Az Egyesült Államok és kilenc szövetséges állam megállapodásra jutott, hogy az IS terjeszkedése veszélyt jelent országaik biztonságára, s készek politikai, gazdasági, s legfőképpen katonai lépéseket tenni a dzsihadisták visszaszorítására. Obama elnököt odahaza erősen bírálták, mivel egy újságírói kérdésre azt találta mondani, hogy "még nincs stratégiája" az Iszlám Állam ellen.
A walesi Newportban Obama már nagyon keményen fogalmazott, az IS megsemmisítéséről beszélt, s külügyminisztere, John Kerry, illetve védelmi minisztere, Chuck Hagel is megerősítette, hogy Washingtonnak igenis kész tervei vannak az IS elleni fellépésre.
A "hajlandók koalíciója", ahogyan - Bush elnök 2003-as, iraki háborús koalíciója után - emlegetik, már meg is kezdte az egyeztetéseket.
Az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Kanada, Németország, Törökország,
Olaszország, Dánia, s a kelet-európai államok közül Lengyelország jelezte részvételét, de mások is csatlakozhatnak.
Kerry és Hagel a Financial Times jelentése szerint Walesből egyenesen a Közel-Keletre indult, ahol további támogatást igyekeznek szerezni a szunnita dzsihadisták elleni fellépéshez. A cél egyfelől az iraki és a kurd hadsereg megerősítése, másfelől légicsapások indítása az IS ellen. Barack Obama mellett David Cameron brit kormányfő is kizárta, hogy szárazföldi erőket vetnének be.
A szárazföldi szerepvállalás terhét a helyi erőknek kell vállalni, szögezték le. Obama elnök Newportban II. Abdullah jordániai uralkodóval is tárgyalt arról, milyen módon kellene fellépni az IS ellen. Tárgyalások folytak az Emirátusokképviselőivel is. Washington szintén számít Szaúd-Arábia anyagi támogatására.
Sem Washington, sem London nem készül együttműködni az Aszad-rezsimmel az IS ellen. John Kerry szerint nem az IS "feltartóztatása", hanem a "területrabló, népirtó, irreguláris hadsereget fenntartó kvázi-állam" megsemmisítése a cél. Az amerikai légierő Irak területén már 133 légicsapást hajtott végre az IS ellen.
Arról még viták folynak a washingtoni adminisztráción belül, hogy szíriai területein is lecsapjanak-e a dzsihadista erőkre, mivel ezzel közvetve az Aszad-rezsimet segítenék, írta a New York Times. Az AP emlékeztetett, hogy az Obama-kormányzat a mérsékelt szíriai ellenzéki erők felfegyverzésére félmilliárd dollárt kért a kongresszustól.
A Daily Telegraph számára készült Opinum közvélemény-kutatás szerint a britek 60 százaléka támogatná a katonai fellépést az Iraki és Szíriai Iszlám Állam ellen. A lehetséges lépések között a brit különleges erők, a SAS bevetését, túszmentő akciók szervezését, s akár szárazföldi haderő küldését is támogatnák. Csupán a megkérdezettek 20 százaléka zárna ki bármiféle katonai fellépést a dzsihadisták ellen.
A második amerikai újságíró lefejezése után az IS egy brit túsz megölésével fenyegetett. David Haines segélymunkást több mint másfél éve rabolták el Szíriában. Sem az amerikai, sem a brit kormány nem fizet váltságdíjat.