Előfizetés

Érmekért utaztak Marosiék

Publikálás dátuma
2014.09.02. 07:54
Marosi Ádám az aranyéremre is esélyes FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az idény közben a válogatottakat sújtó betegségek és sérülések ellenére az elvárás több érem, közte egy arany a magyar versenyzőktől a tegnap a női váltó küzdelmeivel elkezdődött varsói öttusa-világbajnokságon. Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány elárulta, a férfi csapattól várja leginkább a hőn áhított világbajnoki címet, de a váltók kivételével valamennyi számban dobogóra várja tanítványait.

Ha a július közepén, Székesfehérváron rendezett Európa-bajnokságot vesszük alapul, akkor túl sok jóra nem számolhatunk a tegnap, a női váltóval elkezdődött öttusa-világbajnokság Varsóban. Holott a hazai világversenyen aranyat nyert a hagyományos csapatversenyben a Kasza Róbert, Demeter Bence, Tibolya Péter trió. Igaz, a szereplést erősen befolyásolta, hogy a női és férfi címvédő, Földházi Zsófia és Marosi Ádám betegség, illetve sérülés miatt nem indult.

További program

szeptember 2., kedd - férfi váltó (Demeter Gergely, Harangozó Bence)
szeptember 3., szerda - női selejtező (Kovács Sarolta, Földházi Zsófia, Alekszejev Tamara, Réti Kamilla - egyéni induló)
szeptember 4., csütörtök - férfi selejtező (Kasza Róbert, Marosi Ádám, Demeter Bence, Tibolya Péter - egyéni induló)
szeptember 5., péntek - női döntő
szeptember 6., szombat - férfi döntő
szeptember 7., vasárnap - vegyes váltó

Nos, a vb-n ilyen gond nem lesz, ugyanis Varsóban a létező legerősebb felállásban indul harcba a magyar válogatott. Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány elmondta, hogy az idén ugyan sérülések és betegségek gátolták a munkát, a világbajnokságra felépültek az alapemberek.

"Az augusztusi háromhetes magaslati edzőtáborozás remekül sikerült, a betegségből, illetve sérülésből visszatért

versenyzők, Földházi Zsófia, Kovács Sarolta, Marosi Ádám, fokozatosan belerázódtak a munkába, teljesítették a feladatokat, így bizakodva várjuk a világbajnokságot" - mondta a kapitány.

Az esélyekről szólva nem titkolta, hogy egy aranyat, és az egynemű váltók kivételével minden számban érmet vár. Az aranyérem megszerzésére valamelyik férfi vagy női versenyző, illetve a férficsapat a legesélyesebb. Az egynemű váltókban az Eb-hez hasonlóan fiatalok képviselik a magyar színeket, ezért tőlük az érem még nem reális elvárás.

A magyar öttusasport legutóbbi egyéni világbajnoka, a 2009-ben Londonban aranyérmes Marosi a vb-felkészülés hajrájában teljes értékű munkát végzett, és bizakodva várja a rajtot. "Izomsérülés, a vádlimban bekövetkezett részleges szakadás miatt csak öt hetet tudtam a vb-re készülni, de már meggyógyultam, jól érzem magam. A magaslati edzőtábort végig tudtam csinálni, a hangulatom a megszokott világverseny előtti" - mondta Marosi.

A hölgyeknél az egyéniben vb-ezüstérmes Kovács Rita mandulaműtéten esett át, míg a 2013-as Európa-bajnok Földházi Zsófia betegsége miatt a hazai Eb-t is kihagyta. Most mindketten indulnak, ám tőlük igazán nagy eredményt csak titokban remélhetünk.

"Ahhoz képest, hogy az is benne volt a pakliban, hogy teljesen ki kell hagynom az évet, nagy lépés, hogy ott lehetek Varsóban. Úgy tűnik, túl vagyok a nehezén, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy megúsztam ennyivel. A magaslati edzőtábor életem talán legjobb edzőtáborozása volt, ez reménnyel tölt el a vb előtt" - bizakodott Földházi.

Amíg a hagyományos versenyekben érdekeltek csak ma utaznak el a lengyel fővárosba, addig a női váltók küzdelmével tegnap megkezdődött az öttusa-világbajnokság Varsóban. Az Alekszejev Tamara, Réti Kamilla duó nem is szerepelt rosszul, és a nap végén a 10. helyen végzett. 

Közpénzzel játszik Matolcsy

Publikálás dátuma
2014.09.02. 07:28
Matolcsy György saját képére formálta a jegybank társadalmifelelősségvállalás-programját, és nyakló nélkül költi a köz pénzét NÉ
Az egész sajtót bejárta Matolcsy Györgynek a vs.hu internetes portálnak adott interjújában olvasható kijelentése: „Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a széles körű felháborodást igyekezett ezáltal csillapítani, amely a 200 milliárd forintos jegybanki oktatási alapítványi vagyonfeltöltések és az indokolatlan ingatlan- és hangszervásárlások nyomán keletkeztek. Matolcsy György biztosította a közvéleményt, hogy ezzel az MNB-re bízott pénzek osztogatása még nem ért véget.

A közgazdaságtan tankönyvei szerint - ezek azok, amelyeket Matolcsy György saját bevallása szerint nem forgat, mert túlságosan ortodoxok - a közpénz olyan javak összessége, amelyet az állampolgárok közvetlenül, vagy közvetve (szervezeteken keresztül) bocsátanak közösségük rendelkezésére, és amelynek kezeléséről, költéséről, ellenőrzéséről az állam gondoskodik. Eszerint, ha szigorúan vesszük, az MNB valóban nem közpénzeket herdál el akkor, amikor - Korózs Lajos szocialista politikus megfogalmazása szerint - olyan Pallas Athéné iskolarendszert hozott létre, amely "arra oktat, hogy miképpen kell a közpénzeket ellopni." Ugyanis csak az államnak áll jogában a közpénzeket kezelni, márpedig az MNB nem az állam, sőt működését, legalábbis a jogállamokban, a kormánytól független intézményként végzi.

Hamis érvelés

Azonban Matolcsy György súlyosan téved - vélik a szakemberek egybehangzóan -, amikor a jegybank sajátjának tekinti az alacsony alapkamatból eredő megtakarításokból származó tőkét. Ilyen megtakarítás ugyanis nem létezik. Katona Tamás közgazdász egyetemi tanár a Népszavának úgy érvelt, hogy a jegybank több százmilliárdos nyeresége egész egyszerűen a forint gyengüléséből ered. Az MNB-nek évente 6-7 milliárd forintból kell gazdálkodnia, ha ebből megtakarít, akkor azt felhasználhatja azokra a célokra, amelyeket a jogszabályok számára engedélyeznek. Egészen más a monetáris politikából eredő nyereség (vagy veszteség), ez ugyanis már nem része a jegybank gazdálkodásának, ez közpénz - mondta a szakember. Ha ily módon nyereség keletkezik, akkor azt be kell fizetnie 100 százalékos tulajdonosának, a magyar államnak, ellenben ha veszteségessé válik a működése valamelyik esztendőben, akkor a költségvetés ezt átvállalja. Ebből is látszik, hogy az MNB nem profitérdekeltségű intézmény - mondta Katona Tamás.

Matolcsy György arra hivatkozik, hogy a jegybank úgymond pénzt teremtett és ezt a fordítja - sajátos értelmezése szerint - közcélokra, értékteremtésre. Ez az érvelés azonban hamis. A jelenlegi - és a megelőző - Orbán-kormányhoz hű monetáris tanácstagok 2012. augusztusa és 2014. júliusa között 7,0 százalékról 2,1 százalékra vágták le - egyetlen hónapot sem kihagyva! - a forint alapkamatát. Ezzel - Katona Tamás határozott véleménye szerint - gyengítették a forintot, amely rendkívül sérülékennyé vált, amelyet napjainkban mindnyájan a bőrünkön érezhetünk, hiszen az orosz-ukrán konfliktus hatására a magyar fizetőeszköz 314-315 forintra gyengült az euróhoz képest. Ez minden olyan vállalkozó számára, aki importból származó terméket használ fel vagy külföldi szolgáltatást vesz igénybe, egyértelműen veszteséget jelen. Napjainkban a devizahitel-adósok korántsem azzal foglalkoznak, hogy az év végén, a jövő esztendő elején "meg lesznek mentve", számukra most az az érdekes, hogy a harmatgyenge forint miatt egyre növekvő törlesztőrészleteiket miképpen tudják majd kifizetni. Amit a jegybankelnök elkölthető nyereségnek tekint az a gazdaság szereplői által elszenvedett veszteségek árán keletkezik. Ebből logikusan következik, hogy ha az MNB-nek az alacsony alapkamat miatt megtakarítása keletkezik, az korántsem olyan, mintha azt egy malacperselyben gyűjtögette volna össze, és végre itt az alkalom: most szabad akaratukból költhetnek amire csak tetszik, irodaházakra, vidéki luxusüdülőre, operaházi hangszerek vásárlására, és emellett százmilliárdokból kialakítsanak egy - az állami felsőoktatástól független - intézményhálózatot, amely csak egy dologra hivatott: a Matolcsy György által képviselt unortodox eszmék terjesztésére.

És mi lesz a veszteséggel?

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mostani 2,1 százalékos alapkamat sem lesz örökéletű. Bár júliusban az MNB elnöke úgy nyilatkozott, hogy azt 2015 végéig mindenképpen tartani kívánják, a nemzetközi események miatt könnyen előfordulhat, hogy a Matolcsy György által a jövő év végére ígért időpont előtt rákényszerül az MNB a kamatemelésre, különösen annak fényében, hogy a kormány már most is azzal számol, hogy a fogyasztói árak 2015 második felében a 3 százalék közelébe kúsznak fel. Ebben az esetben viszont a jegybanknak az úgymond nyeresége elszáll. Szakemberek úgy vélik, hogy jobb lett volna erre az időszakra a pénzt félretenni, tartalékolni, mint elherdálni. Ha esetleg ebből veszteség keletkezne, akkor az már a költségvetést is érintené. Itt érhető tetten az, hogy közpénzekhez nyúltak Matolcsyék.

Mire költhette volna el szabályosan a tartalékait a jegybank - tette fel cikkében a kérdést Madár István, a Portfolio pénzügyi portál vezető elemzője. Álláspontja szerint egyrészt növelhette volna a devizatartalékot vagy a forintalapú befektetéseit. Másrészt az MNB igazgatósága dönthetne úgy is, hogy a nyereségét osztalékként befizeti az államkasszába. Ennek az lett volna a végeredménye, hogy klasszikus értelemben az adófizetőknek valóban nem kerül 200 milliárd forintba a program. Ugyanakkor ha az államnak utalná a nyereséget az MNB, és ezt a kormány költségvetési bevételként elszámolhatná el. A szakértő véleménye szerint a költségvetésre kellett volna bízni, az így befolyt pénzek elosztását, azt nem tagadva, hogy ez is tulajdonképpen az adófizetők pénze, vagyis közpénz.

Matolcsy György úgy véli, hogy maga, illetve az MNB igazgatósága dönthet minden ilyen kérdésről. Ez az állítás azonban csak félig fedi a valóságot. Az MNB gazdálkodást elvileg a nemzetgazdasági tárca ellenőrizheti, az Állami Számvevőszékkel karöltve, de ez a kontroll csak arra terjedhet ki, hogy a rájuk bízott költségvetési - tehát dedikáltan adófizetői - pénzeket mire költik. Ugyancsak ellenőri funkciója van az MNB felügyelő bizottságának, amely az előző parlament utolsó ülésszaka óta nem működik. A késedelmes újraválasztás azonban megszokottnak tűnik, ugyanis négy esztendeje is csak novemberben kezdte meg a működését.

Vihar készül jövőre

Ugyancsak Madár István hívta fel a figyelmet arra, hogy a jegybank által az alapítványoknak juttatott pénz jó része állampapírba "fektetődik". Vagyis közvetve ez a pénz mégis csak az államot finanszírozza. Ez annak ellenére sem elegáns, hogy két mentsége is lehet a jegybanknak. Egyrészt ez valóban nem monetáris finanszírozás, hiszen nem közvetlenül történik, másrészt ha a nyereséget a jegybank inkább osztalékként befizetné az államkasszába, közgazdasági értelemben az is állami finanszírozásnak számítana - csak éppen az már teljesen szabályos forma lenne. A valóban elegáns megoldás azonban az lenne, ha nem az állampapírokat, hanem a közvetlen költségvetési befizetését részesítené előnyben az MNB.

A jövő esztendő még viharosabb lehet. A devizahitelek forintosítása révén jelentős mértékű devizatartalékot kell majd leváltani, ami a jegybank nyereségét egyszeri alkalommal brutálisan megdobhatja - írta a Portfolio vezető elemzője. Ez előre vetíti annak az árnyékát, hogy a már most is elszabadult hajóágyúként viselkedő Matolcsy György újabb vagyonokkal tömheti tele az alapítványait, újabb ingatlanok tulajdonosaként mint bérbeadó szerepel, és arról se feledkezzünk meg, hogy a művészvilág sanyarú sorsát miképpen lehetne enyhíteni. Nem akarunk ötletet adni, de ha Matolcsy György feleségét esetleg polgármesterré választják 2014 őszén Akarattyán, akkor a balatoni ingatlanok megvásárlásának igénye is feltűnhet a jegybankelnök pénzszórási térképének az egén.

                                             Közpénz magánzsebbe?
Cégjegyzéki kimutatás bizonyítja, hogy Andy Vajna továbbra is érdekelt egykori filmforgalmazó cégében, az Intercomban - írta a 444.hu internetes portál. Pedig filmbiztosi kinevezése előtt, 2011 őszén a parlament kulturális bizottságának még azt mondta: "A Black Hole-t eladtam, a Digic Picturesnek már csak az eddigi üzlettársam a tulajdonosa, az Intercom érdekeltségeiről egy éve lemondtam." Andy Vajnának azért kellett korábban nyilatkoznia az országgyűlési képviselők előtt, és egyúttal lemondania érdekeltségeiről, mert filmbiztosként Orbán Viktor miniszterelnök jóvoltából évente öt milliárd forintnyi közpénzt költhet a hazai filmek gyártására.
Az állam jelenleg a Magyar Nemzeti Filmalapon (MNF), egy közhasznú zrt.-n keresztül osztja szét a filmgyártásra fordított milliárdokat. Ezt vezeti Andy Vajna. Arról, hogy melyik filmterv kap állami támogatást (azaz több száz millió forintot), az MNF döntéshozó szerve a Filmszakmai Döntőbizottság határoz. A Holland-Antillákból néhány éve különvált karibi sziget, Curacao cégjegyzékében talált dokumentumból kiderül, hogy az Intercomot tulajdonló céget tulajdonló cég vezetője mai napig az 1944-es születésű Andrew G. Vajna. Vagyis a filmbiztosnak megvan a lehetősége arra, hogy a közpénzekből saját filmforgalmazó cégének osszon.

Stadionépítés "vállalkozói pénzből"

Orbán Viktor kormányfő következetesen hangoztatja: nem az adófizetők pénzéből épült fel a Pancho Aréna. A Felcsúton felépített futballstadion átadásakor a kormányfő megleckéztette a Hír24 riporterét, aki azt merészelte állítani, hogy az aréna jórészt közpénzből épült. A kormányfő itt, és később a Heti Válasznak adott interjúban az általa alapított Puskás Akadémia elnöke, Mészáros Lőrinc (felcsúti polgármester) is kijelentette, hogy ez nem igaz, nem volt közpénz a Pancho Aréna finanszírozásában. Nézzük a számokat: a stadiont 3,8 milliárd forintból húzták fel, ennek az összegnek a 70 százaléka társasági adójuk egy részét felajánló, nyereséges magáncégektől érkezett, az úgynevezett TAO-program keretében. A maradék 30 százalékot az akadémia teremtette elő magánadományokból és hitelből – ezt abból a levélből idéztük, amit az Origo kérdésére Szöllősi György, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója írt.
A kormányfő azzal érvelt, hogy ezt a bizonyos TAO-pénzt, amiből a 3900 férőhelyes stadion a felcsúti háza tőszomszédságában felépült, vállalkozók termelték meg, és ők döntötték el, hogy hova adják: Felcsútra, Debrecenbe vagy "az ország sok száz más településére".

Az Origo nézett utána, hogy mi is az igazság ennek az adófajtának a felhasználásával. A TAO két részből áll: egy cég támogathatja valamelyik kedvezményezett sportágat a nyereségéből. Ez nem közpénz, viszont nagy része közpénzzé változik azáltal, hogy a támogatással a cég több kedvezményre is jogosult lesz: az összeget leírhatja a társasági adóból – ami közpénz –, és csökkentheti vele az adóalapját is. Kisebb adóalap, kevesebb adó – megint csak közpénz. Így a támogató a költségvetéstől kapott kedvezményként lényegében visszakapja az adományozott pénzt. Viszont köteles lesz támogatni a saját nyereségéből az érintett sportág szövetségét is: ez nem közpénz, de a támogatásnak csak kisebbik része.
A TAO adótámogatásként és eredménycsökkentésnél figyelembe vett része tehát valóban a költségvetéstől vesz el forrásokat, amelyeket a kormány arra költhetett volna, amire bármelyikünk adóforintjait: közszolgáltatásokra, oktatásra, egészségügyre, meg ezernyi más célra. A stadion építési költségének egy része tehát – még ha nem is az államkincstár számlájáról érkezett – a közösből hiányzik.

Azért hiányozhat onnan, mert az Orbán Viktor vezette kormány egy 2011-es törvénymódosítással lehetővé tette, hogy a fizetendő társasági adó egy része a költségvetés gyarapítása helyett meghatározott sportcélokra legyen felajánlható (2012 és 2013 nyara között a társasági adóbevétel közel 15 százalékáról mondott le így az állam). Olyan sportszervezetek számára, amelyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől. A cégeket pedig az motiválja, hogy ezzel a megoldással az adókedvezmény révén nemcsak, hogy jobban járnak, mint egy egyszerű szponzorációval, de kevesebbet adóznak, mint normál esetben.
A programot éppen azért kellett jóváhagyatni az Európai Unióval, mert állami támogatásnak számít. A jóváhagyásról a magyar kormány illetékes miniszterét értesítő dokumentumnak már az első bekezdéséből kiderül, hogy Európai Bizottság (EB) állami támogatásként is engedélyezte 2011 novemberében.

A kérdéssel az EB Versenypolitikai Főigazgatóságának Állami Támogatások Iktatási Osztálya foglalkozott, és egyebek között a következőket állapította meg: "Állami források bevonására egyértelműen sor kerül a programban, mivel a program következtében a magyar központi költségvetés adóbevételtől esik el. (...) A program keretében nyújtott támogatások finanszírozásának forrása az, hogy az állam adóbevételről mond le. Következésképpen állami forrásokat is bevonnak a programba."

Az Átlátszó.hu írta meg az évi több tízmilliárdos nagyságrendű felajánlásból 2012-ben összesen 15 milliárd jutott a focira – és ennek majdnem az egyötöde, 2,8 milliárd, Felcsútra került.
A tavalyi évi költségvetés teljesítéséről most elkészült zárszámadási törvény szerint a társasági adóból sport célú támogatás címén 2012-ben 39,6 milliárd forint adókedvezmény járt, tavaly pedig 41,2 milliárd. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, ez bizony közpénz, aminek elosztásáról az állam lemondott. A nagyságrend érzékeltetése végett: tavalyelőtt 565,2, 2013-ban pedig 682,9 milliárd forint volt az összes adókedvezmény mértéke, ebből például a közfoglalkoztatottak alkalmazotti kedvezménye 15,1 milliárd forint volt.

Garanciaközösséget épít a Takarékbank

December 10-éig létrejön a takarékszövetkezetek megújult közössége - közölte a Takarékbank. A bank igazgatósága augusztus 30-i hatállyal újabb tizenöt takarékszövetkezetet vont be az integráció egységes kockázatkezelési szabályzatait alkalmazó körbe. A döntés értelmében a TakarékBank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és immár 33 hitelintézet ezentúl egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért.

A garanciaközösség tagjainál egységes kockázatkezelési szabályzatokat vezetnek be, például kockázati stratégia, hitelkockázat-kezelési, ügyfél- és partnerminősítési, likviditási kockázatkezelési, és befektetési szabályzat. A garanciaközösség révén az SZHISZ, a TakarékBank és az összes szövetkezeti hitelintézet tőkeereje és likviditása a rendelkezésre áll majd az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére. Az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új tőkefedezeti alapját. A garanciaközösség létrejötte jelentős kedvezményeket is biztosít az integráció tagjainak az idén életbe lépett és a korábbiaknál lényegesen szigorúbb uniós tőketartási követelmények, az úgynevezett bázeli irányelvek alapján. A garanciaközösség tagjai eszerint nem egyedi, hanem összevont alapon tudnak megfelelni a jogszabály egyes előírásainak.

A garanciaközösség kiépítése a feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének, piaci bővülésének, mivel lehetővé teszi a szektorban lévő tőkének a jelenleginél jóval hatékonyabb, csoport szintű felhasználását. A vitatott körülmények között létrejött új működési modell révén a TakarékBank szerint az ország egyik legbiztonságosabb, legnagyobb hálózatával és piaci részesedésével rendelkező pénzügyi szolgáltatója lesz a takarékszövetkezeti hálózat.

Lassan a végéhez közeledik a szövetkezeti hitelintézeti szektor "megtisztulása". Mára csaknem teljesen lezárult annak az átfogó átvizsgálásnak a kiértékelése, amelyet az integrációs törvény előírásai szerint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. indított a szövetkezeti hitelintézeti szektoron belül, hogy felmérje a szektor szereplőinek állapotát és kockázati tényezőit. (Vélhetően ennek "áldozata" az Alba Takarékszövetkezet, amelynek tagságát pénteken szüntette meg a SZHISZ, és jutott a felszámolás sorsára.) Az átvizsgáláson átesett és a feltételeknek megfelelő szövetkezeti hitelintézetek az év végéig fokozatosan válnak tagjaivá a szektor garanciaközösségének - állapoította meg a Takarékbank.