Legyen jogunk az élethez

Kétség nem férhet hozzá, hogy a mai Magyarországon a legszegényebbek fizetik jövedelmükhöz mérten a legtöbb adót. Egy olyan viszonylag szegény országban, ahol az alapvető élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek árából az állam 27 százalék adót szed be, ott a mélyszegénység szükségszerűen válik a legnagyobb és egyre súlyosabb problémává. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a személyi jövedelem adója egykulcsos - vagyis az alacsony jövedelműektől ugyanolyan arányban von el az állam, mint a legmagasabb jövedelműektől -, akkor az előbbiek helyzete végképp megpecsételődik. Soha nem fognak ötről a hatra jutni, jó, ha vegetálni tudnak.

Eközben sokan csodálkoznak, hogy amíg a jövedelmek összességükben nőnek, a fogyasztás szintje alig mozdul. Tudható: a legmagasabb jövedelműek a bevételük elenyésző részéből fognak még több kenyeret, húst, gyümölcsöt, vagy háztartási cikkeket vásárolni, inkább megtakarítanak, befektetnek, egyre nagyobb mértékben valutában, külföldön. A fogyasztást az dobná fel, ha a szegények adóterhe csökkenne, jövedelmi szintje emelkedne. Akkor ehetnének hetenként egyszer legalább egy szelet húst, és lecserélhetnék le a már régen rozogává silányult háztartási gépeiket is. Ők nagyon sokan vannak. Így nőne a lakossági fogyasztás.

Vita folyik egy alapjövedelem bevezetéséről, amikor minden magyar egyformán, állampolgári jogon kapna egy meghatározott összeget a létfenntartásához. Értelmetlennek tartom, miért kellene mondjuk havi tízmilliós jövedelem mellé még odatenni 40-50 ezer forintot? Ezzel szemben nagyon üdvös lenne, ha az állam, a kormány, az önkormányzat odafigyelne arra, hogy egyetlen magyar állampolgár se maradjon havi biztos, 80-100 ezer forint bevétel nélkül. Ezt kellene törvénybe iktatni. Technikailag is meg lehetne valósítani, csupán a jelenleg is meglévő járadékokat, segélyeket kellene erre a szintre felemelni. Ha pedig valaki jogcím hiányában semmilyen ellátásban nem részesül, éhezik, akkor a megsegítésére valamilyen jogcímet lehetne találni, esetleg új járadékot bevezetni. Csak ne eseti segélyt, mert az olyan, mint a kutya vacsorája! Megalázó és esetleges!

Végre normális szintre kellene emelni a családi pótlékot is. Ez pontosan olyan jövedelmi tényező, amit minden családos magyar állampolgár megkap. Legyen azonos mértékű, a gyermekek felnövekedését, iskoláztatását biztosító, mindenki számára egyformán juttatott összeg, hiszen az első gyerek ugyanúgy magyar polgár, mint a harmadik, a negyedik vagy éppen a tízedik. Hasonlóképpen kellene eljárni a minden munkanélkülit megillető segéllyel, a rokkantak ellátásával. Egyszóval minden rászorulónak biztosítson az állam annyi jövedelmet, ami egy szerény megélhetést biztosítani tud.

A magyar ember szeret dolgozni, mondogatja kormányunk feje. Ebben egyetértünk. Persze előfordul olyan is, hogy valaki inkább ingyenélő szeretne lenni. De ne hozzájuk igazítsuk a társadalmi rendszerünket. Őket egyenként találjuk meg, ha kell, büntessük, ne az ország négyötödét hozzuk kritikus helyzetbe, rájuk hivatkozva. Honnan lenne pénz arra, hogy mindenkinek a járadékát, segélyét felhozzuk az emberi életet biztosító szintre? Ez fogas kérdés. Egy biztos, kevesebb pénz kellene ehhez, mint a minden állampolgárnak fizetett alapjövedelemhez, amit, ha mindenkinek egyformán kifizetnek - éppen pénz hiányában - csak olyan alacsonyan lehetne megállapítani, hogy az a más jövedelemhez nem jutóknak csak az éhezést "biztosítaná".

Én egyetlen forrást tudnék ajánlani: ha a személyi jövedelem adóját úgy állítanák vissza, hogy a magas jövedelműek ismét magasabb kulccsal adóznának. Ez a változtatás nem kis összeget hozna a konyhára, hiszen a progresszív adózás ilyen viszonylag szegény országban elengedhetetlen. Ezt kívánná a társadalom kohéziójához szükséges minimális szolidaritás is. Ehelyett jelenleg a kormány büszkesége a gyermekek után járó adó-visszatérítés, amely a magas jövedelműeknek havi 10 ezreket, a kisebb keresetűeknek, a munkanélkülieknek pedig egyetlen fillér segítséget sem ad.

A kormány ezt és az egész adórendszert a középosztály megerősítése jelszavával alakította így. Valójában a középosztály is lecsúszik miatta, a mélyszegénység pedig terjed. Csak az új elit, a "központi erőtérben" kordában tartott oligarcha réteg az, amely mindent visz. És ezt igazságosnak hirdetik?