A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank szerződései három időszakban feleltek meg a Kúria hétpontos követelményének nyomán támasztott törvényi előírásnak: 2009. július 1 és július 31., 2009 augusztus 1 és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között.
A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben időszakokban a bank jogosult volt a "kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén".
Figyelemre méltó, hogy az eddig lefolytatott közel negyven perben eddig csupán egy bank (és elsőként a Magyar Cetelem Bank) ha részlegesen is, de meg tudta dönteni a tisztességtelenség vélelmét, amelyet július 4-én rögzített törvényben az Országgyűlés. Az eddigi perek során hat esetben elutasította a bankok keresetét a bíróság, egy esetben visszavonta azt a pénzintézet, míg a többi esetben későbbre tolta az ítélethirdetést.
Korábban maguk a pénzintézetek és kúriai bírák is azt közölték, képtelenség megfelelni a jogszabálynak. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor lehet tisztességes, ha megfelel a Kúria véleményében felsorolt és a törvénybe átemelt 7 elvnek: egyértelmű és érthető megfogalmazás elve, tételes meghatározás elve, objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve, átláthatóság elve, felmondhatóság elve, valamint a szimmetria elve.
Tehát az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor tisztességesek a Portfolio.hu magyarázata szerint, ha azok az adós számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a Kúria véleményének megfelelő oklistában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a törlesztőrészletre; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének megfelelően került sor.