Szigorúan ellenőrizetlen fegyverek

Publikálás dátuma
2014.09.06. 07:40
líbiai polgárháború idején mázsaszám vitték a fegyvert, lőszert Kadhafi raktáraiból FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DANIEL BEREHULA
A világ több országának már régóta félelme, mi történik akkor, ha tömegpusztító fegyverek illetéktelenek, iszlám szélsőségesek kezére kerülnek. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatták, ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent, hogy az egyes országok nem őrzik megfelelően katonai bázisaikat, jelentős robbanóanyagokat tároló raktáraikat.

Még júniusban amerikai források közölték azt a hírt, hogy az Iszlám Állam (IS) fegyveresei elfoglaltak egy korábbi vegyifegyver raktárat, ahol a 2003-ban megbuktatott, majd kivégzett diktátor, Szaddám Huszein rezsimje mérgező gázt állított elő. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint a vegyifegyver gyárban a nyolcvanas évek eleje óta mustárgázt és szarin ideggázt állítottak elő. Az Irak és Irán közötti háború idején (1980-1988) Bagdad jelentősen fejlesztette vegyifegyver programját. Az amerikai titkosszolgálat úgy tudja, hogy 1987-ben már 209 tonna, 1988-ban pedig 394 tonna szerint állítottak elő.

Alighanem minden ország rémálma, hogy terroristák kaparintsanak meg egy tömegpusztító fegyvereket előállító központot. Bár a bagdadi kormányzat tragédiának állította be a történést, Washington szerint ez nem tekinthető jelentős fejleménynek, mert az objektumot már az első öbölháború után bezárták.

Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy bár a terroristák okozta veszély nem lebecsülendő, sokkal jobban kell tartani attól, hogy az egyes országok nem őrzik megfelelően katonai objektumaikat. Az elmúlt harminc évben ötszáz fegyvereket, muníciót őrző bázis robbant fel. A legveszélyesebb helyszínek e tekintetben Európában Albánia és Oroszország. A ranglista élén azonban Nigéria és Észak-Korea áll. Ezekben az országokban következtek be a legnagyobb detonációk. Mivel a phenjani hírközlés nem tekinthető a leghitelesebbnek, ezért az áldozatok pontos számát csak becsülni lehet, szakértők 1000-1500-ra becsülik a halottakat és több ezer sérültből indulnak ki.

Európában az utóbbi években Cipruson történt a legnagyobb robbanás 2011-ben. A katonai támaszponton történt hatalmas robbanásban 13 személy életét vesztette, s több tucatnyian megsérültek. A lángok legalább száz lőport tartalmazó konténerre terjedtek át, amelyek később a levegőbe repültek. Egy akkori szemtanú azt közölte, az egész környék úgy nézett ki, mintha háborús övezet lett volna. A támaszpont a földdel vált egyenlővé, a környező épületekben, a partszakasz menti bárokban és fogadókban és a villamosenergia hálózatban is súlyos károk keletkeztek. A robbanás erejét jól mutatja, hogy Mari nevű településen alig marad olyan épület, amelyben ne esett volna valamekkora kár. Még egy helyi erőmű is megrongálódott.

A bázison muníciót is tároltak. Ezeket Ciprus 2009-ben kobozta el egy hajóról, amelyen Iránból Szíriába próbáltak fegyvereket csempészni. Bár szakértők többször is figyelmeztették arra a helyi hatóságokat, hogy a muníciót nem őrzik megfelelően, semmi sem történt. 1979 óta több mint félezer ilyen robbanás történt a támaszpontokon, raktárakban - írta jelentésében a független, genfi székhelyű kutatóközpont, a Small Arms Survey, amely nemcsak kézifegyverekkel, hanem többek között a fegyvertartással is foglalkozik.

A felmérések alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a támaszpontok felügyelete akkor válik túlságosan is lazává, ha az adott országban a központi hatalom instabillá válik, vagy összeomlik. A legtöbb ilyen esetet Európából az eltelt három évtized folyamán Oroszországból jelentették, de más szovjet utódállamban is történtek hasonló detonációk. A Szovjetunió területén számos bázison rengeteg fegyvert, muníciót tároltak. Az ország összeomlása után azonban ezeket a bázisokat már nem őrizték kellőképpen, így több tragikus baleset történt.

Különösen drámai helyzet alakult ki Albániában, ahol 1997-ben a lakosság nagy része elvesztette pénzét, miután kiderült, hogy befektetéseiket nem megbízható pénzintézetben, hanem valójában piramisjátékban helyezték el. A lázadások nyomán a törvényes rend összeomlott. Csak ebben az évben 18 bázison történt robbanás, s a halottak száma meghaladta a 140-et. Erőteljesen veszélyeztetettek azok az országok, ahol - vagy annak közelében - háború, vagy polgárháború dúl. Az utóbbi években több ilyen balesetről számoltak be Jemenből, Szíriából, Libanonból, Líbiából, Egyiptomból, valamint Pakisztánból. A korábbi években Srí Lanka és Afganisztán is a legveszélyeztetettebb államok közé tartozott. Irakban ugyan az utóbbi években kevesebb "nem szándékos" robbanás történt, de az IS előrenyomulása, a kaotikus belpolitikai állapotok miatt feltételezhető, hogy ez csak átmeneti állapot volt.

A jelentés egy meglepő állítása, hogy azokban az országokban, ahol diktatórikus rezsim van hatalmon, szintén hanyagul kezelik a fegyverarzenált. De a hagyományos demokráciákban, így az Egyesült Államokban és Franciaországban is akad példa ilyenre.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a robbanások legfőbb oka a megfelelő szakértői gárda hiánya. Kevés az olyan ember, aki tudná, milyen kezelést is igényel a jelentős fegyverarzenál. A támaszpontok építésénél időnként a legalapvetőbb követelményeket sem veszik tekintetbe. Példaként említik a Kongói Demokratikus Köztársaságbeli Bukavut, ahol 12 tonnányi muníciót egy benzintároló közvetlen közelében helyeztek el. Olyanra is akad példa, hogy az őrzők maguk is kereskednek azzal a fegyverrel, amelynek felügyeletével megbízták őket.

Komoly veszélyt jelentenek a különféle lázadócsoportok által létrehozott raktárak. Ezeket ugyanis olyan helyekre telepítik, ahol nehezen lehet rájuk találni, s könnyen elérhetővé válnak. Előfordul, hogy erdő mélyén ássák el, de akadt példa nem egy ízben arra, hogy a lázadó saját lakásában rejtette el a fegyvereket, ráadásul az adott város kellős közepén.

Szíriai kockázatok
Súlyos biztonsági kockázatot jelentettek a polgárháborúba sodródott Szíria vegyifegyver-készletei, Nagy eredmény, hogy a készleteket sikerült a nemzetközi közösség ellenőrzése alá helyezni, s jórészt már meg is semmisítették. Az Egyesült Államok azonban aggódik, hogy az Aszad-rezsim nem fedte fel valamennyi vegyifegyver-tartalékát, s azok az Iszlám Állam (IS) dzsihadistáinak kezébe kerülhetnek.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vezetője, Sigrid Kaag az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön jelentette be, hogy Szíria ismert vegyifegyver-készleteinek 96 százalékát, köztük a leginkább veszélyes készleteket elszállították, megsemmisítették, s folynak az előkészületek, hogy a még meglévő, vegyifegyverek tárolására használt 12 létesítményt - hét hangárt és öt alagutat - is felszámolják. A tavaly Nobel-békedíjjal jutalmazott OPCW szakértői október 1-én kezdik a megsemmisítés következő fázisát.
Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a BT-ülés után újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, az ENSZ és az OPCW közös missziója összességében sikeres volt, de a még megmaradt létesítmények felszámolása is rendkívül fontos, hogy a készletek ne kerüljenek az ISIS vagy más terrorszervezet kezébe. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor, hogy az Aszad-rezsim nemrégiben is vetett be klórgázt az ENSZ emberi jogi tanácsának múlt havi jelentése szerint.

Fotós volt-e a fotós a gólyáknál?

A fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszak ügye beárnyékolta az ELTE tegnap megkezdődött 380. tanévnyitóját. A botrány nem csitul. Az egyetemmel a táborok megszervezésére szerződést kötött cég, amely a kisegítő személyzetért is felelt lapunkkal közölte: nem ismerték a fotóst, semmi közük hozzá.

Ünnepi szenátusi üléssel vette kezdetét tegnap az Eötvös Loránd Tudományegyetem 380. tanéve. Az ülést azonban beárnyékolta a fonyódligeti táborban történt szexuális erőszak. Mezey Barna, az ELTE rektora a szenátusi ülésen is foglalkozott a történtekkel, kiemelve: a hallgatói önkormányzatiság több elemét újra kell gondolni, ezt már a HÖOK is felvetette. Rögzítette, az egyetem vezetése őszintén sajnálja a történteket, gyors és határozott lépéseket tettek, megerősítették a morális értékrendjüket. Hiszi, hogy az ELTE képes megőrizni reputációját a magyar felsőoktatásban. A rektor már korábban bejelentette, hogy felülvizsgálják az egyetemi gólyatáborok rendjét és a jövőben csak az egyetem vezetése által meghatározott garanciák, minőségi biztosítékok és központi ellenőrzés mellett folyhat ilyen tevékenység.

Az ELTE honlapján megtalálható az a szerződés (E/9389/2/2014), amelyet az egyetem nevében Mezey Barna rektor és Kupits Anikó, a K&B FEST Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője írt alá augusztus 8-án. A nyolc és féloldalas dokumentum és a hozzá csatolt hét melléklet) kimerítő részletességgel taglalja a gólyatáborok megszervezésének kötelezettségeit és jogait. A vállalkozó 16 945 000 (+áfa) forintért vállalta "a nemzeti eljárásrend szerinti, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás" utáni megbízást tíz gólyatábor teljes körű megszervezésére és lebonyolítására vidéken, az ELTE-re 2014-ben felvételt nyert hallgatók számára augusztus 15. és szeptember 3. között. A szerződés IV.4.9. pontja rögzíti, hogy a vállalkozó felel az általa igénybe vett alvállalkozók, teljesítési segédek, vagy bármely alkalmazott, közreműködő magatartásáért, akiknek alkalmazására jogosult.

Megkérdeztük Krizsán Csabát, aki a szerződésben kapcsolattartóként szerepel, a kft. alkalmazta-e az erőszakot elkövető, 38 éves K. Sándor Szilárd fotóst, amire határozott nem volt a válasz. - Semmi közünk hozzá, a HÖOK talán többet tud - tette le elfoglaltságára hivatkozva a telefont Krizsán. A vállalkozási szerződésben "a jogok érvényesítéséért és a kötelezettségek teljesítéséért felelős egységként" az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata van megjelölve. Zaránd Pétert (szintén, mint kapcsolattartót) is megkerestük: milyen minőségben került a gólyatáborba a fotós, akinek előéletéről senki sem tudott, de akit alighanem nagyon sokan ismertek, de Zaránd csak annyit válaszolt: jelenleg egyetemi vizsgálat folyik, és amint annak vége, utána tudnak válaszolni. Az ügyben indított egyetemi fegyelmi vizsgálat eredményét amúgy tegnapra ígérték, de a tájékoztatás elmaradt.

Az Index tegnap több forrásból is úgy értesült, hogy a rendőrség birtokában van az a memóriakártya, amire K. Sándor Szilárd augusztus 30-án rögzítette a erőszakos szexuális aktus alatt készített fényképeit. A hírportál szerint a kártyán 100-150 kép található. A fotós mindent rögzített, ezeket felhasználva akarta zsarolni a lányt, hogy később ismételjék meg az aktust. A portál megkereste a rendőrséget is, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság azonban csak azt erősítette meg, hogy szexuális erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. „Egyéb információt a nyomozás érdekeire történő hivatkozással nem áll módomban közölni” – közölte Orbán Zoltán sajtóreferens.

Szerző

Fotós volt-e a fotós a gólyáknál?

A fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszak ügye beárnyékolta az ELTE tegnap megkezdődött 380. tanévnyitóját. A botrány nem csitul. Az egyetemmel a táborok megszervezésére szerződést kötött cég, amely a kisegítő személyzetért is felelt lapunkkal közölte: nem ismerték a fotóst, semmi közük hozzá.

Ünnepi szenátusi üléssel vette kezdetét tegnap az Eötvös Loránd Tudományegyetem 380. tanéve. Az ülést azonban beárnyékolta a fonyódligeti táborban történt szexuális erőszak. Mezey Barna, az ELTE rektora a szenátusi ülésen is foglalkozott a történtekkel, kiemelve: a hallgatói önkormányzatiság több elemét újra kell gondolni, ezt már a HÖOK is felvetette. Rögzítette, az egyetem vezetése őszintén sajnálja a történteket, gyors és határozott lépéseket tettek, megerősítették a morális értékrendjüket. Hiszi, hogy az ELTE képes megőrizni reputációját a magyar felsőoktatásban. A rektor már korábban bejelentette, hogy felülvizsgálják az egyetemi gólyatáborok rendjét és a jövőben csak az egyetem vezetése által meghatározott garanciák, minőségi biztosítékok és központi ellenőrzés mellett folyhat ilyen tevékenység.

Az ELTE honlapján megtalálható az a szerződés (E/9389/2/2014), amelyet az egyetem nevében Mezey Barna rektor és Kupits Anikó, a K&B FEST Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője írt alá augusztus 8-án. A nyolc és féloldalas dokumentum és a hozzá csatolt hét melléklet) kimerítő részletességgel taglalja a gólyatáborok megszervezésének kötelezettségeit és jogait. A vállalkozó 16 945 000 (+áfa) forintért vállalta "a nemzeti eljárásrend szerinti, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás" utáni megbízást tíz gólyatábor teljes körű megszervezésére és lebonyolítására vidéken, az ELTE-re 2014-ben felvételt nyert hallgatók számára augusztus 15. és szeptember 3. között. A szerződés IV.4.9. pontja rögzíti, hogy a vállalkozó felel az általa igénybe vett alvállalkozók, teljesítési segédek, vagy bármely alkalmazott, közreműködő magatartásáért, akiknek alkalmazására jogosult.

Megkérdeztük Krizsán Csabát, aki a szerződésben kapcsolattartóként szerepel, a kft. alkalmazta-e az erőszakot elkövető, 38 éves K. Sándor Szilárd fotóst, amire határozott nem volt a válasz. - Semmi közünk hozzá, a HÖOK talán többet tud - tette le elfoglaltságára hivatkozva a telefont Krizsán. A vállalkozási szerződésben "a jogok érvényesítéséért és a kötelezettségek teljesítéséért felelős egységként" az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata van megjelölve. Zaránd Pétert (szintén, mint kapcsolattartót) is megkerestük: milyen minőségben került a gólyatáborba a fotós, akinek előéletéről senki sem tudott, de akit alighanem nagyon sokan ismertek, de Zaránd csak annyit válaszolt: jelenleg egyetemi vizsgálat folyik, és amint annak vége, utána tudnak válaszolni. Az ügyben indított egyetemi fegyelmi vizsgálat eredményét amúgy tegnapra ígérték, de a tájékoztatás elmaradt.

Az Index tegnap több forrásból is úgy értesült, hogy a rendőrség birtokában van az a memóriakártya, amire K. Sándor Szilárd augusztus 30-án rögzítette a erőszakos szexuális aktus alatt készített fényképeit. A hírportál szerint a kártyán 100-150 kép található. A fotós mindent rögzített, ezeket felhasználva akarta zsarolni a lányt, hogy később ismételjék meg az aktust. A portál megkereste a rendőrséget is, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság azonban csak azt erősítette meg, hogy szexuális erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. „Egyéb információt a nyomozás érdekeire történő hivatkozással nem áll módomban közölni” – közölte Orbán Zoltán sajtóreferens.

Szerző