GDP;MNB;hitel;növekedés;növekedési hitelprogram;

2014-09-05 07:24:00

Traktorvásárlási láz

A gazdasági növekedésben alig-alig látni a Növekedés Hitelprogram (nhp) hatását, még az elemzők is vitatkoznak rajta, hogy a hajszál híján négy százalékos második negyedéves GDP-hez mennyivel járult hozzá. A szakértői konszenzus szerint 0,5-1,0 százalékos lehetett ez az érték, akadnak azonban olyan elemzők is, akik csak a 0,1-0,2 százalékos többletet tartják reálisnak.

Töretlenül bízik a jegybank az nhp növekedést generáló hatásában. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a tavaly október óta tartó második szakaszra szánt keretösszeget a napokban felemelték. Augusztus végéig ugyanis 337,4 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek, ugyanakkor a monetáris tanács legfrissebb döntése értelmében erre a programra az eddigi 500 milliárd forint helyett 1000 milliárd forintot szánnak. A keretösszeg kimerülésétől azonban aligha kell tartani - mondta a Népszavának Török Bálint. A Buda Cash Brókerház Zrt. elemzője szerint a várakozásoktól elmaradó érdeklődés miatt jó esély van arra, hogy az eredetileg december végéig tartó programot meghosszabbítják. Ez azért is indokoltnak látszik, mert az esztendő vége felé már arra lehet számítani, hogy az új uniós gazdasági ciklus első projektjeihez szükséges források az nhp-ból megszerezhetőek. Ugyanakkor Török Bálint emlékeztetett arra, hogy az nhp-ra szánt teljes összeg 2000 milliárd forint, aminek most a felét szabadították fel. Az elemző szerint kicsi az esélye annak, hogy a teljes összeget ki lehet majd helyezni.

A hitelek folyósítása ugyanis hagy némi kívánnivalót maga után, mert a jegybank a már említett 337,4 milliárd forintot kommunikálja, azonban ez csak a szerződött összeg, a tényleges kihelyezés 65 milliárd forinttal kevesebb volt, 8295 vállalkozás vett fel az olcsó hitelből, van amelyik többször is, hiszen az ügyletek száma csaknem elérte a 11200-at. Az kétségtelenül örvendetes, hogy a szerződött összeg 98 százaléka nem kiváltási célú, viszont csak 60 százalékot vettek fel beruházási hitelként, vagyis a 16 százaléknyi uniós hitellel együtt csak ennyi szolgálja közvetlenül a növekedést. A forgóeszköz-hitelek aránya 24 százalékos volt, viszont érdekes ellentmondás, hogy az új beruházási hitelek átlagösszege 24 millió forintot tett ki, ugyanakkor az új forgóeszközhiteleké 57 millió, az uniós hiteleké pedig 37 millió forint volt. A beruházási hiteleket átlagosan 6,9 évre vették fel. Ennek kapcsán jegyezte meg Török Bálint, hogy a jelenlegi legfeljebb 2,5 százalékos költségű nhp a 2,1 százalékos alapkamattal szemben versenyképes, de a közel 7 éves futamidő alatt ez a kamatszint minden bizonnyal emelkedni fog, ami az MNB számára gondot jelenthet, hiszen már egy 3 százalékos alapkamat is veszteséget okoz.

A szakember arról is szót ejtett, hogy amíg a lakosságnál az utóbbi időben enyhültek a hitelfelvételek, addig a vállalkozó ügyfeleknél továbbra is szigorúak maradtak. A bankok a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem akarnak többletkockázatot vállalni. Bár a legfeljebb 2,5 százalékos összköltség valóban csekély, de akadnak szép számmal olyan vállalkozások, amelyeknek még ez is gondot okoz, ha törlesztésről van szó. Ez is oka lehet annak, hogy az elmúlt egy évben a vállalati hitelállomány nem emelkedett, a kormányzat által erősen preferált kis- és közepes vállalkozásoké azonban 1,2 százalékkal bővült.

Az nhp-ból egyre nagyobb arányban igényelnek kölcsön az agrárvállalkozások. Közvetve ezt tükrözi az is, hogy traktorvásárlási láz” tört ki az idén a gazdálkodók körében. A Magyar Lízingszövetség szerint az első hét hónapban a termelők 71 százalékkel több traktort vettek, mint az előző év azonos időszakában, amiben nagy szerepe van annak, hogy az nhp-t a lízingre is kiterjesztették. A kis- és nagyhaszongépjárművek piacán is megugrottak az eladások. A traktorokat is magukba foglaló mezőgazdasági gépek esetében a finanszírozott érték az idei első félévben 24 milliárd forintra rúgott.