Elmondása szerint a törvényben elvárt szintre, a 79,4 százalékos GDP-arányos értéke alá csökkenhet az állomány, míg július végén még a GDP 85,1 százalékán állt a mutató. Ez azért valósulhat meg, mert rendkívül jelentős visszafizetések lesznek az év második felében: csak a devizaadósság 1400 milliárddal csökkenhet, ami úgy jön össze, hogy 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság jár le (ennek nagyobb része az év második felében), amit még egyéb, 1,5 milliárd eurót kitevő intézkedésekkel egészítenek ki. Ezek alatt az önkormányzatok devizahiteleinek előtörlesztésére és további visszavásárlásokra (Mol-pakett) lehet gondolni, vagyis hasonló trükköket alkalmaznak majd, mint 2013 végén.
A külföldi és belföldi kézben levő államadósság aránya is kedvezően változik Borbély László András elmondása szerint. Az év eleji 63 százalékról egészen 53 százalékig süllyedhet a külföldiek aránya (ez az előrejelzés már régóta ismert - a szerk.), de a szakember meglátása szerint, ha kedvezően alakulnak a folyamatok, jövőre már az adósság többsége (több mint 50 százalék) kerülhet hazai kézbe. Ez utóbbi javíthatja hazánk kockázati megítélését, hiszen a hazai befektetők kevésbé hátrálnak ki a magyar papírokból egy feszült helyzetben (mint amilyen az orosz-ukrán válság), ez által stabilabbá téve a piacot -véli Borbély.
A folyamatok kapcsán fontos megjegyezni, - emlékeztetett a Portfolio -, hogy Borbély László András optimista kijelentéseit beárnyékolhatja a forint árfolyama, ami idén kifejezetten gyengülő trendet mutatott a vezető devizákkal szemben. Hiába kell ugyanis a stabilitási törvény szerint fix árfolyamon számolni az államadósságot, a piacot a valós - árfolyamtól függő - szintje érdekli, és az alapján ítéli meg hazánkat, mint adóst.