Most nagykövetekkel küzdünk Norvégia ellen

Uniós fellépést kért Norvégia a magyar kormány ellen azzal az indokkal, hogy aláássa a demokráciát. Erről Vidal Helgesen norvég európai ügyi miniszter beszélt a norvég NRK közszolgálati rádióban pénteken. Az Orbán-kormány válaszul egy, az Európai Unió, a NATO, valamint az EBESZ tagországai Budapesten akkreditált nagyköveteinek küldött levélben ment neki a norvég kabinetnek, azt állítva, ők a vita gyors és eredményes lezárásában érdekeltek, de a norvég fél nem hajlandó tárgyalni. Visszautasították azt is, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét.

Az MTI birtokába került levelet a Miniszterelnökség pénteken küldte el, miután a norvég miniszter a Financial Times európai kiadásában csütörtökön egyebek mellett azt írta, kiábrándította és meglepte, hogy az EU nem válaszolt a magyar politikai fejleményekre. A norvég NRK közszolgálati rádiónak adott interjúban Helgesen azt is mondta: "nagyon nyugtalanít bennünket, amit több éve látunk - a demokrácia és az ország törvényeinek aláásását. Most felszólítjuk az EU-t, hogy ne hallgasson tovább a demokratikus értékek kiüresítéséről egy tagállamban". Kijelentette: "a héten az összes tagországhoz fordultunk, és szankciók megfontolására biztattuk az EU-t. Norvégia már tovább ment, és leállította az Európai Gazdasági Térség anyagi támogatásának kifizetését, mert nem akarjuk finanszírozni a Magyarországon látható fejleményeket".

A Miniszterelnökség nagyköveteknek küldött levele - melyet Perényi Zsigmond, az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok tekintetében nemzeti kapcsolattartóként eljáró nemzetközi helyettes államtitkár és Csepreghy Nándor, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár írt alá - részletesen ismerteti álláspontját a két kormány között fennálló nézetkülönbségek, s a Norvég Civil Támogatási Alapok felfüggesztésének ügyében. A Miniszterelnökség az első kérdésről a levélben azt állította, hogy bár alaptalannak tartották az aggodalmakat, tiszteletben tartották a norvég kérést, s átalakították a forrásokat felügyelő intézményrendszert. A másik vitás témáról azt írták: a norvég kormány "egyoldalúan általánosító, a magyar kormányzat megítélését alaptalanul sértő ürügyet teremtett egy olyan kérdésből 2014-ben, amelyről 2012 óta a norvégok hozzáállása miatt sikertelenül próbáltak egyeztetni". Állításuk szerint a norvég alap által kezelt forrásokat kezelő magyar szervezetnél "politikailag motivált, az elfogulatlanságnak még a látszatára sem adó támogatási", valamint "visszaélésszerű pénzosztási" gyakorlatot tapasztaltak. Érthetetlennek nevezték, hogy a vizsgálatot Norvégia olyan vehemenciával ellenzi, hogy "az egy, a szakmai vitától és a konkrét forrásoktól messze elrugaszkodó, Magyarország demokratikus alapértékeit vitató, durván általánosító és már hangvételéből is érzékelhetően vagdalkozó vádaskodáshoz vezet".