Korlátoznák a vízummentességet?

Amerikai republikánus törvényhozók felvetették, korlátozni kellene a vízummentességi programot, mivel súlyos biztonsági kockázatot jelenthet. Az Iszlám Állam (korábban Iraki és Szíriai Iszlám Állam) dzsihadistái közül ugyanis sokan amerikai vagy nyugat-európai útlevéllel rendelkeznek, s a visa waiver-programot kihasználva bármikor akadálytalanul bejuthatnak az Egyesült Államokba.

Mac Thornberry texasi republikánus szenátor szerint az ISIS legalább háromezer tagja lehet jogosult arra, hogy vízum nélkül utazzon be Amerikába. Thornberry a CNN-nek azt nyilatkozta, becsléseik szerint 10-12 ezer külföldi harcol az ISIS soraiban, s közülük soknak van amerikai vagy nyugat-európai útlevele.

John Foley amerikai újságíró kivégzésével az ISIS hadüzenetet intézett az Egyesült Államokhoz. Amerikai nemzetbiztonsági értékelés szerint az ISIS egyelőre nem jelent számottevő biztonsági kockázatot amerikai területen, de hosszú távon jelenthet. A CBS jelentése szerint az FBI jelenleg mintegy száz olyan dzsihadistát követ nyomon, akik Szíriában az ISIS mellett harcolnak vagy oda akartak utazna.

Az ISIS aktívan toboroz nyugati-európai muzulmánok között, elsősorban brit, de más országok muszlimjait is megcélozták. Az Obama-kormányzat hármas stratégiát követ: tovább folytatják az ISIS ellen harcoló kurdok és az iraki kormányerők támogatását. Magas szintű tárgyalások folynak, hogy ausztrál, brit, kanadai erők is csatlakozzanak az ISIS felmorzsolását célzó harchoz. Várhatóan tovább növelik az Irakban lévő amerikai tanácsadók, biztonsági erők számát.

Jelenleg az amerikai külügyminisztérium vízummentességi programja értelmében 38 állam polgárai utazhatnak be egyszerűsített eljárással az Egyesült Államokba. A visa waiver-program 90 napos tartózkodást engedélyez turizmus vagy üzleti céllal beutazók, vagy átutazóban lévők számára.

A jórészt nyugat-európai országok, illetve Ausztrália, Brunei, Japán, Dél-Korea, Szingapur, Tajvan, Új-Zéland beutazását könnyítő programot 2008 októberében terjesztették ki a kelet-európai EU-tagállamok egy részére, de például Lengyelországra, Bulgáriára és Romániára még mindig nem terjed ki. Az amerikai turistaszervezetek a program további bővítését szorgalmaznák.

A vízummentességi programot 2001. szeptember 11-ét követően eleve jelentősen megszigorították, csak biometrikus adatokat tartalmazó útlevelekkel vehető igénybe.

Szerző

Bankperek: dömping, elnapolt ítéletek,

Publikálás dátuma
2014.08.26. 07:25
A nagybankok keresetének „feldolgozásához”, úgy tetszik, több idő kell FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Beindult a devizahiteles perek dömpingje, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának (FTGK) bírái a pénteki, első - egy takarékszövetkezet keresetét az állammal szemben elutasító - döntése után tegnap a Milton Hitelezési Zrt.-vel hasonlóképpen jártak el. A K&H Bank és az MKB Bank esetében az ítélet meghozatalát szeptember 9-re halasztották. Az utóbbi pénzintézet helyzetének az a pikantériája, hogy az ítélethirdetés napján tulajdonosa már a magyar állam lesz, amely bármilyen döntés születik mindenképpen veszít.

A devizahitelesek úgy látszik belefáradtak a róluk szóló perekre való járkálásba, a radikálisabbak pedig a bíróságok előtti tüntetésekbe. Hétfőn amikor FTGK Markó utcai épületében folytatódott a pénzintézetek kontra magyar állam közötti "tisztesség" bizonyítási tárgyalások sora, csak a sajtó, a jogász szakma, és a bankvilág képviselői foglalták el a tárgyalóterem padsorait, elég foghíjasan. Az MKB által kezdeményezett per annyiban tért el a múlt pénteki Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint tegnapi K&H és Milton tárgyalásoktól, hogy itt az érdeklődők az előtérben, zárt láncú televízión követhették a tárgyalóteremben történteket.

Az MKB és a K&H bankokat képviselő ügyvédek egyaránt kétségbe vonták, hogy "A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről" szóló idei 38. törvény, amely a devizahitelesek "megmentéséről" szóló trilógiára tervezett jogszabálycsokor első részét alkotja, egyáltalán megfelel-e az alkotmányosság kritériumainak, ugyanis számos ponton ellentmond az Alaptörvény több paragrafusának. Mindkét nagybank azt indítványozta, hogy az FTGK forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. A két bank szerint a 38. törvény egésze alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát, és egyes "statáriális szabályai" a bírói függetlenség elvét, továbbá a kereset elbírálása a megadott 30 napos indokolatlanul rövid határidőn belül nem folytatható. Páratlannak nevezték a bankokat képviselő ügyvédek, hogy korábbi jogerős döntéseket - köztük olyanokat is, amelyek már a második Orbán-kormány alatt születtek - semmissé tett ez az idén júliusban elfogadott törvény.

Emellett mind a két bank - egymástól függetlenül a maguk perében - azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, emellett az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető. A magyar bíróságoknak joguk van arra, hogy a peres felek bármelyikének indítványára az Alkotmánybírósághoz, illetve Strassburghoz forduljanak. Ekkor az az eljárás, hogy addig a tárgyalást felfüggesztik. Ezúttal azonban mind a két per tanácsvezető bírája úgy döntött, hogy sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Unió Bíróságához nem fordulnak, így a perek tényleges lefolytatásának nem látták akadályát.

Valamennyi pénzintézet perindításának tárgya a magyar állam ellen az volt, hogy bebizonyítsák: a hitelesekkel kötött szerződéseik tisztességesek voltak. (Itt jegyezzük meg, hogy nem csak a devizahitelesekről van szó, hanem azokról is, akik forintban adósodtak el.) A K&H Bank által indított perben a bankot képviselő ügyvéd sérelmezte azt is, hogy a bírósághoz fordulás joga is megsérült a 30 napos bizonyítási idővel, mivel így nem lehet a keresetet körültekintően kidolgozni. A törvényalkotó ezzel súlyosan korlátozza a bíróságot, az pedig, hogy nem teszi lehetővé a hiánypótlást, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Arra sem ad a 38. törvény lehetőséget, hogy a bíróság valóban mérlegeljen, így azt sugallja, hogy az ügyfél helyesen jár el, ha nem teljesíti a szerződéses kötelezettségét, mert a pénzintézet amúgy s jogsértően járt el, így azt kell bizonyítania, hogy ez mégsem így történt. A visszamenőleges hatály azért is alkotmányellenes, mert nem veszi figyelembe, hogy időközben megváltozott a jogi környezet, mégpedig többször. Olyan előrelátással pedig senki sem rendelkezik, hogy ezeknek jövőben kihatásait képes legyen felmérni.

A K&H Bank perében arról is beszámolt a pénzintézetet képviselő ügyvéd, hogy több száz oldalas keresetükre rendkívül gyorsan megérkezett az államot képviselő ügyvédi irodától a válasz, ami annak a gyanúját veti fel, hogy azt már korábban elkészítették. Sőt azzal a gyanúperrel is élt a felperes képviselője, hogy egyenválasz készült, amelyet bármely pénzintézeti felperes számára szinte azonnal tudnak prezentálni. Ezzel összefüggésben érdemes utalni arra, hogy az alperes ügyvédi iroda a kettőmillió valahányszázezres perköltség megtérítését kérte, mivel 56 munkaórát akartak elszámoltatni, ez azt jelzi, hogy az összes állammal szembeni perre azonos irattal készültek.

A Milton Hitelezési Zrt. keresetét elutasította a bíróság, annak ellenére, hogy a társaság a pénzpiacról vett fel kölcsönöket, amelyeket tovább hitelezett az ügyfeleknek. A vállalt kockázat pedig meghaladta a kereskedelmi bankokét. Ezt a kockázatot, illetve a közreműködés díját az a kamatfelár fedezte, amelyet a Milton felszámított az általa fizetett kamatra – vázolta a cég tevékenységét az azt képviselő ügyvéd. A kamat nagysága tehát – alapvetően – a hitelezési társaságot forrással ellátó bankok kamataitól függött.

A K&H Bank és az MKB által kezdeményezett perben elhalasztotta az ítélethirdetést hétfőn a Fővárosi Törvényszék, szeptemberben 9-re.

Szerző

Bankperek: dömping, elnapolt ítéletek,

Publikálás dátuma
2014.08.26. 07:25
A nagybankok keresetének „feldolgozásához”, úgy tetszik, több idő kell FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Beindult a devizahiteles perek dömpingje, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának (FTGK) bírái a pénteki, első - egy takarékszövetkezet keresetét az állammal szemben elutasító - döntése után tegnap a Milton Hitelezési Zrt.-vel hasonlóképpen jártak el. A K&H Bank és az MKB Bank esetében az ítélet meghozatalát szeptember 9-re halasztották. Az utóbbi pénzintézet helyzetének az a pikantériája, hogy az ítélethirdetés napján tulajdonosa már a magyar állam lesz, amely bármilyen döntés születik mindenképpen veszít.

A devizahitelesek úgy látszik belefáradtak a róluk szóló perekre való járkálásba, a radikálisabbak pedig a bíróságok előtti tüntetésekbe. Hétfőn amikor FTGK Markó utcai épületében folytatódott a pénzintézetek kontra magyar állam közötti "tisztesség" bizonyítási tárgyalások sora, csak a sajtó, a jogász szakma, és a bankvilág képviselői foglalták el a tárgyalóterem padsorait, elég foghíjasan. Az MKB által kezdeményezett per annyiban tért el a múlt pénteki Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint tegnapi K&H és Milton tárgyalásoktól, hogy itt az érdeklődők az előtérben, zárt láncú televízión követhették a tárgyalóteremben történteket.

Az MKB és a K&H bankokat képviselő ügyvédek egyaránt kétségbe vonták, hogy "A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről" szóló idei 38. törvény, amely a devizahitelesek "megmentéséről" szóló trilógiára tervezett jogszabálycsokor első részét alkotja, egyáltalán megfelel-e az alkotmányosság kritériumainak, ugyanis számos ponton ellentmond az Alaptörvény több paragrafusának. Mindkét nagybank azt indítványozta, hogy az FTGK forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. A két bank szerint a 38. törvény egésze alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát, és egyes "statáriális szabályai" a bírói függetlenség elvét, továbbá a kereset elbírálása a megadott 30 napos indokolatlanul rövid határidőn belül nem folytatható. Páratlannak nevezték a bankokat képviselő ügyvédek, hogy korábbi jogerős döntéseket - köztük olyanokat is, amelyek már a második Orbán-kormány alatt születtek - semmissé tett ez az idén júliusban elfogadott törvény.

Emellett mind a két bank - egymástól függetlenül a maguk perében - azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, emellett az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető. A magyar bíróságoknak joguk van arra, hogy a peres felek bármelyikének indítványára az Alkotmánybírósághoz, illetve Strassburghoz forduljanak. Ekkor az az eljárás, hogy addig a tárgyalást felfüggesztik. Ezúttal azonban mind a két per tanácsvezető bírája úgy döntött, hogy sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Unió Bíróságához nem fordulnak, így a perek tényleges lefolytatásának nem látták akadályát.

Valamennyi pénzintézet perindításának tárgya a magyar állam ellen az volt, hogy bebizonyítsák: a hitelesekkel kötött szerződéseik tisztességesek voltak. (Itt jegyezzük meg, hogy nem csak a devizahitelesekről van szó, hanem azokról is, akik forintban adósodtak el.) A K&H Bank által indított perben a bankot képviselő ügyvéd sérelmezte azt is, hogy a bírósághoz fordulás joga is megsérült a 30 napos bizonyítási idővel, mivel így nem lehet a keresetet körültekintően kidolgozni. A törvényalkotó ezzel súlyosan korlátozza a bíróságot, az pedig, hogy nem teszi lehetővé a hiánypótlást, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Arra sem ad a 38. törvény lehetőséget, hogy a bíróság valóban mérlegeljen, így azt sugallja, hogy az ügyfél helyesen jár el, ha nem teljesíti a szerződéses kötelezettségét, mert a pénzintézet amúgy s jogsértően járt el, így azt kell bizonyítania, hogy ez mégsem így történt. A visszamenőleges hatály azért is alkotmányellenes, mert nem veszi figyelembe, hogy időközben megváltozott a jogi környezet, mégpedig többször. Olyan előrelátással pedig senki sem rendelkezik, hogy ezeknek jövőben kihatásait képes legyen felmérni.

A K&H Bank perében arról is beszámolt a pénzintézetet képviselő ügyvéd, hogy több száz oldalas keresetükre rendkívül gyorsan megérkezett az államot képviselő ügyvédi irodától a válasz, ami annak a gyanúját veti fel, hogy azt már korábban elkészítették. Sőt azzal a gyanúperrel is élt a felperes képviselője, hogy egyenválasz készült, amelyet bármely pénzintézeti felperes számára szinte azonnal tudnak prezentálni. Ezzel összefüggésben érdemes utalni arra, hogy az alperes ügyvédi iroda a kettőmillió valahányszázezres perköltség megtérítését kérte, mivel 56 munkaórát akartak elszámoltatni, ez azt jelzi, hogy az összes állammal szembeni perre azonos irattal készültek.

A Milton Hitelezési Zrt. keresetét elutasította a bíróság, annak ellenére, hogy a társaság a pénzpiacról vett fel kölcsönöket, amelyeket tovább hitelezett az ügyfeleknek. A vállalt kockázat pedig meghaladta a kereskedelmi bankokét. Ezt a kockázatot, illetve a közreműködés díját az a kamatfelár fedezte, amelyet a Milton felszámított az általa fizetett kamatra – vázolta a cég tevékenységét az azt képviselő ügyvéd. A kamat nagysága tehát – alapvetően – a hitelezési társaságot forrással ellátó bankok kamataitól függött.

A K&H Bank és az MKB által kezdeményezett perben elhalasztotta az ítélethirdetést hétfőn a Fővárosi Törvényszék, szeptemberben 9-re.

Szerző