Tankönyves heccek - erkölcstannal

Publikálás dátuma
2014.09.06. 07:03
Egy 9–10. osztályosoknak szóló közismereti tankönyv borítója FORRÁS: FACEBOOK
Ha nem betegség, akkor tudatos bűnelkövetés - állítja egy hetedik osztályosoknak szóló erkölcstankönyv a homoszexualitásról. A szakiskolásoknak kiadott kísérleti közismereti tankönyv történelmi részei pedig az internet veszélyeinek apropóján a marihuánával "humorizálnak". A szaktárca szerint minden rendben, a pedagógusok másként látják.

Politikai célú hecckampány a tankönyvek tartalma körüli botránykeltés - mondta a köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön. Czunyiné Bertalan Judit vélhetően nem látta a lapunk illusztrációjaként bemutatott tankönyv-oldalakat, sőt, az interneten tucatszám terjedő fotók és beszámolók nyomán az is felvethető, a szaktárca vezetője egyáltalán kezébe vett-e egyet is az új tankönyvekből.

Valójában a 4,6 milliárd forintból kifejlesztett, jelenleg 1501 iskolában tesztelt kísérleti, valamint az egyéb ingyenes tankönyvek tartalmát a tanévkezdés első hetében minden nap övezte valamilyen botrány. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által kiadott kísérleti tankönyv, amely a szakiskolásoknak kíván "közismeretet" oktatni, minden korábbinál furcsább tartalomról árulkodik. "Hagyjuk az almát, hoztam ütősebbet" - olvasható azon az illusztráción, mely a 9-10. osztályosoknak szóló történelemkönyvben szerepel. A "napjaink Magyarországáról" szóló fejezet ugyanis az internetezés ártalmain túl azt ecseteli, hogy "a rendszerváltozást követően megújultak a viccek is; egyre nyíltabban szóltak valódi közéleti-társadalmi-politikai kérdésekről". Ennek szemléltetésére használja a tankönyv a fent látható, a szerzők által karikatúrának nevezett képet.

Megmondják, mi a bűn
"A házasságon kívüli nemi érintkezés bűn" - áll egy hetedikes erkölcstankönyvben. A "Bűnök a nemiségben" című fejezet szerint ezen a téren "az követ el bűnt, aki tudatosan szembefordul azzal az értékrenddel, amelyet Isten kíván. Nem adhatunk laza, a hitet semmibe vevő emberek véleményére a nemi erkölcs dolgában". A szöveg, amelyet vélhetően egy katolikus hittankönyvből vettek át, nemcsak a házasság előtti szexet, hanem a válást is bűnként jelöli meg, csakúgy, mint a homoszexualitást. Sőt, a szöveg szerint "az internet is a nemi erkölcs elleni bűnöknek egyik terjesztője lett. Óvakodnunk kell azoktól, akik gyermekek megrontásával próbálkoznak (pedofília). Nem tarthatjuk elfogadhatónak az azonos neműek közeledését sem. Ezt már az Ószövetség is keményen elítélte. Ha nem betegség, hanem tudatos bűnelkövetés áll az eltévelyedés hátterében, akkor nagyon súlyosan vétenek az elkövetők."

Megírtuk: szeptembertől a tanárok nem dönthetik el maguk, milyen tananyagból oktatnak, csak az előre meghatározott kiadványok közül lehet választani, amelyek döntő többsége kísérleti tankönyv, illetve az idén az állam által megvásárolt Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó kiadványa. Czunyiné egyébként "nem gondolja", hogy ezek a tankönyvek úgy kerültek volna a piacra, hogy nem látta őket szakember.

Csakhogy az államtitkár vélhetően azzal sincs tisztában, hogy a kísérleti tankönyvek nem estek át engedélyezési eljáráson. Ezeket ugyanis kizárólag a Nemzeti tankönyvtanács bírálta el. Emlékezetes: a testületből nyáron kilépett az akadémia delegált tagja, Tél Tamás szerint a kísérleti tankönyveknél - melyek közül a szakember több esetben teljes fejezeteket ítélt használatra alkalmatlannak - a korábban megrendelhető, kiszorított tankönyvek jobbak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a kormányzati kommunikáció ellenére nem nevezhető sikeresnek, csak idegborzolónak az idei tanévkezdés. Mendrey László azt mondta, a tankönyvpiac "beszűkült", a tananyag komoly aggodalmakra ad okot, továbbá a kísérleti tankönyvekben leírtak ellenőrzésére sem volt elegendő idő, az azokból történő oktatást "ráerőltették" az iskolákra és a pedagógusokra.

Szerinte egyfajta "emberkísérletnek" is nevezhető, hogy megközelítőleg százezer gyerek tanul ezekből a könyvekből, feladatlapokból. Ha viszont a szóban forgó könyveket ellenőrizték, akkor még rosszabb a helyzet. A PDSZ úgy véli, a tankönyvpiacot az állam "einstandolta", sikeres tankönyvkiadókat lehetetlenített el, könyveiket a Klik alá tartozó intézmények meg sem rendelhették. A szakszervezet hiányolja a Nemzeti Pedagógus Kar megszólalását tankönyv-ügyben, mondván, ez a szervezet lenne hivatott megvédeni a tanárokat.

Szerző

Falus Ferenc: "Budapestről ne Felcsúton döntsenek"

Publikálás dátuma
2014.09.06. 07:00
„Halk szavú vagyok, de döntésképes, s megmondom a magamét a megfelelő pillanatban”
Budapest megérdemli, hogy a döntések itt szülessenek és ne Felcsúton, a fővárosiak bevonása, megkérdezése és érdekeik figyelembevétele nélkül - mondja Falus Ferenc. Szerinte a főváros jobbat érdemel, mint amit ma kap. Tarlós István közös baloldali kihívója szerint egy nem a Fidesznek elkötelezett, a kormánnyal szembeszállni képes főpolgármester sokkal többet tudna elérni a budapestiek érdekében.

- Adjak kölcsön egy esernyőt a kampányidőszakra?
- Nem hiszem, hogy esernyőre lenne szükségem. Eső ellen egy esőkabát is megteszi.

- És van alkalmas "esőkabátja" a következő hetekre, olyan, amely megvédi a víz, a vizes botrányok, s a kampánytámadások ellen?
- A vízzel kapcsolatban szerintem a legfontosabb probléma a fővárosban élők számára a Duna. Ezzel szeretnék foglalkozni. Azzal, hogy a Duna partjára gyakorlatilag nem lehet lemenni Budapesten, a partszakasz el van választva a várostól és a városlakóktól, pedig fontos része lehetne a fővárosnak, ha be lenne kapcsolva a város életébe. Ha az eltelt években gondoskodtak volna arról, hogy olyan hajók legyenek a Dunán, amelyek valóban alkalmasak a közlekedésre, vagy ha a Duna partján - mint régen - uszodák, s szórakozóhelyek lennének úgy, mint ahogy az a világ folyóparti nagyvárosaiban szokás…

- Értem, hogy rögtön várospolitikai kérdésre tereli a szót, de kötöm az ebet a karóhoz: megfelelő fegyverzettel van felvértezve erre a kampányra?
- Megfelelő a fegyverzetem. Buda védőszentje egyébként Pallasz Athéné, akinek a Szentháromság téren lévő szobrát nagyon sokat nézegettem gyerekkoromban. Ma is úgy gondolom, hogy komoly védelmet jelent Budapestnek, így fővárosiként nekem is.

- Akkor mégis miért számít, hogy van-e eső aznap, amikor programot hirdet?
- Szakadó esőben kíséreltem meg a humor eszközével élni, ám - úgy tűnik - ez egyes médiamunkások értő füle számára nem volt fölfogható.

- Mindenesetre többüket megnyugtatással tölthette el, hogy tegnap nyilvánosságra hozta a programját. Mi az, amit minden budapestinek tudnia kell az elképzeléseiről?
- Budapest jobbat érdemel, mint amit ma kap. Ez a fő üzenet, amely magában foglalja ennek a választásnak a tétjét. Öt évre, tehát egy kormánycikluson átívelő főpolgármesteri időszakra választanak a budapestiek vezetőt, méghozzá egy olyan helyzetben, amikor a főváros döntése az országos hangulatot is befolyásolhatja, itt lehet ugyanis reálisan megtörni a Fidesz kétharmados uralmát. Budapest márpedig megérdemli, hogy a döntések itt szülessenek, s ne Felcsúton a fővárosiak bevonása, megkérdezése és érdekeik figyelembevétele nélkül. Az én programom azt ígéri, hogy magunk dönthetünk, mi fővárosi lakosok, a helyi kisközösségek - természetesen a szakértők és a civilek álláspontját kikérve - például arról, hogy mit és hol fejlesztünk. Mert látni kell: az utóbbi négy évben Budapesten csak olyan projektek és programok valósultak meg, amelyeket már a korábbi ciklusokban kezdtek el vagy készítettek elő, s ezek mind európai uniós forrásból készülhettek el. A Fidesznek elkötelezett főpolgármester eközben nemhogy újabb fejlesztések terveiről gondoskodott volna, de arra sem képes, hogy a fővárosiakat alkupozícióba hozza akkor, amikor már elhangzott az a kormányzati fenyegetés, hogy Budapest súlyát és jelentőségét figyelmen kívül hagyva megfosztják a fővárost az uniós fejlesztési forrásoktól.

- Tarlós István korábban lényegében deklarálta, hogy nem a fejlesztések, sokkal inkább a városműködtetés a célja.
- Ehhez képest az elmúlt években Budapest lerongyolódott, az alapvető közszolgáltatások minősége pedig csak romlott. Ha valaki végigmegy a Rákóczi úton, akkor tisztán látszik, hogy ez a lerongyolódás mit jelent. Városműködtetési prioritásról tehát nincs szó. Eközben a Fidesz főpolgármesterének regnálása idején Budapest vagyonának jelentős részét elvették, először az egészségügyet, aztán az oktatási intézményeket, most pedig a közművekhez nyúlnak hozzá. A városvezetés pedig semmit nem tett annak érdekében, hogy ez a hatalmas érték megmaradjon a budapestiek számára. Kifosztják Budapestet, miközben a főváros, illetve az itt élők hozzájárulása az ország költségvetési bevételeinek 60 százalékát teszi ki. Ehhez képest aránytalanul kevés pénzt hagy a kabinet Budapesten arra, hogy a fővárosiak eldönthessék, mire és hogyan kívánják fordítani.

- Ön megkérdezné a budapestieket arról, mire költenének?
- Rendszeres egyeztetést tartanék a budapestiekkel.

- Nemzeti konzultációkra gondol?
- Nem. Én érdemi fórumokról beszélek, ahol a város lakói, civil szervezetei és szakértői valóban kifejthetik a véleményüket például arról, akarják-e, hogy egyetlen ember költözzön a budai Várba, vagy ehelyett inkább egymillió embernek váljon biztonságossá a közlekedése.

- A kormány azt állítja, a Várnegyed rekonstrukciója a főváros kulturális és turisztikai életét is felpezsdíti majd.
- Ilyen tervek nincsenek. Csak az a nyilvános, hogy látogatható elnöki rezidenciát telepítenének a királyi palotába, amelynek a megépítése - sőt, már a tervezése is - horribilis összegbe kerül. Önmagában az, hogy a múzeumokat kiviszik a Várból, azt eredményezi, hogy egy üres, lepusztult épületegyüttes marad a helyükön, amelyet azonnal át kell építeni függetlenül attól, miként hasznosítják később. Tehát a múzeumi negyed létrehozására szánt összeghez hozzá kell adni a Várnegyed rekonstrukciójára fordítandó pénzt, és ez együtt annyi, amennyiből a négyes metrót megépítették. Valóban ezek a legsürgetőbb beruházások pillanatnyilag Budapesten?

- Akkor mi lenne a legsürgősebb kulturális beruházás?
- Ezen a területen ma Budapesten nem ilyen horribilis költségű projektek kellenek, hanem az, hogy a főváros megfelelő módon támogassa mindazokat a kulturális intézményeket, csoportokat és alternatív kezdeményezéseket, amelyeknek veszélybe került a működésük. Néhány millió forint egy-egy ilyen civil szervezetnek, műhelynek adott esetben az életet jelentheti. Budapest egy eklektikus kultúrájú főváros, ahol mindenki megtalálhatná az őt érdeklő művészeti formát. Hogy ehhez a fővárosi önkormányzat mennyi pénzzel és milyen módon járul hozzá, szakembereknek kell eldönteni, nem pedig a főpolgármester ízlésének.

- Tehát főpolgármesterként szabadságot hagyna ebben?
- Mindenképpen, kiemelve azt is, hogy aminek közönsége van, azt nyugodtan csinálhatják a kulturális műhelyek, de nem biztos, hogy minden esetben közpénzből kell csinálni. Ha megnézzük épp a Pozsonyi Piknik történetét, az sem egy állami, vagy fővárosi beruházás keretein belül jöhetett létre, hanem helyi kezdeményezésként. És láthatjuk, milyen igényes programot hoznak össze évről-évre, amiben ezerszer nagyobb a kultúraterjesztés lehetősége, mint egy ma támogatott színházban. Ezeket a kezdeményezéseket kell felkarolni; a fővárosnak segítenie kell a kultúrát, csakúgy, mint az utóbbi időben méltánytalanul elhanyagolt oktatást. Támogatni kell a tehetségek kibontakozását, ahogyan a hátrányos helyzetű fiatalok fejlődését is, az önkormányzatnak igenis ki kell vennie a részét ebből. Létre lehet például hozni egy fővárosi oktatásminőség-ellenőrző szervezetet, s bele lehet szólni abba, hogy jobb legyen az oktatás színvonala Budapesten.

- Ha már oktatás, akkor iskolakezdés és hatalmas dugók. Tarlós a felelős a közúti káoszért?
- Nyilvánvaló, hogy súlyos városvezetői hiba történt. A korábbi években nagyon vigyáztak arra, hogy szeptember elsejére minden ilyen jellegű fővárosi beruházás befejeződjön, vagy legalábbis be kellett fejeződnie. Főpolgármesterként ragaszkodni fogok ahhoz, hogy minden közbeszerzést úgy írjanak ki, hogy a közmű- és útfelújítások az iskolakezdésre befejeződjenek. Ebben az évben későn, és részben rosszul írták ki a közbeszerzéseket, hiszen nem az iskolakezdéssel és az emberek életével foglalkozott a városvezetés, hanem azzal, hogy a választásra időzítse az átadásokat. Ennek eredményeként pillanatnyilag nem lehet közlekedni Budapesten.

- Autóval nehezen, de kérdéses a tömegközlekedés működésének biztonsága is.
- Pontosan. 2008-ban a BKV már letett az asztalra egy anyagot, amelyben leírta, hogy milyen állapotban van a fővárosi közlekedési infrastruktúra. Ezt a jelentést Tarlós István és Vitézy Dávid is megkapta. Kérdezem én, hogy 2010-ben, amikor hatalomra, illetve pozícióba kerültek, miért nem kezdték rögtön azzal, hogy elindítják az ebben leírt problémák orvoslását, és ehelyett miért a felszínen jól látható buszbérléssel foglalkoztak?

- Az nyilván többeknek tetszik.
- Igen, Orbán Viktorral végigbuszozni az Andrássy úton és beszélgetni a Balettintézet eladásáról nyilvánvalóan látványosabb dolog, mint azzal foglalkozni, hogy a fővárosban futó villamossínek körülbelül 70 százaléka felújításra szorul, a buszok koszosak és büdösek, a trolikat pedig rendre az utasok tolják. Ráadásul augusztus 31-ig ki kellett volna hirdetni a trolibuszokra vonatkozó közbeszerzés eredményét, ám a mai napig nincs erről hír, miközben a késlekedés veszélyezteti a fővárosi trolibusz-közlekedés működését.

- Ha már veszélyt említ; az elmúlt hetek kiemelkedő kampánytémájává vált a 3-as metró ügye.
- A 3-as metró kérdése nem kampánytéma, hiszen megengedhetetlen kockázat, hogy egy olyan baleset következzen be, mint Moszkvában, ahol a metró vakvágányra futott és emberek haltak meg. Azonnal meg kell vizsgáltatni a 3-as metró állapotát nemzetközi szakemberekkel, hogy megnyugtató szakvéleményt kaphassunk arról, biztonságos-e. Emellett pedig minden lehetőséget fel kell használni ahhoz, hogy a biztonságos működtetéshez elengedhetetlen felújítás minél hamarabb megtörténjen. Új kocsikat kell venni, s mindent el kell követni annak érdekében, hogy ez uniós források bevonásával történjen, ne pedig a jövőnket eladósító kölcsönből. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a közlekedésfejlesztésre fordítható uniós források teljes összegét vidéken kívánja elkölteni a kormány, ahelyett, hogy ennek legalább arányos részét Budapestre, s a fővárosiak biztonságos közlekedésére fordítanák. Hogy az összeg nagyságát érzékeltessem, emlékeztetnék, hogy a jegybank Matolcsy György vezetésével 200 milliárd forintot nyomott ki négy alapítványba. Ennyiből bőségesen rendbe lehetne hozni a 3-as metrót, új kocsikkal és az infrastruktúra rendbetételével együtt.

- Igen ám, de ahogy említette is, a kormány vidékre kíván koncentrálni.
- Mesterségesen generál a kabinet vidék-főváros ellentétet. Nincs ilyen valójában, Budapest senkitől nem vesz el akkor, amikor a neki arányosan járó uniós fejlesztési forrásokra igényt tart. Ráadásul országos érdek, hogy a budapesti közlekedés működőképes legyen.

- A BKV finanszírozásának kérdése is országos érdek?
- A BKV nem fog működni rendszeres állami támogatás nélkül. A BKV költségeinek egyharmadát jegybevételekből kell finanszírozni, egyharmadát a főváros adóbevételeiből, egyharmadához pedig feltétlenül kormányzati támogatás kell. Ám ez utóbbi nem lehet minden évben különböző alkuk tárgya, erre fix forrást kell biztosítani a kormánynak, amit törvényben rögzítenek, ha úgy tetszik, kétharmados törvényben.

- Ha Tarlós nem is sok mindenben konfrontálódott, de a BKV finanszírozásának ügyében többször is ütközött a kormánnyal.
- Ebből is látszik, hogy egy olyan főpolgármester, aki ízig-vérig a kormánypárt embere, nem tudott és nem is tudna a jövőben sem eredményeket elérni. Egy, a kormánnyal szembeszállni képes főpolgármester jobban tudja képviselni a fővárosiak érdekeit.

- Egyébként a főpolgármester reagált a kihívására, s hajlandó a nyilvános vitára?
- Engem nem hívott, hogy válaszoljon a felkérésre. Én azonban nem álltam el a szándékomtól, örömmel vitázom Tarlós Istvánnal.

- Ismerve Tarlós kommunikációs stílusát, nem tart attól, hogy egy ilyen vitában nem vinné sikerre önt a szakmapolitikai felkészültsége?
- Lepereg rólam a politikai mocskolódás. Halk szavú vagyok, de döntésképes, s megmondom a magamét a megfelelő pillanatban.

Szerző

Hétfőn indul a Bubi

Véget ért a próbaüzem, hétfőn elindul a fővárosi közbringarendszer, a Mol BuBi (Budapest Bicikli) - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Közleményük szerint hetekig több mint kétezer ember tesztelte a rendszert Budapest utcáin. A nyilvános próbaüzemben a csúcs napi 3200 használat volt. Az észrevételek alapján a próbaüzem alatt észlelt hibák többségét már menetközben javította a Közbringa Kft. A hibák átlagos napi aránya kezdetben 1-2 százalék körül mozgott, de később jelentősen csökkent a folyamatosan végzett javításoknak és ellenőrzéseknek köszönhetően - írta a BKK.

A többség kényelmesnek találta a kerékpárokat, és úgy ítélte meg, hogy Mol Bubi kártyával is könnyű használni a rendszert. A visszajelzések alapján a BKK számos kisebb fejlesztést végez a kerékpárokon a következő hetekben, ezek azonban nem akadályozzák a rendszer indítását, mivel kényelmi szintet javító változtatások.

A 76 gyűjtőállomásból, 1100 almazöld, egységes kinézetű, strapabíró kerékpárból álló rendszert - amely a Fővárosi Önkormányzat megbízásából, a BKK beruházásában valósult meg - hétfő reggel adják át a budapestieknek. Az egymástól 300-500 méterre elhelyezett gyűjtőállomások a pesti oldalon a Nagykörúton és a Városligeten belül, Budán pedig a Vízivárosban, valamint a dél-budai egyetemi negyedben és a Margitszigeten találhatók.

A BKK tájékoztatása szerint hétfőtől lehet jegyet venni a főbb gyűjtőállomások érintőképernyős felületein és a Mol Bubi weboldalán, míg bérletet a BKK ügyfélközpontjaiban. A várakozás elkerülése érdekében a BKK azt javasolja, hogy bérlet váltásához regisztráljanak a molbubi.bkk.hu webcímen, erre már lehetőség van.

Hangsúlyozták, hogy számos kedvezmény vehető igénybe az első naptól. Így például 3000 forintért lehet az év végéig használható Mol Bubi Start bérletet váltani. Indulási kedvezményként (visszavonásig) az éves bérletet 18 900 forint helyett 12 ezer forintért, a féléves bérletet pedig 12 500 forint helyett 8000 forintért lehet megvásárolni.

Állandó kedvezményként az éves közösségi közlekedési BKK-bérlettel rendelkezőknek 50 százalékos kedvezményt adnak az éves Mol Bubi bérlet árából, a vásárlás napján érvényes tömegközlekedési szemeszterbérletes köz- és felsőoktatásban tanulók pedig a féléves Mol Bubi bérletet 20 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg. A bérlet kiváltásához személyes szerződéskötés szükséges. Az alkalmi felhasználók 24 órás, 72 órás vagy 168 órás jeggyel próbálhatják ki a közbringát.

A fejlesztés több mint egymilliárd forintba került. Ebből 900 millió forint az EU-támogatás, az önrészt pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújtotta a BKK-nak. A rendszer üzemeltetésének főszponzora a Mol, emellett a jegyek és bérletek bevételéből és a Fővárosi Önkormányzat támogatásából tartják fenn a rendszert - olvasható a BKK közleményében.

Szerző