S. L.;

MNB;lakossági hitelfelvétel;

2014-08-28 07:21:00

Adósságfék az MNB-től

Az MNB tavasz óta lebegteti, hogy szigorítani fogja a lakossági hitelfelvételi lehetőségeit. A jegybank tegnap állt elő a 2015. január 1-től hatályba lépő csomagjával, ami az ügyfelek legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, másrészt a jelzáloghiteleknél a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.  

Az új szabályok bevezetése visszavetheti a lakossági hitelkihelyezést, de nem drasztikusan, és a hitelportfólió minősége szempontjából semmiképpen sem egészségtelen módon. Az MNB szerint az új korlátok nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében. Nem zárja ki ugyanakkor, hogy ha a számítottnál erőteljesebb hitelkiáramlást észlel, szigorítani fogja az adósságféket.

Elemzők szerint most a kijelölt 50, illetve a 60 százalék feletti jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) elegendően magasnak tekinthető, ezért akár indokolt is lehet, hogy e fölött már ne adósodjanak el a háztartások. Ezekre a szintekre összpontosító olyan banki adat nem ismert, amelyik azt mutatná, hogy mekkora az e fölötti szinten eladósodott adósok aránya hazánkban, de - különösen a devizahitel-törlesztőrészletek árfolyamváltozás miatti emelkedése okán - sokan kerülhettek át az egészségtelennek tartott tartományba. Az intézkedéstől a hitelportfólió minőségének javulását is várják az elemzők.

A jövőre életbe lépő szabályozás egy másik eleme a hitelfedezeti mutató (HM), azaz a nyújtott hitel méretének és a hitelfedezetül szolgáló zálogtárgy értékének viszonyát rögzítő ráta újraszabályozása a forinthiteleknél nem jelent újdonságot, ugyanakkor jelentős adminisztratív többletterhet jelenthet a pénzintézeteknek a legális jövedelmekről szóló igazolások megkövetelése az adóstól. Eddig egy kormányrendelet meglehetősen nagy mozgásteret adott a pénzintézeteknek, amelyek laza szabályok szerint bírálták el a hitelkérelmeket, a bankra volt bízva mit fogad el igazolásként és mit nem.

A Portfolió.hu érdeklődésére a Budapest Banknál azt válaszolták: jelenleg az átlagos JTM szintet nem lehet megállapítani, tekintettel arra, hogy az arányok az egyes jövedelmi szinteknél meglehetősen eltérhetnek. Általánosságban az mondható el, hogy ügyfeleik jelentős többsége a jövedelmének felénél nem költ többet hitelének törlesztésére. A CIB Banknál az újonnan kihelyezett forintalapú jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti aránya 2013-ban 55 százalék volt, idén pedig 50 százalék. A bank által újonnan kihelyezett forintalapú jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete nettó jövedelemarányosan, azaz a JTM 2013-ban és idén is 30 százalék.

Az Erste Banknál 2013-ban 50, 2014 eddig eltelt időszakában pedig 52 százalék volt a bank által újonnan kihelyezett forint alapú lakossági jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti aránya. Tavaly 35, 2014 eddig eltelt időszakában pedig 33 százalék volt az Erste Bank által újonnan kihelyezett forint alapú lakossági jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete a nettó jövedelem arányában.
Január 1-től a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell (például fogyasztási hitelnél, jelzáloghitelnél, gépjárműhitelnél). A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be - olvasható jegybank tervezetében.

A túlzott lakossági eladósodás makrogazdasági, pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is káros folyamat. Egyrészt jelentős egyensúlytalanságokat okozhat, másrészt nehezebbé teszi a banki alkalmazkodást különösen gazdasági visszaesés idején. A lakosság devizában történő eladósodása pedig növeli az ország külső sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött jellemzően külső devizaforrások állnak. Végül, a túlzott lakossági eladósodás komoly szociális problémát is jelent, mivel érdemben megemelkedhet a hitelüket tovább már fizetni nem képes háztartások száma, ami kilakoltatásokhoz vezethet - indokolja az intézkedéseket az MNB.

A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató nem haladhatja meg az 50 százalékot, a 400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett kereső ügyfeleknél pedig a 60 százalékot. A forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt az új rendelkezés az elemzők szerint valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással. Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre azonban sokkal szigorúbb JTM korlátokat ír elő az MNB: 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30 és 15 százalék.

A jegybank a hitelfelvételi korlátokról egyeztetett az Európai Központi Bankkal, és az MNB közlése szerint az pozitívan értékelte a tervezett intézkedéseket és annak a hazai pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB még a piaci szereplőkkel is konzultált, több észrevételt is beépítettek a szabályozásba, amely hivatalos formában szeptemberben jelenik meg.