Elmaradt kilakoltatás

Publikálás dátuma
2014.09.05. 07:16
Élőlánc védte meg a családot a kilakoltatástól FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Élőlánccal védenek meg egy hétgyermekes családot a kilakoltatástól - jelentette be korábban a Város Mindenkié csoport. A kilakoltatást a kőbányai önkormányzat tegnapra tűzte ki, 25 aktivista fel is vonult – a végrehajtó halasztott.

Szeptember 4-re tűzte ki korábban a kőbányai önkormányzat egy hétgyermekes család kilakoltatását a Noszlopy utcában anélkül, hogy elhelyezést biztosított volna neki. Mint beszámoltunk róla, a Város Mindenkié (AVM) aktivistái és szimpatizánsai élőláncot hirdettek, hogy megakadályozzák a kilakoltatást, amely reggel 10-re volt kiírva.

Az aktivisták reggel 8-tól védték a lakást. Délelőtt kétszer jelent meg rendőrségi gépkocsi a helyszínen, de rövid idő után elhajtottak. A végrehajtó délig nem jelent meg, ezért az AVM jogásza telefonon kereste őt. Dósa Mariann, a Város Mindenkié aktivistája lapunknak elmondta: a végrehajtó helyettese arról tájékoztatta a szervezetet, hogy addig nem kerül sor a kilakoltatásra, ameddig a bíróság határozatot nem hoz az érintettek által korábban beadott kifogás ügyében.

Ha a bíróság az érintetteknek ad igazat, a kilakoltatás határidejét 90 nappal meg kell hosszabbítani. A kőbányai önkormányzat nem foglalt állást a kilakoltatás ügyében, a helyi roma kisebbségi önkormányzat képviselőjének Weeber Tibor alpolgármester személyes megbeszélést ígért a jövő hétre. A szóbeli ígérete ellenére az AVM aktivistái addig őrséget állnak, ameddig meg nem érkezik az írásbeli értesítés a bírósági eljárás megindulásáról és a kilakoltatás elhalasztásáról.

A Város Mindenkié 2014 májusa óta dolgozik együtt hat itteni családdal. Mindannyian rossz állapotú, vizesedő, penészedő lakásokban élnek. Az építmények kiürítése hónapok óta zajlik. Az itt élők egy részének felajánlottak cserelakást, három családnak azonban a hosszas tárgyalások ellenére sem kínáltak lehetőséget, noha ma Kőbányán 319 önkormányzati bérlakás áll üresen.

A tegnapi kilakoltatás a három család közül egy hétgyermekeset érintett volna, mert a család határozott idejű szerződését annak lejárta után az önkormányzat nem hosszabbította meg, így jogcím nélkülivé vált. A család 90 napos halasztási kérelmet nyújtott be a végrehajtóhoz, amelyet azonban válaszra sem méltattak.

Noha a mosztani másfél szobás lakás sem nyújt megfelelő körülményeket nekik, a kilakoltatással még ennél is rosszabb helyzetbe kerültek volna, hiszen nincs hová menniük, így a gyermekeket az is fenyegeti, hogy állami gondoskodásba veszik őket. A család lakáshelyzete tehát semmivel sem biztosabb, mint a tiltakozás előtt volt.

Az AVM kérése, hogy legalább addig ne lakoltassák ki a családot, ameddig egy átmeneti elhelyezést nyújtó intézménybe be nem kerülnek. Az AVM akciójáról szóló híradásokra reagálva több magánember is felkereste a csoportot és pénzbeli adományt ajánlott fel. A másik két érintett család is megkapta már az értesítést a végrehajtótól a kiürítésre, bár pontos időpontról nincs hír.

Az AVM szerint a tömeges lakhatási válságot csak erőteljes állami beavatkozással és érdemi társadalompolitikai intézkedésekkel lehet megoldani. Magyarországon az önkormányzati lakásállomány a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, jelenleg a teljes hazai állomány legfeljebb három százaléka, és ennek is csak egy részét hasznosítják szociális bérlakásként.

Mindeközben a lakásfenntartási támogatás havonta csupán néhány ezer forint, ami elégtelen az alacsony jövedelmű háztartások gondjainak enyhítésére, az adósságkezelő szolgáltatást pedig az eladósodott családok szűk kisebbsége tudja csak igénybe venni. A nehéz anyagi helyzetben lévő és lakhatási gondokkal küzdő embereknek kizárólag egy kiterjedt szociális bérlakás-rendszer és egy jelentősen magasabb összegű lakásfenntartási támogatás adna lehetőséget a megkapaszkodásra.

A kilakoltatással a kőbányai önkormányzat rövidtávon valóban megszabadul a problémától és a helyzet kezelésének felelősségétől, valójában azonban csak tovább görgeti és súlyosbítja a milliókat érintő lakhatási válságot. A Város Mindenkié álláspontja szerint a megfelelő elhelyezés nélküli kilakoltatás olyan embertelen és jogsértő gyakorlat, amely hatalmas károkat okoz az egész társadalomnak.

Ha egy család az utcára kerül, a szülők nagy eséllyel hajléktalanszállón, a gyermekek pedig állami gondoskodásban végzik. Ez a gyakorlat gazdaságilag is értelmetlen, hiszen sokkal többe kerül az államnak, mintha a családoknak megfelelő lakhatást biztosítanának.

Szerző
Frissítve: 2014.09.04. 21:54

Magukat mentő devizahitelesek

Publikálás dátuma
2014.09.05. 07:00
Iratok az egyik pénzintézet által a magyar állam ellen indított devizahiteles per tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken 2014. au
Miközben a bankok devizahiteles pereitől hangos a sajtó, tízezer devizahiteles érdekében lép fel a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) és azt javasolja az ügyfeleknek, forduljanak az Alkotmánybírósághoz, hogy a bíróságok folytathassák a pereket, különben kár érheti őket. Azokat buzdítja erre, akiknek a bankok ellen indított és folyamatban lévő pereit a július 4-én elfogadott devizahiteles törvénycsomag nyomán felfüggesztették a bíróságok. 

Megint nyert egy bank az állam ellen

Tavasszal indulhat a devizahitelek forintosítása, addig a parlament elfogadja az ehhez szükséges jogszabályi kereteket - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap a Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán. Szavai szerint már előkészítették az egyoldalú szerződésmódosítások elszámolását szabályozó jogszabályt, a becslések szerint nagyságrendileg 3 milliárd euró körüli összegről van szó. A forintosítást egy idei jogszabály előzi meg - fogalmazott Varga Mihály hozzátéve, hogy ezzel egy jelentős kockázat tűnik el a magyar bankrendszerből. A miniszter egyben felvetette a pénzügyi szektort terhelő adók felülvizsgálatának lehetőségét is.
Hangsúlyozta: "a devizahitelek kivezetésekor nem arról van szó, hogy minden devizahitel megszűnik". A lakossági devizahitelek korlátozására és a jelzálog alapú, lakáscélú hitelek kivezetésére van szükség - jegyezte meg.

Rogán Antal is arra számít, hogy legkésőbb februárban lezajlik a bankok elszámoltatása az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében, és ezeket az MNB szigorúan ellenőrzi majd. A Fidesz frakcióvezetője az Echo Tv tegnapi műsorában azt is elmondta, hogy a frakció várhatóan azt támogatja, hogy a visszajáró összeggel a tartozásokat csökkentsék. Rogán Antal úgy vélte, hogy az összes, az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességére vonatkozó pert az államot képviselő ügyvédek nyerik meg, és megjegyezte, azokban a perekben, amelyeknél a bankok részlegesen nyertek, az állam ügyvédei fellebbezni fognak. Annak, hogy a hitelintézetek nemzetközi jogi fórumokhoz forduljanak, Rogán Antal szerint nincs értelme, mert a Kúria előzetesen kikérte az Európai Unió Bíróságának véleményét. A kormány javaslatáról a jövő héten Tapolcán rendezendő háromnapos frakcióülésen döntenek a képviselők és ezt követően kerül a parlament elé. Ekkor kap felhatalmazást az MNB-n belül működő pénzügyi felügyelet is az elszámolások ellenőrzésére. Az a bank, amely nem megfelelően számol el ügyfeleivel, nagyon komoly büntetésre számíthat - mondta Rogán Antal. "Nem fogja neki megérni" - jegyezte meg.

Megismételte: egy átlagos devizahitelnél több mint 800 ezer forint jár vissza az egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán, és valószínűnek tartotta, hogy a frakció azt javasolja: az összeget a tőketartozásban írják jóvá. Megjegyezte, hogy utána azt is rendezni kell, hogy milyen banki hitel marad ott az ügyfélnél, tehát annak például milyen a kamata. Véleménye szerint az eredeti kamatszinthez kell visszatérni, a csökkentett kamat- és tőketartozás pedig a negyedével is csökkentheti a törlesztőrészletet - ismételte meg korábbi példáját. Ez minden hitelre vonatkozik: a magánszemély által felvett fogyasztási hitelre, szabad felhasználású hitelre, lakásra felvett jelzáloghitelre, autóhitelre, bármi másra, és lehet deviza- vagy forintalapú. "Mindegyik szerződéssel és azon belül minden egyes forinttal el kell számolni" - mondta.

Eközben folytatódtak a Fővárosi Törvényszéken a bankoknak az állam ellen indított perei. Szeptember 18-ra halasztotta a határozat kihirdetését a Budapest Bank (BB) Zrt. és a CIB Lízing perében, ugyanakkor részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert az UCB Ingatlanhitel Zrt. A nem jogerős ítélete szerint egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség kritériumainak és így tisztességesek, érvényesek voltak a pénzügyi vállalkozás által rögzített általános szerződési feltételek.

Szerző
Frissítve: 2014.09.05. 12:05

Példátlan, ami az ELTE táborában történt

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint kirívó és példátlan, ami az ELTE gólyatáborában történt, ugyanakkor számos, a hallgatói önkormányzatok (hök) által példaértékűen szervezett gólyatábor zajlik.

 Körösparti Péter ezt csütörtökön az Eötvös Loránd Tudományegyetem gólyatáboraiban történtekre reagálva közölte az MTI-vel. Az egyik gólyatáborban megerőszakoltak egy elsőéves hallgatót, egy másikban pedig megengedhetetlen rigmusokat énekeltek.

A HÖOK elnöke kiemelte: kirívó bűncselekményről van szó, ilyenre tudomása szerint nem volt példa a gólyatáborok elmúlt évtizedében. Ha a bűncselekmény az eddig napvilágot látott információk szerint történt, elmondható, hogy a feltételezett elkövető józan volt, ráadásul erőszakos természetű ember, tehát a bűncselekmény nem egy buli hevében megszülető hirtelen gondolat következménye.

Hozzátette: a gólyatábori bulik és az ott énekelt, esetenként obszcén kifejezéseket tartalmazó indulók problémakörétől élesen elkülönülő egyedi esetről van szó. Ha igaz, hogy a kari hök elnökének figyelmét felhívták a lehetséges veszélyre és ő nem tett semmit, akkor alkalmatlanságról van szó, egy ilyen információt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Biztos benne - folytatta -, hogy az ELTE vizsgálata korrekt és alapos lesz, és ha bizonyítást nyer, hogy a gólyatábor lebonyolítását koordináló, valamint a szervezésben részt vevő hallgatók mulasztásokat követtek el, a felelősségre vonások haladéktalanul megtörténnek.

Úgy véli, nem lehet elítélni mindenkit, mert számos, a hallgatói önkormányzatok által példaértékűen szervezett gólyatábor zajlik, amelyekben az intézmények vezetői is részt vesznek, és amelyek értéket képviselnek és közvetítenek az elsőéves hallgatóknak. Az országban az idén több mint nyolcvan gólyatábor volt, legalább hatvan helyszínen. A szervezésben több ezren vettek részt, és nem csak hallgatók. Tudomása szerint a szóban forgó döbbenetes esetet kivéve kirívó bűncselekmények nélkül zajlottak le a táborok - jegyezte meg Körösparti Péter.

Kitért arra is, hogy a gólyatáborok szervezésekor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kulturált emberhez méltatlan kifejezések és viselkedés felszámolására.

Emlékeztetett arra, hogy a hallgatói önkormányzatok működésével kapcsolatosan a HÖOK június 1-jén tartott közgyűlése után sajtóközleményt adott ki, amelyben kezdeményezte, hogy a jogszabályi rendelkezéseket át kell tekinteni és szükség szerint módosítani. A HÖOK a szükségesnek ítélt javaslatok kidolgozási folyamatának mielőbbi elindítása érdekében már a nyáron felvette a kapcsolatot a felsőoktatásért felelős államtitkárral. A további lépéseket meghatározandó az elnök szeptember 8-ra összehívta a HÖOK választmányának ülését.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen várhatóan pénteken zárul le a gólyatáborokban történtek miatt indított fegyelmi vizsgálat - közölte az ELTE rektora csütörtökön sajtótájékoztatón. Mezey Barna hozzátette, hogy ha megállapítják a szervezők felelősségét, akkor a legsúlyosabb döntés is születhet, ami azt jelenti, hogy meg is válhat az egyetem a vétkes hallgatóktól.

Kitért arra, hogy felülvizsgálják az egyetemi gólyatáborok szervezésének rendjét, és a jövőben a szervezés csak az egyetem vezetése által meghatározott garanciák és központi ellenőrzés mellett történhet. Mint elmondta: kiderült, hogy a kari részönkormányzatok súlyosan megsértették az egyetem normáit.

Szerző