Előfizetés

Sárga kacsák lepték el a Dunát

Publikálás dátuma
2014.09.01. 07:18
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Megszámlálhatatlan sárga gumikacsa, több tízezer lelkes szurkoló, kacsa-rajongó sztárok kísérték figyelemmel tegnap délután a budai felső rakparton, a Margit híd és a Batthyányi tér közötti szakaszon az első magyarországi Kacsafutamot.

A Kacsafutam egy vidám és izgalmas jótékonysági rendezvény, ahol a Dunán sárga gumikacsák versenyeznek egymással értékes nyereményekért. A különleges esemény a ’90-es évek óta tartja lázban a világot, és mindenhol hatalmas tömegeket mozgatott meg.

A futam jótékony célt szolgál majd, a befolyt összeg egy részét az UNICEF Magyar Bizottsága részére ajánlják fel a szervezők. A futam előtt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szervezésében sárkányhajókkal, kajakosokkal és kenusokkal látványos vízi felvonulást is láthattak az érdeklődők.

Összezárt az Európai Unió

Gál Mária
Publikálás dátuma
2014.09.01. 07:00
Angela Merkel szava ezúttal is döntő volt Brüsszelben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Második nekifutásra sikerült, a szombati brüsszeli csúcsértekezleten megválasztották az Európai tanács új elnökét és az unió kül- és biztonságpolitikai képviselőjét. A szélsőjobb szorításában létrejött jobb-bal koalíció működni látszik. Balász Péter volt külügyminiszter lapunknak úgy fogalmazott, az "Európai Unió összezárt". A brüsszeli tanácskozásra rányomta bélyegét az ukrán válság eszkalálódása. Az EU új szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. Orbán Viktor nem támogatja a szankciókat.

A néppárti Jean-Claude Juncker és a szocialista Martin Schulz nyári megválasztása már az Európai Parlamentben kialakult új erőviszonyokat jelezte, a szélsőjobb előretörése nyomán létrejövő jobb-bal alkalmi-kényszerű nagykoalíciót. Junckert az Európai Bizottság, Schulzot pedig az Európai Parlament élére választották meg a két nagy frakció együttműködése révén.

Az újonc és a veterán

Az európai uniós politika porondján is megjelent az Erasmus nemzedék a kül- és biztonságpolitikai főképviselővé választott Federica Mogherini olasz külügyminiszter személyében. Matteo Renzi olasz kormányfő így értékelte minisztere sikerét. Már a 41 éves Mogherini olasz külügyminiszterré való februári kinevezése is meglepetést okozott, nem annyira életkora miatt, inkább tapasztalatlansága és ismeretlensége folytán. Hazai ellenfele a tapasztalt, 65 éves Emma Bonino volt, az EU-s poszton pedig Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Renzi ragaszkodott Mogherini jelöléséhez azt követően is, hogy nyári megnevezése után sokan többek között állítólagos túlzott oroszpártiságát kifogásolták.
A Rómában született hölgy szülővárosában végezte el az egyetemet, politológusi diplomát szerzett, az Erasmus program keretében pedig a franciaországi Aix-en-Provence-ban a muzulmán és arab világ kutatásával foglalkozó IREMAN intézetben kutatott. Szakdolgozatát az iszlám és a politika témakörében írta. Aktívan részt vett az Európa Tanács "All different, all equal" (Mindenki más, mindenki egyenlő) rasszizmus elleni programjában. Volt már az European Youth Forum és az Európai fiatal szocialisták szervezetének alelnöke. 2008-tól az olasz parlament tagja, ahol a kül- illetve a védelmi bizottságban tevékenykedett. Franciául és angolul jól beszél, spanyolul pedig alapfokon. 

Az 57 éves lengyel miniszterelnök, Donald Tusk régi szereplője az európai politikának. Hét éve áll a lengyel konzervatív jobboldali kormány élén, mindkét mandátumát sikeresnek tartják. A Kaczynski fivérek után visszahozta a "normalitást" Lengyelországba. A rendszerváltás óta ő az első olyan lengyel politikai vezető, akinek két egymást követő választáson sikerült győznie. Tusk hosszú ideje az európai intézményrendszer megerősítését szorgalmazza , elkötelezett Unió pártinak ismerhette meg az európai közvélemény, az ukrán válság kapcsán mindvégig következetes álláspontot képviselt. Pragmatikus, hatékony Moszkva ellenes szankciókat sürget Oroszország ukrajnai beavatkozása miatt, de ellenzi a tagállamok egyéni kezdeményezéseit ilyen téren, felelős, közös fellépést támogat mind az EU, mind a NATO szintjén. 
Tusk is a lengyel kommunista rezsimet elsöprő Szolidaritás Mozgalomból nőtt ki. Végzettsége szerint történész. Sikeres politikusnak bizonyult, kiváló szónok, mérsékelt hangvételű, de ha kell, tud nagyon határozottan is lenni. A rendszerváltás után egyike az első lengyel liberális mozgalom megalapítóinak Gdanskban. 2001-ben hozta létre a Civil Platform (PO) elnevezésű formációt, amelynek elnöke. Lech Walesa bizalmasának számít, aki mindmáig támogatja őt. Walesa fia a PO parlamenti képviselője.Tusk jól beszél németül, de kevésbé jól angolul. Megválasztását követő sajtótájékoztatón azonban megígérte, mire átveszi új hivatalát, korrigálja ezt a hiányosságát.

A nyáron az Európai Tanács (ET) illetve az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről nem sikerült döntést hozni, de a szombati választás mégsem jelentett meglepetést, csupán az azóta körvonalazódó álláspontot rögzítette. Az ET élére, Herman Van Rompuy utódjául Donald Tusk néppárti lengyel miniszterelnököt, kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, Catherine Ashton helyére pedig Federica Mogherini szocialista olasz külügyminisztert választották az uniós tagállamok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján.

A csúcsot megelőzően már szinte biztosra lehetett venni, hogy Tusk és Mogherini lesz a befutó, miután a Juncker megválasztását még ellenző David Cameron brit miniszterelnök is felsorakozott az Angela Merkel német kancellár által favorizált Tusk mögé és nyilvánosságra került, hogy Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a baloldal jelöltje legyen a külügyi főképviselő.

Mivel Matteo Renzi olasz miniszterelnök pártja a legnagyobb baloldali párt a szocialista frakcióban, Renzi pedig ragaszkodott Mogherinihez, nyilvánvaló volt, hogy a nagykoalíciós kormányzáshoz szokott és különben is az ésszerű kompromisszumokra hajlamos német kancellár támogatni fogja az olasz jelöltet. Bár az állam- és kormányfőket nem kötelezi az EP-ben működő nagykoalíciós kényszer, ezúttal egységes álláspont született a személyi döntésekben.

Balázs Péter volt külügyminiszter a Népszavának nyilatkozva úgy értékelte a szombati döntést, hogy összezárt az Unió. Úgy véli, hogy az EU működésében továbbra is a kormányok a fő játékosok, az Európai Parlamentnek (EP) nincs komoly ereje, de ezek a szereplők, azaz a kormány és államfőket

tömörítő Európai Tanács (ET) és az EP, ezen belül is a nagy pártcsaládok osztják egymás között a helyeket. Balázs szerint az EU összezárásában szerepet játszhatott az, hogy a szélsőjobb ráijesztett a nagy demokratikus pártokra, de ennek az összefogásnak nincs igazán nyoma az unió vezetésének szintjén. Az ukrán válság is egy figyelmeztető dolog, együttműködésre kényszeríti a szereplőket, mondta a professzor.  

A személyi döntések kapcsán Balázs Péter mindenekelőtt azt emelte ki, hogy Tusk megválasztása számunkra jó hír, hiszen ezzel az új tagállamok hangja és ezen belül is a Visegrádi országok hangja erősebben érvényesül, feltéve, hogy van egység a Visegrádi csoporton belül.

"Csak most kezdődik igazából a bizottságon belüli jelölések és pozíciók leosztása, de én azért úgy látom, hogy ami eddig történt, az Juncker pozícióját erősíti nagyon nagy mértékben. Tudniillik az, hogy egy eurózónán kívüli személy lesz a kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke Tusk személyében az változtat a dolgokon.

Eddig Van Rompuy igyekezett vezényelni az euróövezet konszolidálásának programját. Nyilvánvalóan ez a szerep Tusknak nem áll kézre, nincs benne az eurózónában, ugyanakkor ott van Juncker, akinek ez volt a fő tevékenysége. Azt gondolom, hogy már abból, ami eddig történt, az olvasható ki, hogy a cselekvés hangsúlya áttolódik egyrészt a Bizottsághoz a Tanácstól, de a nagy tagállamok szava továbbra is döntő lesz.

Ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy az európai közös külpolitika rátelepedne a tagállamok önállóságára, mert sikerült a legfiatalabb és legrövidebb ideje hivatalban lévő külügyminisztert kiválasztani főképviselőnek. Catherine Ashton egy viszonylag haloványabb személyiség volt, Mogherini vélhetően még inkább az lesz" - vélekedett a volt külügyminiszter.

Brüsszelben arról is döntés született, hogy amennyiben az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben.

Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatón is leszögezte, az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani és jelezte, hogy ezzel az összes uniós tagország egyetért. Merkel kizárta annak lehetőségét, hogy német fegyvereket szállítsanak Ukrajnának.

Merkel kitért arra, hogy a tanácskozáson az uniós országok állam-, illetve kormányfői közül senki nem kérdőjelezte meg komolyan Oroszország "nagyszabású katonai érintettségét" az ukrán határtérségben. Szerinte ha ez így marad, akkor az EU részéről a szankciók kiterjesztése várható egy héten belül. Orbán Viktor miniszterelnök már a csúcs előtt jelezte, nem tartja célravezetőnek a szankciókat, a szlovák és a cseh vezetés sem támogatja az Oroszország elleni szankciókat.

Petro Porosenko államfő azt mondta több száz orosz tank harcol már ukrán területen a szakadárok oldalán, a Novoazovszkot elfoglaló prosz katonák pedig békefenntartóknak nevezik magukat. Vlagyimir Putyin is tárgyalásokat sürget, azt szorgalmazza, hogy Kijev a szakadárokkal is tárgyaljon. Az orosz államfő egy interjúban azt mondta, egyeztetni kell a délkelet-ukrajnai szakadár területek államiságának megadásáról is.

Később szóvivője magyarázta szavait, állítva, hogy Putyin nem önálló államiságról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt, "egyáltalán nincs szó" Novorosszijának nevezett szakadár délkelet-ukrajnai terület szuverenitásáról. Hétfőn Minszkben összeül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport.

Euroszkeptikus előretörés Szászországban

Rendkívül alacsony részvételi arány mellett a konzervatív CDU győzelmét, a liberális FDP tartományi parlamentből (Landtag) való kiesését és az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) előretörését jelzik a Szászországban vasárnap tartott helyi törvényhozási választás után megjelent első előrejelzések.

Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók által az urnazárás után közzétett két felmérés szerint a CDU 39-39,5 százalékos eredményre számíthat.
Koalíciós társa, az FDP egyik felmérés szerint sem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, az ARD szerint 3,5 százalékot, a ZDF szerint 4,5 százalékot szerezhet.
A tavaly alakult AfD a szavazatok 9,5-10 százalékát érhette el, így első alkalommal juthat be egy Landtagba.
A CDU utáni második legerősebb párt a Baloldal lehet 18,5-19 százalék körüli eredménnyel, a szociáldemokraták (SPD) nagyjából 12,5 százalékot szerezhetnek, a Zöldek 5,2-6 százalék körüli eredménnyel végezhetnek. A szélsőjobboldali NPD a bejutás határán, 5 százalékon áll a felmérések szerint.
A választási részvétel rendkívül alacsony volt, az első adatok szerint a 3,4 millió választásra jogosult 48,5 százaléka voksolt, ami a második legalacsonyabb arány a második világháború utáni németországi tartományi választások történetében.

A győztes CDU Németország újraegyesítése óta a vezető politikai erő az egykori NDK területén fekvő tartományban. Várakozások szerint a szászországi konzervatívok a 2004-2009-es ciklusban folytatott kormányzati együttműködés után ismét az SPD-vel lépnek koalícióra, de az AfD-t is választhatják partnernek. Az Angela Merkel vezette CDU elnöksége azonban elutasítja az együttműködést az euroszkeptikusokkal.
Sigmar Gabriel, az SPD elnöke az urnazárás után adott nyilatkozatában felszólította Stanislaw Tillich CDU-s szászországi tartományi miniszterelnököt, hogy egyértelműen foglaljon állást a koalíció ügyében. Hangsúlyozta, hogy Tillich nem utasította el nyilvánosan az együttműködést az AfD-vel.

A CDU tartományi és berlini vezetőségének tagjai az első nyilatkozatokban nem foglalták állást a kérdésben. Azt emelték ki, hogy a párt ugyan némileg visszaesett a 2009-ben elért 40,2 százalékhoz képest, de így is nagyobb a támogatottsága, mint a politikai spektrum baloldalán álló pártoknak - SPD, Zöldek, Baloldal - együttvéve.
A CDU tartózkodását magyarázhatja, hogy akár a Zöldekkel is stabil törvényhozási többségre támaszkodó kormányt alakíthatnak, amennyiben az 5 százalékos határon billegő NPD végül kiesik a drezdai Landtagból.

Az FPD-nél teljes kudarcként, az AfD-nél teljes sikerként értékelték a szavazóhelyekről távozók megkérdezése alapján készített előrejelzések alapján várható eredményt. Frauke Petry, az AfD szászországi vezetője jelezte, hogy pártja hajlandó tárgyalást kezdeni a CDU-val az együttműködés lehetőségeiről, ha van erre igény a konzervatívoknál.
A Baloldal tartományi vezetői hangsúlyozták, hogy sikerült elérni két legfontosabb céljukat, hiszen a párt egyértelműen a második számú erő Szászországban, a CDU pedig nem szerzett abszolút többséget, holott alig néhány héttel ezelőtt még ezt jelezték a felmérések.