Még becsülni sem tudták a reklámadó bevételét

Hiába végzett előzetes számításokat a reklámadó bevezetése előtt a kabinet, nem tudták megbecsülni a különadóból várható bevétel összegét - ez éppen a reklámadó-törvényhez készült háttértanulmányból derül ki, amelyet közérdekű adatigénylésre, két hónap után, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadott az Átlátszónak.

 "A várható reklámadó-kötelezettség aggregált adatok alapján nem becsülhető, tekintettel a progresszív adókulcsra, így a költségvetési hatás becslésénél a reklám-bevétel teljes árbevételben képviselt arányának cég-szintű meghatározására van szükség" - áll a "Háttértanulmány a reklámadó bevezetéséhez" című anyagban. Eszerint a kabinet először 2015-re számolt a reklámadóból származó költségvetési bevétellel, 10 milliárd forintra becsülve azt, miközben a júniusban megszavazott törvény már idénre is adókötelezettséget írt elő - épp augusztus 20-ig kellett befizetnie az érintett cégeknek - és a becsült bevétel ma már mindössze 7-8 milliárd forint. Ez azért is érdekes, mert a szövegben konkrétan az szerepel - bár nem tudni, mikor íródott -, hogy a reklámadó-törvény 2014 "évközben" lép hatályba.

A "költségvetési hatásbecslés" alapját azonban - mint kiderül az anyagból - semmi más nem adta, mint a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) közleménye, azaz annak "nyilvánosan elérhető háttéradatai". De szó sincs arról, hogy a tanulmányhoz egyeztettek volna a szövetséggel, illetve, hogy mi volt a véleménye a szakmai szervezetnek. (Emlékezetes, a kormány még tavaly tárgyalt a reklámadóról az MRSZ-szel, illetve Lázár János az év elején a reklámügynökségi bónuszokról, de a reklámadó bevezetéséről ekkor nem volt szó.)

Arra, hogy mely médiacéget mennyire érintheti a különadó, a tanulmány a 2012-es társasági adóbevallásokból próbált választ találni, ami viszont az árbevételt tartalmazza. Így a dokumentum le is szögezi, hogy "a társasági adóbevallások adatai alapján nincs mód annak meghatározására, hogy az árbevételből mekkora összeget tesz ki a reklám-közzétételből eredő nettó árbevétel". A 14 oldalas "háttértanulmány" több oldalt szentel egyébként külföldi példák bemutatására, az Európai Unióból konkrétan hét országot említ (Ausztria, Dánia, Görögország, Románia, Észtország, Belgium, Svédország), Európán kívüli példaként pedig Egyiptomot és Pakisztánt hozza fel. Ausztriában a reklám értékének 5 százaléka adó, ám Dánia csak tervezi megadóztatni a szórólapokat, reklámújságokat - mégis a példák között szerepel -, Görögországban a hirdetések árának 20 százaléka az adó, Romániában a reklám árának 1-3 százaléka, Észtországban és Belgiumban csak a közterületi reklám adóköteles.

Az, hogy a fideszes L. Simon László által benyújtott törvénytervezetnek egyáltalán létezik hatástanulmánya, június 13-én, a reklámadó megszavazása után két nappal derült ki, miután Orbán Viktor a Kossuth Rádió vendége volt. A riporter megkérdezte, hol vannak a szükséges háttérszámítások, amire Orbán azt mondta, "a háttérszámítások léteznek és nyilvánosak is", és még azt is állította, hogy a szükséges szakmai egyeztetések is megtörténtek. Miközben sem nyilvános nem volt a szöveg, sem egyeztetést nem folytattak. A háttértanulmány szövege egyébként lényegében megegyezik a bevezetett jogszabály szövegével.

Szerző

Sikerpropaganda nagyköveteknek

Publikálás dátuma
2014.08.26. 07:07
A miniszterelnök arra kérte a nagyköveteket, ne tartsák távol magukat az üzleti ügyektől FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Orbán Viktor szerint megérkezett Magyarországra a gazdasági növekedés azon korszaka, amely a leggyorsabban bővülő európai uniós államok közé emeli Magyarországot. A kormányfő ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén mondta, ahol úgy fogalmazott: "egy tartalmában sikeres négyéves kormányzás után vagyunk". Ezt azzal példázta, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

Ne vegyenek fel védekező magatartást - kérte a miniszterelnök a külképviselet-vezetői értekezleten a jelenlévőktől. Orbán Viktor szerint bár az ország az eredményeket olyan koncepciókkal, döntésekkel érte el, amelyek még ismeretlenek és nem élveznek közbizalmat az unióban, még se vegyenek fel védekező magatartást. A feladat az, hogy megmutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak - tette hozzá.

Úgy vélte, nem olyan országot kell képviselni, amely folyamatosan a számonkérés határán egyensúlyoz, mert nem jók a gazdasági mutatói, vagy amelynek bűnei lennének történelmileg, és folyamatosan a szőnyeg szélére van állítva. Olyan országot kell képviselni, amely válság idején elvégezte annak a munkának a tekintélyes részét, amelyre nagyon kevés ország volt képes - mondta Orbán. A kormányfő szerint Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét - az európai értékek szempontjából - "töviről hegyire" átvilágították. A közös európai értékek szempontjából "pápábbak vagyunk a pápánál" - tette hozzá, mert a kormány az átvilágítás során eltűrte a kettős mércét is.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal. A magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket, vagy befogadjanak magyar exporttermékeket.

Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre - jelentette ki a kormányfő. Orbán szerint a például a balti államok és a lengyelek biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább gazdaságilag közelíti meg. Úgy vélte, az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak. Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a "szétválasztási folyamatnak" a lefékezésében, megállításában érdekeltek, de jelezte, a visegrádi tagállamok nem mindegyike gondolkodik így.

Az Együtt-PM szerint Orbán ismét csalódást okozott, hiszen nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a tusnádfürdői beszédével elkövetett - súlyos nemzetközi következményekkel is járó - hibáit orvosolja. Sőt, hivatalosan is a magyar nagykövetek feladatává tette ennek az elhibázott politikának a képviseletét, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Az Együtt-PM szerint hazánk elszigetelődött Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. Nincs igaza a miniszterelnöknek akkor sem, amikor arról szól, hogy az országot, annak demokratikus kultúráját "átvilágította" az unió, és mindent rendben talált.

Tóbiás József MSZP-elnök szerint a miniszterelnök ismét azt a valóságtól elszakadt országképet vázolta, amelyet már a tusványosi beszédében is előadott. Orbán Viktor ahelyett, hogy megragadta volna az alkalmat és tájékoztatást adott volna az ország valós helyzetéről, megint inkább a Nyugatot kárhoztatta és a keleti szeleket próbálta hazánk egyre tépázottabb vitorlájába fogni. Megint csak mellébeszélt ahelyett, hogy milliók nyomoráról és az általa kiválasztott kevesek kiváltságáról beszélt volna - írta az MSZP elnöke.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány nem a nemzeti érdekeket képviseli, mert "félnótásoknak" tartja az értékvezérelt országokat, holott Magyarország nemzeti érdeke az értékekre épülő érdekérvényesítés. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja szerint a miniszterelnök egyértelművé tette, az általa képviselt magyar politika nem értékvezérelt.

Főbb kijelentései
- Brüsszel már minden tekintetben megvizsgálta az országot, nem lehet több fenntartásuk
- Elszakadtunk az ideológiai, értékalapú külpolitikától, azt csak "félnótások" alkalmazzák
- Azokkal is kapcsolatba kell lépnünk, akikkel nem vagyunk értékközösségben, de NATO-, és EU-tagok maradunk
- A magyar diplomatáknak nem védekezniük kell a politikánk miatt, hanem bemutatniuk lépéseink hatását
- A nagyköveteknek gazdasági célokat kell szolgálniuk, vállalatokkal kell kapcsolatot tartaniuk
- Kettős mércét alkalmaz az Unió, ha nem ismeri el gazdasági eredményeinket
- Az illiberális munkaerő-politika: aki tud dolgozni, és az állam munkát kínál neki, annak munka nélkül nem adnak pénzt
- Magyarország provinciális ország, különbség van a nyugati és a magyar média között
- Nemzetközi segélyprogramokat kell indítani, hogy az Európába bevándorlók otthon maradhassanak
- Az illegális bevándorlás bűn, "kőkemény, a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát fogunk folytatni"
- Európában csak a kereszténységre épülő modellt lehet alkalmazni, az orosz modellt nem vezetik be nálunk
- A lengyelek biztonsági, a magyarok gazdasági kérdésként kezelik Oroszország politikáját
- Navracsics Tibor külügyminiszterként és uniós biztosként átalakítja Magyarország kapcsolatrendszerét

Szerző

Állami pénzekkel tömik a felcsúti focialapítványt

Már 2012-ben sem lehetett sok oka panaszra a gazdasági eredményeit illetően a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA), 2013-ban azonban hatalmasat léptek előre - derül ki a nemrég közzétett közhasznúsági jelentésből, amelyet az mfor.hu ismertetett. 

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát is működtető FUNA 2012-ben még "csak" 2,97 milliárd forintot költött az alapítványhoz érkező támogatásokból, tavaly már 7,1 milliárd volt a felhasznált összeg. Ezen belül megnégyszereződött a költségvetésből érkező támogatás is, mely a korábbi 144,9 millió után 726 millió forintra ugrott. Az mfor.hu által ismertetett részletes kimutatás szerint az MLSZ-től az utánpótlással összefüggő feladatokra 185 milliót kaptak (41-gyel többet mint 2012-ben), normatíva támogatásként pedig 51 millió érkezett Felcsúthoz. Tavaly újdonságként 489,4 millió forinttal még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta az alapítványt. Ezt a középfokú oktatás intézményeinek, programjainak támogatására kapták. Annak érdekében ugyanis, hogy a felcsúti sportkomplexum teljes legyen, szükségessé vált egy új iskola építése. Ennek révén biztosított lesz "a Váli völgyi települések gyermekeinek, hogy szakképzést elsajátítsanak" - idézte a portál.

Ugyanakkor a költségvetési pénzeknél is nagyobb támogatás érkezett "más gazdálkodótól" az alapítványhoz. Ennek összege a 2012-es 2,7 milliárdról 6,4-re ugrott egy év alatt - ezen belül a legnagyobb rész a látvány csapatsportok támogatása révén kapta a FUNA. Az ismertebb nevén TAO-pénzekből összesen 3,6 milliárd forintot használt fel az alapítvány 2014. június 30-ig. A részletezés szerint a 2013-14 bajnoki évadra 1,5 milliárdos támogatásban részesültek, melyet különböző célokra fel is használtak. 2013-ban ebből 299 milliót költöttek el az előző bajnoki évadra kapott 3,2 milliárddal együtt. Ebből kicsivel több mint 2 milliárd forint ment beruházásra, ami pályaépítést, pálya karbantartógépek vásárlását jelentette.

A TAO-nál is nagyobb volt a növekedés a szintén "más gazdálkodóktól" érkező adományok esetében. Ebben a támogatási formában ugyanis 2,8 milliárd forintot kapott az alapítvány a 2012-es 850 millió forint után. A dokumentum szerint ez a "látvány csapatsport támogatását biztosító támogatási rendszer működéséhez szükséges önerő fedezetére szolgál. A beruházáshoz 30 százalék, a személyi jellegű ráfordításhoz 50 százalék, a működési költségekhez 10 százalék önerő kell".

2013-ban 5,68 milliárd forintos eredményt sikerült realizálnia a FUNA-nak. Ez az összeg több mint a duplája az előző évinek, és mivel nonprofit szervezetről van szó, osztalékot nem fizetnek a tulajdonosoknak. Nemcsak az eredmény, maga az alapítvány is több mint a duplájára növekedett, hiszen a mérlegfőösszege 5,55 milliárdról 13,1-re ugrott egy év alatt. A mérlegadatokat megvizsgálva kiderül, hogy ebben a növekedésben az idén átadott felcsúti stadion nagy szerepet játszhatott. Az mfor.hu erre következtetett abból, hogy a mérleg szerint a FUNA tárgyi eszközeinek értéke egy év alatt több mint a duplájára nőtt: 4,4 milliárd után 10,9 milliárdot szerepeltettek ezen a soron. De megugrottak az alapítvány pénzeszközei is, hiszen a 2012-es félmilliárd forint után tavaly majdnem a triplájával, 1,4 milliárddal rendelkezett.

A FUNA kapott és felhasznált támogatások 2012-13 ban (millió forint)
    2013                     Megnevezés                         Forrás              2012
  185                     MLSZ utánpótlás nevelés    Kp.-i költségvetés      144.9
  51,6                    Normatíva támogatás          Kp.-i költségvetés        32,6
  489,4                  EMMI                                   Kp.-i költségvetés -
  3567,8                TAO                                    Más gazdálkodó         1947,5
  2842                   Adományok                         Más gazdálkodó         850,2
  7135                   Összesen                             2975,2
  726                     Ebből költségvetésből          177,5
  6409,8                Ebből más gazdálkodótól     2797,7Forrás: mfor.hu

Ezzel párhuzamosan a mérleg forrás oldalán a FUNA saját tőkéje is nagyot ugrott: 3,7 milliárd után tavaly már 9,4 milliárddal rendelkezett. Ugyanakkor a kötelezettségei is növekedést mutattak. Míg 2012-ben még 601 milliós tartozása volt az alapítványnak, a tavalyi év végére már 1,7 milliárdot halmozott fel.  Az alapítványt Orbán Viktor hozta létre, kuratóriumában hárman ülnek: Mészáros Lőrinc (elnök), Harangozó László és Oláh János. A Puskás Akadémia honlapjáról kiderül, az alapítvány "2007-ben vásárolta meg és a felújítás óta működteti Alcsútdobozon az immár háromcsillagos Puskás Akadémia Sport Hotelt, és ma már - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal kötött megállapodás értelmében az Alcsúti Arborétum üzemeltetését is a futballnevelő központ alapítványa végzi. Ehhez szorosan kapcsolódik az a jövőbeni fejlesztés, amely a Felcsút és Vértesacsa közötti vasútvonalat érinti.

Az Akadémiát működtető alapítvány vásárolta meg a régóta nem üzemelő Bicske-Székesfehérvár vasúti szárnyvonal ezen szakaszát, beleértve az állomásépületeket is, hogy a későbbiekben kisvasutat működtessen rajta, illetve kerékpárutat építsen a sínekkel párhuzamosan."

Négyszázezer forint támogatás jut minden nézőre
Az augusztus 16-i MTK-Honvéd találkozót a felcsúti Pancho Arénába vitte a kék-fehér egyesület - hazai pályáját renoválják, ideiglenes otthonában, Kispesten pedig nem fogadhatta a Honvédot. A hírek szerint Orbán Viktor utasítására rendezték ott a meccset; "minél több eseménynek legyen házigazdája a felcsúti aréna" - adta ki állítólag az ukázt a kormányfő. A meccsekre nem sokan mennek ki, a Pancho aréna alig látogatott. Az általunk megvizsgált 10 mérkőzést összesen 17 ezer 300 néző látta, vagyis az átlagnézőszám: 1736. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2013-ban mintegy 726 millió forintit kapott közvetlenül a költségvetésből. Bár tavaly még nem volt kész az aréna, és az alapítvány másra is költ, ha az 1736-os átlagnézőszámot a 726 milliós költségvetési támogatással arányosítjuk, kiderül, egy nézőre mintegy 418 ezer 200 forint költségvetési támogatás jut a Pancho Arénában.
Néhány meccs nézőszáma a Pancho Arénában (barátságos meccseket kivéve, nem hivatalos adatok)
Dátum                                      Meccs                                       Nézőszám
Április 26.                        Videoton NBI.                                         3633
Május 3.                           Győr NBI.                                              3600
Május 25.                         Debrecen NBI.                                      1500
Július 19.                          Portugália-Izrael U19-es EB                   397
Július 22.                          Magyarország-Portugália U19-es EB   3695
Július 25.                          Ausztria-Portugália U19-es EB               954
Július 28.                          Portugál-Szerbia U19-es EB                  1181
Augusztus 1.                    Pécs NBI.                                              1100
Augusztus 15.                  Paks NBI.                                                800
Augusztus 16.                  MTK-Honvéd NBI.                                    500
Összesen 17360
Forrás: Soccerway.com

Szerző