a kérdés is, hogy a forintosítás milyen árfolyamon történik. Mivel a kormányzat nem kívánja erre az adófizetők pénzét, vagy a jegybank devizatartalékának egy kisebb hányadát felhasználni, így a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a piaci árfolyam és az Országgyűlés által majd törvénybe foglalt kurzus különbségét a pénzintézetekkel fizettetik meg. Banki körökben ezt azért tartják sérelmesnek, mert az árfolyamok alakulására semmiféle befolyásuk nincs. A nemzetközi pénzpiaci hangulat mellett, a kormányzat gazdaságpolitikájának és intézkedéseinek hatása érvényesül a forint árfolyamának alakulásánál.

Ha a bankoknak a forintosítás miatt devizát kell vásárolniuk, akkor ez azzal a következménnyel járhat, hogy a tegnapi 314 forint feletti euróárfolyam akár a 330 forintos rekordszintig is növekedhet. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kormányzat nem szállhat be a devizahiteladósok megmentésébe, mert ezzel veszélyeztetné az éppen csak 3 százalék alatti GDP arányos államháztartási hiány tartását. Ez az oka annak, hogy aligha valósulhat meg az a korábban hangoztatott ötlet, hogy a bankok a forintosításon elszenvedett veszteségeiket leírhassák a bankadójukból. Ugyanis erről a bevételről az államháztartás a mostani kifeszített költségvetési helyzetében nem mondhat le. Arra azonban bizton' számíthatunk, hogy a közelgő önkormányzati választásokra tekintettel a devizahitelesek megmentésére vonatkozó kormányzati ígéretek folyamatosan napirenden maradnak.

Sorra utasítják el a banki kereseteket
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához tegnapig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében a magyar állam ellen, de a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasította. A keresetlevelek egy része hiányos volt, mert a melléklethez tartozó kivonat nem jelölte meg azt az időszakot, amely alatt a perben kifogásolt szerződési feltételek érvényben voltak.
Más esetben a bankok nem csatolták azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztották volna az általuk alkalmazott szerződési feltételek tisztességes voltát. Hat beadványt azért utasítottak el mert szkennelve nyújtották be azokat. A felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül újra benyújthatja a szabályszerű keresetlevelet.
Elvileg 400 magyarországi pénzintézet kísérelheti meg bíróság előtt megdönteni azt a feltételezést, hogy tisztességtelenül járt el az ügyfeleivel szemben. A keresetek benyújtásának végső határideje egyébként augusztus 25.
A kormányzat keményvonalas bankellenes filozófiájának részének tekinthető, hogy a pénzintézetek a keresetleveleikhez hiánypótlást nem nyújthatnak be, és minden banktól csak egy beadványt fogadnak el.

Szerző