Felismerték az "illiberális" veszélyt

Élesen bírálta a magyar kormányt a fejlesztési támogatások miatt az Orbán-kabinettel konfliktusba került norvég európai ügyekkel foglalkozó miniszter. A Financial Times-ban közölt cikkében úgy fogalmazott: az illiberális állam kiépítése Magyarországon jó ideje tart. Az utóbbi időben a nyugati sajtó mellett egyre több európai politikus kritizálja nyíltan a magyar miniszterelnök illiberális felfogását.

A magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak 25 évvel azután, hogy Magyarország megnyitotta határait felé, és mozgásba lendítette Európa újraegyesítését - írta tegnap Norvégia európai ügyekkel foglalkozó minisztere a brit Financial Times olvasói rovatában. Vidar Helgesen a "Magyarország útja vissza a múltba" című írásában úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök "szellemi vaskupolával" védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, és illiberális államot szeretne létrehozni. A norvég politikus úgy látja, az illiberális állam kiépítése Magyarországon jó ideje tart, ennek jelének tartja azt is, hogy 2010-es hatalomra kerülése óta a kormány lecserélte az igazságszolgáltatás vezetőit, múzeumok és színházak igazgatóit, szigorúbban ellenőrzi a sajtót, megváltoztatta a választási rendszert, továbbá idén támadást indított a civil szervezetek ellen.

Helgesen itt a Norvég Civil Alap forrásainak szétosztását végző Ökotárs Alapítvány elleni kormányzati támadásokra utalt (lásd keretes írásunkat), majd felidézte, hogy Orbán Viktor azzal vádolta meg Norvégiát, hogy saját érdekeinek érvényesítése érdekében politikai aktivistákat támogat Magyarországon. Vidar Helgesen szerint Magyarország megsérti a norvég alapokról szóló megállapodást, amelynek legnagyobb haszonélvezője maga a magyar kormány, ezért a civil szervezetek támogatását folytatják ugyan, de a kormánynak szánt pénzek folyósítását felfüggesztették.

A norvég-ügy

Lázár János idén áprilisban írt levelet a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjának, amelyben nehezményezte, hogy a magyar társadalom fejlesztésére szánt pénzeket az LMP-hez "szorosan kötődő" szervezet, az Ökotárs Alapítvány osztja ki Magyarországon. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a lépés belpolitikai beavatkozásnak is tekinthető, ezért arra kére a norvég kormányt, hogy inkább a magyar kormánnyal konzultálva döntsenek. "Legyenek inkább közintézmények a pénz szétosztói, mert ezek valóban rendelkeznek társadalmi, választói legitimitással" - fogalmazott akkor. A norvég kormány ezt elutasította, sőt, leállította azokat a támogatásokat, amelyeket közvetlenül a magyar kormánynak utalt. Ezután itthon nyomozás is indult az Ökotárs ellen.

Norvégia nem tagja ugyan az EU-nak, de mélyen elkötelezett az európai integráció értékei mellett, amelyeket szerinte most éppen egy olyan állam kérdőjelez meg, amely tagja az EU-nak, és tetemes uniós támogatásban részesül. Ráadásul a magyar miniszterelnök éppen akkor említette példaként a szerinte sikeres Oroszországot, amikor az EU a szankciókat készítette elő Moszkva ellen Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt. "Éppen ezért értetlenül állok előtte és csalódott vagyok, hogy az uniós intézmények jobbára semmilyen választ sem adtak erre" - írta Helgesen, hozzátéve, hogy a berlini fal leomlásának 25. évfordulóján az Európai Uniónak félreérthetetlenül meg kellene mutatnia, nem tűri, hogy határain belül jöjjön létre újra egy illiberális állam.

Szijjártó Péter még tegnap reagált a norvég bírálatra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint ha egy EU-n kívüli ország minisztere nyilvánosan kezdi félteni az uniót egyik tagjától, elvárható volna, hogy tiszteletben tartsa a legalapvetőbb európai értékeket, "vagyis illene tájékozódni és illene tiszteletben tartani a tényeket". Szijjártó úgy fogalmazott, Magyarország és a magyar emberek korábban sokat tettek egész Közép-Európa szabadságáért, a kontinens újraegyesítéséért, most pedig komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy Európa visszaszerezze korábbi versenyképességét. "A magyar megoldások sikeresek, korábban sokat támadott intézkedéseinket egyre több országban látjuk viszont" - tette hozzá az államtitkár, aki szerint "Magyarország Európa egyik legnyitottabb országa".

Szijjártó furcsa módon mégis gazdasági érvekkel védte a kormány álláspontját. "A külföldi közvetlen működő tőke állománya meghaladta a 80 milliárd eurót, európai vállalatok folyamatosan hajtanak végre újabb és újabb munkahelyteremtő beruházásokat az országban, ezzel szavazva bizalmat a magyar politikai, gazdasági és társadalmi stabilitásnak. Ezek a tettek számítanak, nem pedig a hiteltelen, homályos általánosságokon alapuló politikai nyilatkozatok" - zárta nyilatkozatát az államtitkár.

Bár a nyugati sajtó eddig is rendszeresen bírálta Orbánt, az utóbbi hónapokban egyre több vezető európai politikus fogalmazott meg kritikát a magyar kormánnyal szemben. Legutóbb a német külügyminiszter beszélt arról - Magyarország említése nélkül, de egyértelműen utalva Orbán tusnádfürdői beszédére -, hogy miközben világszerte a liberális demokrácia heves és egyre élesebb versenyben van, "az Európai Unióban is vannak erők, amelyek a nehézkesnek és gyengének nevezett demokrácia bukását hirdetve indulnak szavazatvadászatra". Frank-Walter Steinmeier szerint nemcsak "sajátos államformánkat", a liberális demokráciát teszi próbára a változó világ, hanem magát "az államiság eszméjét" is.

Svédország uniós ügyekkel foglalkozó minisztere a közelmúltban szintén bírálta Orbánt. Birgitta Ohlsson kritizálta, hogy a kormány Oroszországot tekinti politikai modellnek, a liberális demokrácia helyett az illiberális államot és munkaalapú társadalmat kezelik értékként, a jogvédőket és civilszervezeteket pedig akadályként kelezik, idegen érdekek kiszolgálóinak nevezik őket. A svéd miniszter volt az első európai politikus, aki nyíltan uniós szankciókat követelt Magyarországgal szemben. Ohlsson szerint ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a közösség eszméit, akkor magától értetődőnek kellene lennie, hogy Brüsszel befagyasztja vagy csökkenti az adott tagállam uniós forrásait.

Félárbocon a demokrácia

Magyarországról és Orbán illiberalizmusáról közölt vezércikket a Die Welt című jobboldali német lap. Az "Orbán forradalma" című írás szerzője, Jacques Schuster kiemelte, az ukrán válság "viharában alig néhány megfigyelő vette észre, hogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor nemcsak az EU-nak küldött hadüzenetet, hanem a nyugati értékrendnek is". Hozzátette: Orbán 2010-es választási győzelme óta "folyton nyelni kellett" az olyan szavakat a magyar miniszterelnöktől és környezetétől, amelyek "durva vehemenciája alig felülmúlható", és amelyek "annyira illenek a nyugati értékrendbe, mint egy krumpli a tulipánmezőre".
A nyugati megfigyelők aggodalma azonban nem volt tartós, "mindig leterítette őket Orbán művészi tökélyre fejlesztett kétértelműsége", hiszen a kormányfő szavai angolul "nyájasnak" tűnnek, magyarul viszont "csattannak, mint a retesz a cellaajtón". Magyarul azonban nemigen tudnak Európában, ezért az aggodalom helyett a higgadtság volt a jellemző, és az uniós országok és intézmények Orbán választási győzelmeit is figyelembe vették - fejtette ki a Die Welt szerzője. Mindehhez hozzájárult az is, hogy Magyarország kis ország, amelyet könnyű nem észrevenni, miközben máshol válság és háború tombol. A szerző szerint minél inkább szenvedett Ukrajna "a keletről érkező orkánoktól", annál kevesebb figyelem jutott az EU-ban és a tagállamokban "a Budapestről érkező széllökésekre".
Ezért Németországban csak most vesznek tudomást a július végén elhangzott tusnádfürdői beszédről - írta Schuster, aki a beszédet elemezve hangsúlyozta: az Európai Néppártnak nyílt vitát kellene folytatnia arról, hogy a Fidesz a politikai családjához tartozik-e még. "Egy valamit ugyanis a beszéd után minden további nélkül meg lehet állapítani: a demokrácia zászlaja félárbocon leng Budapesten"- írta Jacques Schuster.