Miniszteri biztosi posztot hozott Budai Gyulának az orosz embargó

Publikálás dátuma
2014.08.29 18:53
Budai Gyula Szíjjártó Péterrel az azeri-magyar gazdasági vegyes bizottság ülésén Bakuban/Facebook
Fotó: /
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa lett Budai Gyula, aki azokért a külgazdasági lépésekért felel majd, amelyek az oroszországi behozatali tilalomból fakadnak - jelentette be Szijjártó Péter parlamenti államtitkár.

Budai Gyula az előző Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára volt, az új kormány felállása óta országgyűlési képviselőként tevékenykedik.  Az államtitkár újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette: Magyarországnak érdeke a gyors, politikai alapon nyugvó megoldás, hiszen egy szomszédos államról van szó, amelyben jelentős magyar nemzeti közösség él.

Kiemelte: Oroszország Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, és az, hogy Oroszország és Ukrajna mély konfliktusban állnak, Magyarország számára negatív következményekkel jár az élet számos területén. Emlékeztetett arra, hogy az uniós országok miniszterelnökei a hétvégén üléseznek, valamint tanácskoznak az EU tagállamok külügyminiszterei is. Amennyiben az EU-csúcson valamelyik tagállam újabb szankciókat javasolna, úgy a magyar miniszterelnök mérlegelné, hogy az Magyarországra milyen hatással van, és ennek megfelelően döntene - közölte Szijjártó Péter.

Az államtitkár véleménye szerint az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók egyértelműen negatív hatással vannak Magyarországra. Ugyanakkor jelezte: az eddig napvilágra került információk alapján mindez a paksi bővítést nem érinti. Szijjártó Péter szerint az orosz piac szűkülése a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportkilátásait egyértelműen rontja. Ha valamelyik tagállam újabb szankciókat javasolna Oroszország ellen, az egyaránt rossz lenne Oroszországnak, az uniónak, így Magyarországnak is.

Szerző
2014.08.29 18:53

Kormányzati szájzár az apparátusnak Gruevszki ügyében

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:51

Fotó: AFP/ HELMUT FOHRINGER
Központi kommunikációs utasításban tiltja meg a Külügyminisztérium, hogy bármi érdemit is mondjanak kormánytisztviselők Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök menedékkérelmével kapcsolatban.
Még a magyar kormánynak is kínos lehet a hazájában hivatali visszaélés miatt két év letöltendő börtönre ítélt egykori macedón kormányfő, Nikola Gruevszki Budapestre szökése. Orbán Viktor barátja maga közölte, hogy mivel „halálos fenyegetéseket kapott”, politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. Szijjártó Péter külügyminiszter csak annyit mondott lapunk megkeresésére, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják Gruevszki menedékkérelmét. A Népszava információi szerint a Külügyminisztérium a hír nyilvánosságra kerülése után nem sokkal központi kommunikációs utasításban tiltotta meg, hogy az ügyről az illetékesek – például külföldön a magyar nagykövetek, diplomaták – bármi érdemit mondjanak, az utasítás értelmében csak annyit lehet válaszolni a megkeresésekre, hogy „az ügyről részleteket nem tudok”. A jelek szerint egyébként Gruevszki „meglepetésszerűen” érkezett Budapestre, ezt erősíti az is, hogy kormányzati forrásaink is jobbára csak egy „no comment”-tel reagáltak megkeresésünkre, illetve szintén a „meglepetés faktort” erősíti a kapkodónak tűnő utólagos kommunikációs stratégia: a kormányzati apparátus ugyanis rendszeresen kap központi utasításokat a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, ezek egy része kifejezetten „megelőző jellegű”, vagyis egy várhatóan bekövetkező esemény kommunikációjára készíti fel az apparátus tagjait. Ha Gruevszki előre egyeztetett magyar kormánykörökkel, akkor feltehetően tudhattak róla, hogy az ügy így, vagy úgy, de nyilvánosságra kerül, és készülhettek volna rá, ehhez képest az utasítás csak azután keletkezett, hogy a 444.hu nyomán a teljes magyar média írt Gruevszki meneküléséről.
Egy nemzetbiztonsági forrásunk egyébként teljesen érthetetlennek tartja, hogy ha Gruevszki börtön elől menekül, miért maga hozza nyilvánosságra, hogy hol van. A 444.hu arról írt, az ügy valódi vízválasztó lesz a magyar kormány számára, hiszen Gruevszki egyértelműen Vlagyimir Putyin balkáni szövetségesének számít. Hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin immár rendszeressé váló négyszemközti találkozóikon „regionális kérdésekről is egyeztetnek”, arról orosz források alapján lapunk korábban írt már. Moszkva magatartásától az sem lenne meglepő, ha szándékosan hozzák kínos helyzetbe Orbán Viktort az ügy nyilvánosságra hozásával: előfordult már, hogy a paksi bővítésről szóló tárgyalásokról a titkolózó magyar féllel szemben éppen orosz kiszivárogtatás révén kerültek nyilvánosságra részletek, például, amikor az építkezés megkezdésének időpontjáról az orosz fél előbb tájékoztatta kizárólag az orosz újságírókat, mint, hogy az erről szóló Orbán-Putyin megbeszélések egyáltalán elkezdődtek volna. Az továbbra sem teljesen egyértelmű, hogy Gruevszkinek van-e érvényes útlevele, vagy sem: bár macedón közlés szerint ezt korábban már bevonták, a Magyar Narancs arról írt, kérvényezte, hogy visszakaphassa, és ehhez többek között Orbán Viktor meghívóját mellékelte indoklásként. Egy kormányzati forrásunk szerint mindenesetre, ha Gruevszki politikai menedékkérőként jelenleg szabadon mozoghat Magyarországon – az egyelőre kizártnak tűnik, hogy menekültügyi őrizetben tartanák - , akkor akár ügye otthoni alakulására is befolyással lehet, ráadásul könnyen elhagyhatja az országot és ismeretlen helyre távozhat. Ebben az esetben a magyar hatóságok akár el is utasíthatnák a menedékkérelmét a törvényes 30 napon belül, majd széttárhatnák a karjukat, hogy ők immár nem tehetnek semmit. "Még azt sem tartom kizártnak, hogy Gruevszki eközben Lázár János kastélyában tölti az időt" - ironizált forrásunk.
2018.11.14 11:51

"Nem hallgathatunk" - Sztrájknap a szabad felsőoktatásért és tudományért

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:45

Fotó: / Vajda József
Most minden eddiginél fontosabb, hogy együtt lépjünk fel a magyarországi akadémiai szabadságért - olvasható azon a szórólapon, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) diákjai osztogattak szerda délelőtt Budapesten a Petőfi híd lábánál, ahonnan a Corvinus és más egyetemek diákjaival együtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karára (ELTE-TÁTK) vonultak. Az ELTE oktatói és diákjai ugyanis információs sztrájknapot hirdettek mára, tiltakozásul a felsőoktatás és a tudomány szabadságát csorbító kormányzati intézkedések, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen. Noha a Petőfi hídnál még csak néhány tucat molinós ("Egyetemi autonómiát!", ""Nem hallgathatunk!") diák gyülekezett, az ELTE TÁTK nagyelőadója zsúfolásig megtelt diákokkal és oktatókkal. Az sztrájknap nyitóelőadását az ELTE Társadalmi nemek tanulmánya mesterszakának igazgatója, Kövér-Van Til Ágnes tartotta. - Nem most kezdődött, már 2015-ben is több szakot megszüntettek. Ez súlyos beavatkozás az egyetemek autonómiájába, a tanszabadságba, amivel nem érthetünk egyet - mondta, hozzátéve: az egyetemen már nem is használják a társadalmi nemek angol kifejezését, a "gendert", annyi félrevezető magyarázatot, értelmezést aggatott rá a kormánymédia, hogy a közvéleményben lassan szitokszóként jelenik meg. - Ezt is elvették tőlünk. De nem lehet minket elhallgattatni - fogalmazott, majd arra kérte a többi egyetem oktatóit, diákjait, szervezzenek a maihoz hasonló programokat, akciókat. 
Merthogy az ELTE TÁTK-n ma egész nap tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések zajlanak az egyetemi autonómia és a társadalmi nemek tanulmánya témájában. Vicsek Lilla egyetemi oktató például "Nők a műszaki felsőoktatásban" címmel tartott előadást. Kovács Mónika, az ELTE oktatója arról beszélt, hogyan jelennek meg a társadalmi nemek a szociálpszichológiában. Hadas Miklós, a Corvinus oktatója pedig azt fejtegette, miért is fontosak ma a férfikutatások. A sztrájknaphoz csatlakozott mások mellett a CEU, a Corvinus, az ELTE több tanszéke és intézete, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológia Intézete is. A csatlakozó intézmények, tanszékek és oktatók vállalták, hogy a november 12-16-i héten zajló óráinkon kitérnek az általuk tartott kurzus témájának gender-szempontjaira, továbbá a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről is beszélgetnek majd a hallgatókkal. Az ELTE-s előadások mellett délelőtt flashmob is lesz még a Corvinus C épülete előtt. Délután kettő és négy óra között egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Oktatói Hálózat szervezésében az ELTE TÁTK konferenciatermében, a téma a magyar felsőoktatás jelene és jövője lesz. Négytől pedig az ELTE TÁTK hallgatói önkormányzata szervez fórumot. Hasonló előadások, beszélgetések lesznek egész délután a CEU-n is. A CEU diákjai november 24-ére, délután két órára tüntetést is szerveznek a Fővám térre a tudomány szabadságáért. A magyar kormányt arra szólították fel, írja alá végre a CEU további budapesti működését garantáló szerződést, szüntessen be minden felsőoktatási és kutatási cenzúrát, biztosítson minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőséget. "Küldjünk egy határozott és egységes üzenetet Magyarország kormányának: nem nézzük tovább tétlenül az akadémiai szabadságot ért támadásokat!" - írták.
2018.11.14 11:45