Az ukrajnai orosz katonai beavatkozás miatti uniós szankciók és a moszkvai ellenlépések mellett dúl a szócsata, a kölcsönös fenyegetőzés is. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezét a gázcsapra téve kilátásba helyezte, hogy a további szankciók esetén elzárhatja az Európába irányuló földgázszállításokat.
A Financial Times európai kiadásának keddi számában Matthew Bryza, a tallinni Védelmi Tanulmányok Nemzetközi Központjának igazgatója, az Egyesült Államok korábbi azerbajdzsáni nagykövete szerint azonban az Uniónak nem kell komolyan vennie Putyin ökölrázását. A Kreml nincs abban a helyzetben, hogy leállítsa az európai gázszállításokat. Bryza úgy vélte, az orosz gazdaság jóval inkább függ a közösség tagországaitól, mint fordítva.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a Népszavának elmondta, Oroszországnak égető szüksége van a modernizációjához az Európának eladott évi 160-170 milliárd köbméter földgázból származó bevételre. Márpedig a gáz és a kőolaj export együttesen becslések szerint az orosz költségvetés egyharmadát adja.
Bryzához hasonlóan Hegedűs sem tart attól, hogy Moszkva elzárja a gázcsapot, hiszen a kölcsönös függés miatt ez gazdasági öngyilkossággal érne föl. Hegedűs Miklós megjegyezte, jelentős a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatali lehetősége is Európának. Bryza szerint 104 milliárd köbméteres LNG kapacitással számolhatnak az európai országok.
Az európai gáztározókba 7 milliárd köbméter földgáz került augusztusban - az európai tározóüzemeltetőket képviselő Gas Storage Europe (GSE) adatai szerint. Jelenleg az európai földalatti gáztározókban összesen 71,1 milliárd köbméternyi földgáz van, az európai gáztározók 88,5 százalékban voltak feltöltve. Az unióban 15 országnak van földgáz tárolására alkalmas infrastruktúrája, s több mint 80 milliárd köbméternyi tárolói kapacitás érhető el. Németország, Franciaország és Olaszország után Magyarország rendelkezik a legnagyobb tározói kapacitással.
Már elkezdődtek egy esetleges amerikai exportról is a tárgyalások. Moszkvának azt is meg kell fontolnia, hogy ha kiépülnek az LNG terminálok, tovább növekszik a megújuló energia aránya az unióban, akkor mit csinál a feleslegessé váló földgázával? Ráadásul a gázkutak leállítása és újraindítása nem egyszerű művelet, amellett költséges is.
Bryza szerint Putyin a Kínával kötött gázmegállapodással nyomást akart gyakorolni Európára, ám Peking a jelenlegi helyzetben kialkudta, hogy több mint negyven százalékkal kevesebbet fizet majd a földgázért, mint jelenleg Litvánia. A GKI ügyvezető igazgatója hozzátette, sem a mostani, sem a tervezett kínai-orosz gázüzlet nem helyettesítheti az európai szállításokat, annál is kevésbé, mert Európa négyszer annyi gázt vásárol az oroszoktól mint Kína.
Hivatalos adatok szerint a magyar gáztartalékok elérik a 3,2 milliárd köbmétert. Az éves felhasználás átlagosan 10 milliárd köbméter. Szeptembertől a fűtési szezon végéig, 2015. április közepéig nagyjából 6,5 - 7 milliárd köbmétert használnak fel a fogyasztók. Ha holnaptól nem érkezne orosz gáz, erre az időszakra különböző forrásokból 5,5 milliárdot lehetne előteremteni, vagyis szükség lenne korlátozásokra, de Moszkva nem fogja elzárni a gázcsapot - hangsúlyozta Hegedűs Miklós.
Putyin elkalkulálta magát - vélte Deák András György. Az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az orosz elnöknek legkésőbb a Krím-félsziget annektálása után meg kellett volna állnia. Most már nehezen tud kijönni abból a helyzetből, amibe belelavírozta magát. Túlságosan nagy várakozásokat keltett a nacionalista táborban.
Katonailag győzhet Putyin, de azután a szankciók hatása egy év alatt egyre erőteljesebben jelentkezik, különösen az amerikai pénzügyi szankciók érintik érzékenyen Oroszországot. Az államadósság egyharmada van dollárban, euróban, s jelenleg sehonnan nem tudnak olcsó hiteleket felvenni a törlesztésekhez.
Mindezek ellenére sem számít Deák András arra, hogy reális esélye lenne Putyin eltávolításának, mert egyelőre nincs alternatívája.
