A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank euró alapú személyi kölcsön általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontja három időszakban - 2009. július 1 és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között - tisztességes és ezért érvényes volt.
A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben időszakokban a bank jogosult volt a "kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén".
A bíró kifejtette: látszik, hogy a felperes általános szerződési feltételeiben, különösen 2009-től miképp próbált megfelelni az aktuális, hatályos jogszabályoknak.
A bíró rámutatott: egy átlagos fogyasztótól, aki szerződéses kötelezettséget vállal egy lakás, vagy fogyasztási cikk vásárlása esetén, elvárható, hogy tudja, mi az a KSH által publikált fogyasztói árindex. Attól, hogy az általános szerződési feltételekben nem szerepelt az infláció szó, még a laikusok számára is teljesen egyértelmű és érthető, hogy az inflációval egyező mértékben fogja emelni a pénzintézet a kamatot.
A bíróság mérlegeléssel azt állapította meg, hogy ebben a három időszakban az általános szerződési feltételek megfeleltek az átláthatóságnak és az összes többi törvényben rögzített elvnek.
A bíró megjegyezte azt is, hogy a többi vizsgált időszakban nem voltak kellően konkrétak azok az okok, melyek alapján egyoldalúan szerződést módosíthatott a bank.
A bíróság elutasította a felperes kérését, hogy a perben forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál.
A felperesnek mintegy 800 ezer forint perköltséget kell megfizetnie az alperes részére.
A bírósági tárgyalás során elhangzott, hogy mintegy 10 ezer adós szerződését érinti a per.
A felperes jogi képviselője a határozat kihirdetését követően újságírói kérdésre válaszolva elmondta, még nem tudják, hogy fellebbeznek-e.
Újabb bankot utasítottak el
Ugyancsak szerdán elutasította a Széchenyi István Hitelszövetkezet keresetét a devizahitel-szerződések egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatban az állam ellen indított perben a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A döntés szóbeli indoklásában a bíró rámutatott, hogy egyedül a felmondhatósággal kapcsolatos törvényi elvnek feleltek meg a pénzintézet általános szerződési feltételei, további hat kritériumnak azonban nem, így tisztességtelenek és érvénytelenek. A bíró kiemelte azt is, hogy miután a tisztességesség mindig is elvárás, ebben az értelemben nem lehet a nyáron elfogadott és a perben évekkel ezelőtti általános szerződési feltételekre alkalmazandó törvény kapcsán visszaható hatályú jogalkotásról szó.
A bíróság elutasította a hitelszövetkezet azon indítványát, melyben a devizahiteles perekben alkalmazandó törvény kapcsán az Európai Unió Bíróságához fordulást és előzetes döntéshozatali eljárást kért. Ugyanakkor az alperes magyar állam jogi képviselőinek mintegy 3,5 milliós költségigényét a bíróság a felperes kérésével összhangban 550 ezer forintra mérsékelte.