A költségvetési bizottság alelnökeként is tevékenykedő Schmuck Erzsébet azt mondta: az elmúlt hetekben "megnövekedett a Magyar Nemzeti Bank pénzköltési kedve", az alapítványainak 200 milliárd forintot adott, miközben luxuskastélyt és irodaházat vásárolt.
Az ellenzéki politikus kezdeményezte, hogy a költségvetési bizottság hallgassa meg Matolcsy Györgyöt az MNB gazdálkodásának ügyében. Hozzátette, hogy a meghallgatásra elvileg szeptemberben sor is kerülhet, de félőnek nevezte, hogy a testület fideszes tagjai nem fogják támogatni a javaslatot.
Az LMP azt is sürgeti, hogy a jegybank szervezze újjá a tavasszal megszűnt felügyelőbizottságát. Emellett módosító javaslatot nyújtanak be a jegybanktörvényhez azzal a céllal, hogy az MNB csak az alapfeladataihoz kapcsolódó tevékenységeket finanszírozhasson, és társadalmi felelősségvállalás címén ne költhessen pénzeket – közölte.
Róna Péter arról beszélt, hogy meglátásuk szerint az elmúlt időszak költései nem vezethetők le az MNB-ről szóló törvényből. A jegybank ezzel szemben azt a nézetet képviseli, hogy "mindent szabad, amit a törvény nem tilt" számukra - mondta a közgazdász, aki szerint az ügyben az Országgyűlésnek kell állást foglalnia.
Az MNB felelőssége és küldetése az árstabilitás elérése és fenntartása, de véleménye szerint helyes és indokolt, ha a jegybank konferencia- vagy oktatóközpontot hoz létre. Korábban ő is támogatta, amikor az MNB az Úri utcában vásárolt ingatlant, ahogy "az üdülő, amit a dolgozók részére vett, elméletileg belefér" a törvény kereteibe – közölte. Az Eiffel Palace megvásárlása viszont nem, mert az "haszonűző tevékenység, és a Magyar Nemzeti Banknak ilyen tevékenysége nincs" - tette hozzá.
Róna Péter téves és félrevezető megközelítésnek nevezte, hogy az MNB-nek "óriási nyeresége van, és ezzel azt csinál, amit akar". A haszon csak könyvelési tétel, és nem tényleges, mert abból fakad, hogy a forint leértékelődött, ami miatt az MNB devizatartalékai forintban számolva többet érnek - mondta.