Ukrajnában vegyes választásokat tartanak, azaz a 450 fős törvényhozásba 225 jelölt pártlistáról, 225 pedig egyéni választókerületből kerül be. Most viszont kevesebb egyéni képviselője lesz a parlamentnek, mert az Oroszország által bekebelezett Krím félszigeten nem rendezhetnek választásokat. Az ott élő ukrán választók Ukrajna más választókerületeiben szavazhatnak.
Még nem tudni, hogy a választást hogyen rendezik meg a "terrorellenes" hadművelet során visszafoglalt területen. A központi választási bizottságnál valószínűsítették, hogy az egyéni választói körzetek határait némileg módosítani kell Donyeck és Luhanszk megyében. Jelenleg a két kelet-ukrajnai megye összterületének kevesebb mint negyedét tartják ellenőrzésük alatt az oroszbarát szeparatisták.
Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn írta alá a törvényhozás feloszlatásáról és az előre hozott választások kiírásáról szóló rendeletet.
"Úgy döntöttem, hogy idő előtt véget vetek a parlament megbízatásának. A radában (parlament) sok képviselő közvetlen támogatója vagy cinkosa, mondhatni szövetségese a fegyveres szeparatistáknak" - magyarázta döntését az elnök.
Az ukrán törvények előírása szerint törvényhozási választásokat kell tartani a parlament feloszlatását kihirdető rendelet megjelenését követő 60 napon belül. Az alkotmány szerint az államfő akkor oszlathatja fel a törvényhozást, és írhat ki új választásokat, ha a kormánykoalíció felbomlása után harminc napon belül nem jön létre új kormánytöbbség a parlamentben. Ez a 30 nap múlt vasárnap járt le, anélkül, hogy új kormánykoalíció alakult volna.
Olekszandr Turcsinov házelnök július 24-én jelentette be a többségi koalíció felbomlását, amelyet az államfő mögött álló Ütés párt kezdeményezett, és amelyhez csatlakozott a nacionalista Szabadság párt is. Indoklásuk szerint azért, hogy így nyújtsanak lehetőséget az államfőnek a parlament feloszlatására és a rendkívüli választások kiírására. A koalíció felbomlását Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök pártja, a Haza pártszövetség nem támogatta.
A felmérések szerint az ukránok több mint 80 százaléka előre hozott parlamenti választásokat akar.
