Azbesztügy: perlik a lakók az államot

Publikálás dátuma
2014.09.08. 07:17
Illusztráció/Getty Images
Ügyvédet fogadtak és kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen Zagyvaszántó és Lőrinci azbesztózisban szenvedő betegei. Ahogy arról lapunk már többször is beszámolt, a két település közvetlen közelében található, évekkel ezelőtt lerombolt cementgyár törmelékei - most már bizonyítottan - nagy mennyiségű, különösen veszélyes hulladéknak minősülő azbesztpor található, amely a levegőbe jutva komoly betegségeket idézhet elő.

Korábban Lőrinci polgármestere, most a betegeket képviselő ügyvéd is elmondta: az elmúlt években, hónapokban megnövekedett a tüdőbetegek száma, a legtöbb betegnél mellhártya mesotheliomáját diagnosztizáltak, amely csak azbeszt érintettség alapján alakulhat ki.

Az ügyvéd szerint a hatóságok tehetetlenek az ügyben, mindenki egymásra mutogat, az azbesztszálak pedig ott keringenek a szélben és bekerülnek mind a felnőttek, mind a gyerekek szervezetébe. A jogi képviselő a heol.hu-nak azt is elmondta, hogy a betegek nagyon rossz állapotban vannak, egy 38 éves családapa a legerősebb morfintapaszokkal éli mindennapjait, fájdalmai miatt aludni sem tud napi 10-15 percnél többet.

"Méltán neveztem el a problémát Magyarország Csernobiljának" - nyilatkozta az ügyvéd, hozzátéve: a magyar államnak peren kívüli egyzséget is felajánlottak, ám sem a perrel kapcsolatban, sem az ajánlatra nem érkezett még nyilatkozat.  Ezzel egyidőben a lőrinci önkormányzat azonnali hatállyal feljelentette a selypi cementgyár jelenlegi tulajdonosát, a Selyp Invest Kft. ügyvezetőjét.

Az üzem elbontását végző cég a legelemibb környezetvédelmi előírásokat sem tartotta be, így a területen jelenleg is nagy mennyiségű azbeszt és olajszármazék található.

A Selyp Invest Kft. aligha kötelezhető kármentésre és rekultivációra, mivel fiktív cégnek tűnik: a selypi gyáron kívül egyéb vagyona nincs, ügyvezetője pedig külföldön tartózkodik, így Víg Zoltán polgármester előterjesztése szerint nemzetközi elfogatóparancs kiadása lenne indokolt.

Szerző

Nincs tető, nincs pénz

Még mindig fedél nélkül áll a július közepén a budapesti Kodály köröndön leégett ház. Bár folyamatos a kárfelmérés, amíg nem készül el a tűz keletkezésének és gyors terjedésének okáról a szakvélemény, addig a ház biztosítója, az MKB nem fizet. Az ingóságokban keletkezett károkokat már felmérték, az ügyfelek hamarosan megkapják a kárösszeget. 

Az életveszély-elhárítás első szakaszát az PBF-Triagonál Kft. végezte: megtisztította a társasház övezte utcákat a törmeléktől, valamint eltávolítva a külső, utcára néző koronázópárkányokon található veszélyes maradványokat. A munkák második szakaszában a KÉSZ Holding Zrt. járt el, amely a belső udvarok megtisztításáért és a tetőtéri, üszkös, leégett gerendák eltávolításáért volt felelős. Ez 237,5 millió forintba került.

A társasházban kisebbségi tulajdonos önkormányzat a két ütem költségét vállalta, azonban a ház további rekonstrukciójáról még nem döntött. Előrelépés a soron következő, szeptember 11-i képviselőtestületi ülésen várható, ahol Székely Imola, a ház közös képviselője azért fog küzdeni, hogy az épület rekonstrukciójához megfelelő pénzt kapjon kölcsönként vagy kamatmentes hitelként, aminek hiányában új tető építésére sincs lehetőségük. Addig is minél előbb szükség lenne egy ideiglenes tető megépítésére, ugyanis a ház fedél nélkül védtelen.

Az AEGON biztosítónál tizenöt lakás volt biztosítva, az ingóságokban keletkezett károkokat már felmérték. Az ügyfelek hamarosan megkapják a kárösszeget. - Az épületet az MKB biztosította, de velük csak akkor lesz értelme tárgyalni, ha már szakvélemény született a tűz keletkezésének és gyors terjedésének okáról - mondta Székely Imola.

Mindenki a perdöntő szakvéleményre vár. Arról, hogy a kialakult helyzetben mi a teendő viszont heves vita alakult ki a terézvárosi önkormányzat által kiderendelt statikus, Lámer Géza és a ház lakóit képviselő Nagy Elemér között. A ház egyik lakója szerint nagy a csend az épület körül, a szakértő statikusok pedig csak üzengetnek egymásnak, Nagy Elemére keserű egyenességgel válaszolt lapunk kérdéseire:

- Nem kérdeznek, nem hallgatnak meg. Szakmailag és etikailag is elítélem Lámer Gézát és az önkormányzatot, mert rossz döntéseikkel milliárdos kárt okoznak. Mindenekelőtt védeni kellene ugyanis azt, ami megmaradt az épületből. Legéett a tető, a harmadik emelet szétmállott a tűz oltása közben használt víztől és az esőtől, legalább a megmaradt első emeletet és a földszintet kellene védeni. De nem tesznek semmit. Lámer úr azzal védekezik, hogy meg van kötve a keze. Szerintem fogalma sincs, milyen állapotok vannak a földszinten, lehet, nem is kíváncsi rá.

Nagy Elemér, mint mondja, tehetetlen, az épületet a rendőrség védi, csak a polgármester és Lámer engedélyével lehet bemenni. Állagmegóvás nélkül a házban akár kétmilliárd forint kár is keletkezhet, ha a 2400 négyzetméteres épület földszintje és első emelete is a második emelet sorsára jut, ahol vakolatig kell leverni mindent, ki kell cserélni a vezetékeket és a teljes padlóburkolatot.

A ház lakói szerint az önkormányzat magára húzza a felelősséget. Az a szóbeszéd járja, hogy a kerület indítékai vagy ostobák és erkölcsetelenek, vagy erkölcstelenek, de nem ostobák. Az első eset tiszta. A másodikban viszont azzal érvelnek, hogy direkt hagyják lepusztulni az egész értékes ingatlant, hogy aztán "kipucolják" a lakókat, és igencsak olcsón egy kézbe adják a tömböt. Hiszen a felújítás 250-300 ezer forintba is belekerülne négyzetméterenként, azaz a felújítás több mint 500 millió volna szintenként, amit a lakók képtelenek volnának előteremteni.

Megkerestük Lámer Gézát is, aki a polgármesteri hivatal engedélye nélkül nem akart megszólalni, mert ez a rend. Lapunk úgy gondolja, a közvélemény közvetlen tájékoztatása kötelessége lenne. Ám, hogy véleménye mégis megjelenjen, idézzük egy, a napokban az Indexnek adott nyilatkozatát: szerinte alaptalan a vád, hogy indokolatlanul kevesen dolgoznak az épületben.

A munkák a biztonság figyelembe vétele mellett a lehető leggyorsabban zajlanak. Hogy kívülről nem látszik a lázas munka, az azért van, mert belül folyik, s az ideiglenes tető elkészültével megindulhat a közművek visszaállítása – leválasztva a harmadik emeletet –, majd a penésztelenítés után az ÁNTSZ ellenőrzését követően, a lakók visszatérhetnek a lakhatóvá nyilvánított épületbe. Becslése szerint ez legkorábban egy év múlva történhet meg.

A Kodály köröndön álló palota tetőszerkezete és harmadik emelete július 15-én égett ki teljesen. Az Andrássy út 83-85. károsultjainak el kellett hagyniuk az életveszélyessé és lakhatatlanná vált épületet. A terézvárosi önkormányzat gondoskodott a károsultak elhelyezéséről.

A testületi döntés alapján a fedél nélkül maradt lakók lakáshelyzetének megoldására az önkormányzat 30 millió forintot különített el. Eddig bérleti díjként, albérleti díj hozzájárulásként összesen 14 221 418 forintot fizetett ki az önkormányzat, továbbá négy önkormányzati lakás felújítására, amelyekben károsultakat helyez el 1 226 ezer forintot költött.

Szerző

Ma le kell adni az ajánlásokat

Csak néhány órájuk maradt a pártoknak, egyesületeknek és a független indulóknak arra, hogy összegyűjtsék az októberi önkormányzati választáson való induláshoz szükséges érvényes ajánlásokat.

Ma délután négy órakor ugyanis kell leadniuk a polgármester- és képviselőjelölteknek a helyi választási bizottságoknál (a főpolgármester-jelölteknek a Fővárosi Választási Irodánál) az összegyűjtött ajánlásokat tartalmazó ajánlóíveket, eddig lehet bejelenteni az indulási szándékot is. A határidőn túl érkező ajánlásokat és jelentkezéseket a bizottságok már nem fogadhatják el. Az ajánlások érvényességét a bizottságok mellett működő irodáknak ellenőrizniük kell.

Tegnap reggelig csaknem 33 ezer jelöltet jelentettek be a választási bizottságoknál, közülük több mint 24 ezret a bizottságok már nyilvántartásba vettek. Országszerte azonban sok olyan jelölt van, akinek még nem sikerült összegyűjtenie a szükséges számú választói ajánlást, így várhatóan még az utolsó napon is sok helyütt próbálkoznak majd aláírásgyűjtéssel. A bejelentett nem válik azonnal jelöltté: a helyi választási bizottságoknak négy napjuk van a döntésre, és ha érkezik jogorvoslati kérelem a nyilvántartásba vétel ellen, elhúzódhat az eljárás.

Szerző