ENSZ-határozat a Gázai konfliktusról?

Első ízben ismerte el a Hamász, hogy a radikális palesztin szervezet áll a három izraeli diák meggyilkolása mögött. Az ő megölésük volt az alapja a másfél hónapja húzódó közel-keleti konfliktusnak. Szalah Aruri emigrációban élő Hamász vezető egy törökországi konferencián azt közölte, a műveletet „testvéreink az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok részéről hajtották végre”. Izrael kezdettől fogva azt állította, hogy a Hamász állt a diákok meggyilkolása mögött, ezt azonban a radikális palesztin szervezet mindeddig hevesen tagadta. Az izraeli fiúk júniusban tűntek el. Heteken keresztül keresték őket, mígnem csak holttestüket találták meg.

A konfliktus súlyosbodása miatt Izrael újabb 10 ezer tartalékos behívását tervezi. Ez egy újabb szárazföldi akciót vetíthet előre. A légierő a Gázai-övezet Földközi-tengeri partszakaszát lőtte, legalább 22 személy vesztette életét. Az izraeliek 41 célpontot támadtak. Éjfél óta a palesztinok 81 rakétát lőttek ki Izrael területére.

Az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok azt közölte, vezetőik meggyilkolásával csak erősebbé válik a szervezet. Az izraeli hadsereget riadókészültségbe helyezték, mivel a Hamász bosszúhadjáratától tart a parancsnokok meggyilkolása után.

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia megfigyelő missziót akar meneszteni a Gázai övezetbe az ENSZ égisze alatt. Egy erre vonatkozó határozat benyújtását tervezik a Biztonsági Tanácsnál. A dokumentum előírná azt is, hogy meg kell nyitni Gáza határátkelőjét, amelyet azonban keményen ellenőriznének, hogy megakadályozzák a Hamász fegyverhez való jutását. Ezért biztonsági garanciákat is adnának Izraelnek. Határozatot nyújtana be az ENSZ-nél Jordánia is, ez azonban jóval inkább a palesztinok pártját fogja. Egyelőre nem világos, mikor tarthatnak szavazást a tervezetekről.