Francois Hollande védőpajzs mögött

Publikálás dátuma
2014.09.09. 07:32
Valerie Trierweiler, a volt francia First Lady rajongói körében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KRISTY SPAROW
Hazaüzent a newporti NATO csúcsértekezletről Francois Hollande francia államfő. A friss közvélemény kutatások után megrohanták a párizsi lapok tudósítói. A népszerűsége a mélybe szállt, (mindössze 13 százalék, a legalacsonyabb az Ötödik Köztársaság fönnállása óta), megkérdezték tehát, szándékában áll-e lemondani? Szó sincs róla, mondta, az alkotmány ötéves fölhatalmazást ad neki, azt mindenképpen kitölti.

Meg is rótta a faggatóit. Európa egyik vezető hatalmát képviseli, itt a téma az ukrajnai és iraki háborús kockázat, majd Párizsban, szeptember 18-án tart sajtóértekezletet, ott részletesen felel egykori partnerének botránykönyvére. Egy mondatra azonban csak kitért, a kötet egyik kulcskérdésére.

A volt élettárs azt állította, hogy egy magánbeszélgetésben elmesélte az elnöknek sanyarú gyermekkorát, ifjúságát, családja nélkülözését. A reagálás, a politikailag gyilkos szándékú elbeszélés szerint állítólag az volt, hogy "a fogatlanok sorsa közömbösen hagyja őt". Hollande az inkriminált mondatot a legkategorikusabban cáfolta, kijelentette, baloldali, szocialista közszereplőként mindig életcélja volt, máig is változatlanul, "a társadalom alján lévők fölemelése".

A mértékadó lapok azonban nem osztják ezt a derűsnek szánt megjegyzést. A mérsékelt jobboldal vezérorgánuma, a Le Figaro valójában gúnyolódik a Trierweiler-dolgozaton. Egyik vezércikkének címében mégis azt írta: "Dráma és bohózat". A cikk megállapította, hogy miközben ég a ház, a szórakozott tekintetek másfelé kalandoznak.

A francia gazdaság romokban hever, de a figyelem tárgya olyan történet, amely idilli szakaszában talán fényezett papírt igényelt volna, mára azonban ez a papír, (a volt élettárs könyve) gyűrötté vált. Magánélet, közélet, képmutatás mindenütt. Egekbe szökő adósság, tömeges munkanélküliség, és eközben az angyalok neméről vitáznak.

Az egyébként, ha kormánypártinak nem is, de baloldali rokonszenvűnek ismert Le Monde sem derűlátóbb. Az ő vezércikke azt hirdette a címében, hogy "Széthullott törvényesség", és fölsorolta, hármas válság: gazdasági, erkölcsi, politikai. Hollande az írás szerint köszönetet mondhat de Gaulle tábornoknak, mert olyan intézményrendszert hagyott a követőire, amely megkíméli őt is az erőszakos változásoktól.

Az Élysée erődítményben biztonságban érezheti magát, eszközei vannak a védekezésre. Az államfői mandátum idejére, ha a parlamenti többség fegyelmezett, nem kell föloszlatnia a törvényhozást, nem kell rendkívüli választásokat kiírnia, 2017-ig védőpajzs mögé rejtőzhet.

És hivatkozik a vezércikk Bill Clinton példájára, aki több ügyben is vereséget szenvedett, kis híján le kellett mondania, poklokra szállt, de második elnöki periódusának a vége előtt, hála gazdasági eredményeinek, megéljenezték. Utalás arra, hogy Hollande a minap "csodálatosnak" vélt új gazdasági minisztert nevezett ki, akinek elvben csaknem három éve lehet bizonyítania varázslatosnak hitt hírnevét.

A valóság azonban ennél sokkal kacifántosabb. Ugyancsak a Le Monde eredeti módon meginterjúvolta Thomas Wiedert, politikai rovatvezetőjét, fejtené ki, milyen szarvashibákat követett el a szocialista államfő, amiért a köztudatban ilyen mélyre szállt. Wieder arra emlékeztetett, hogy Hollande már megválasztásakor sem valami magasról indult, az utána következő két kezdő esztendő pedig még saját választóinak a körében is növekvő csalódásokat hozott.

Tehetetlennek tartották, a sorozatos kudarcok tekintélyhiányról tanúskodtak. A szocialisták Mitterrand távozását követően tíz évet töltöttek el ellenzékben, ezalatt azonban szinte semmit sem produkáltak. Ilyen közelmúlt után az államfőt az a sötét jövő fenyegetheti, hogy 2017-ben nem választják újjá.

Ennek ellenére Wieder is azon a véleményen van, hogy mégis van valami esély a megúszásra. Többoldalú nyomás nehezedik Hollande-ra, hogy nyomban oszlassa föl a nemzetgyűlést, írjon ki eleve öngyilkosnak vélt új választásokat, de jelenlegi parlamenti többsége nem szükségszerűen szorítja erre.

Egyes szocialista képviselők úgy érzik, ha foggal-körömmel állnának ki az Élysée mellett, választóik cserbenhagynák őket, a minap véget ért nyári egyetemen nyílt zendülést is vártak. Duzzogás csakugyan volt, de a látványos szakítás elmaradt. éppen mert összeomlás járhatna a nyomában.

Az elemzések tehát ellentmondók, néhány napja azonban új veszedelmesnek látszó tényező jelentkezett. A mérsékelt jobboldal maga sincs abban a helyzetben, hogy valami rózsás jövőt képzeljen el magának. Igaz, Sarkozy, híveit vigasztalja, hogy 2017-ben ismét elnökjelöltjük lehet, ámde legújabban minden eddiginél nagyobb veszély leselkedhet rá.

Az ügyészségnek korábbi föltételezett visszaéléseiről állítólag olyan erős bizonyítékok vannak a birtokában, amelyek per esetén, akár többesztendős elzárással is fenyegethetik. Ez a kulturáltabb jobboldaliaknak akár kapóra is jöhetne, de eddig még ők sem találták meg esélyes jelöltjeiket. És ekkor csapott le a villám. Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontjának élén vérszemet kapott, új és új elképzelésekkel áll elő.

Például azzal, hogy kész társbérletre lépni Francois Hollande-dal is, a 2017-es elnökválasztásokig elfogadná tőle a miniszterelnökséget. Hihetnék jó tréfának is, a valóság azonban fenyegetőbb. Egészen friss fölmérések ugyanis azt mutatják, ha azonnal tartanának elnökválasztást, Marine az első fordulóban az élen futhatna be.

Ez nem szükségszerűen jelentené végső győzelmét is, mert elhárítására alkalmat adhat védekező koalíciók megteremtése, de jelzi, hogy a Trierweiler-könyv megjelenése milyen mozzanatokat is hozott magával. És ez a maga nemében önmagában is Hollande komoly felelősségére utal. Nem annyira a magánéletében.

Szerző

Celebtúltengés a román börtönökben

Publikálás dátuma
2014.09.09. 07:31
Románia egyik leggazdagabb embere, Ion Tiriac volt teniszező FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATTHEW STOCKMAN
Rájár rúd a mostanában a román dollár milliomosokra, de a kevésbé tehetős politikusok sem érezhetik magukat biztonságban. A román börtönök megteltek celebekkel - Adrian Nastase volt miniszterelnök már kétszer tapasztalta meg a rácsok mögötti életet, augusztusban szabadult újra büntetése harmadolásával. De rácsok mögött van a Steaua futballklub híres-hírhedt tulajdonosa, Gigi Becali is. A nyár szenzációja mégis a "televízió párt" elnökének, a bizonyítottan ex-szekus DanVoiculescu bebörtönzése volt. 

Célkeresztben a televízió- tulajdonosok

Voiculescu nem az egyetlen médiacézár, akit rácsok mögé küldtek, ott ül már Románia egyik legnagyobb volt üzletembere, a Realitate hírtelevízió volt tulajdonosa, Sorin OvidiuVantu is, akinek vagyona 2007-ben 2,1-2,3 milliárd dollár volt, de tavalyra már 90 millió euróra zsugorodott. Ő is bizonyítottan szekus besúgó volt, a börtönben szervezte be a Securitate a nyolcvanas években. Ő az Országos Beruházási Alap pénzügyi krachja miatt került börtönbe, többek között neki köszönhetően több mint 300 ezer beruházó maradt pénz nélkül. Idén januárban két év börtönre ítélték, mivel segítette a beruházási alap Indonéziába menekült volt igazgatóját, 2012-ben zsarolásért ült egy évet és még több büntetőeljárás van ellene folyamatban.

A munkamániás bajnok

Ion Tiriac évei nem látszanak befolyásolni vitalitását, 74 évesen is aktív. A német Bildnek egy tavalyi interjúban úgy nyilatkozott, valószínűleg soha nem ismeri meg a nyugdíjas éveket, mert nem tud leállni. "Mi mást csinálhatnék, mint naponta bejárni dolgozni? Golfozni nem szeretek…" mondta a román-német állampolgárságú híresség. Vagyonának tisztaságát mindeddig senki sem kérdőjelezte meg. Jégkorongozóként kezdte, válogatottságig vitte. Az 1964. évi téli olimpiai játékokon még tagja volt a román csapatnak, s 1970-ben már Roland Garrost nyert párosban Ilie Nastaseval. Sportolóként szerzett vagyonát menedzserként gyarapította, 1984 és 1993 között ő volt a német teniszcsillag Boris Becker menedzsere.

Tiriac a rendszerváltás után tért vissza hazájába, de a sporttal sem szakított, 1998 és 2004 között ő volt a Román Olimpiai Bizottság elnöke. 1996 óta tulajdonában van a "BCR Open Romania" tenisztorna licence. 1990-ben megalapította a Tiriac Bankot, amely az első magánkézben levő bank volt a rendszerváltás utáni Romániában, de emellett számtalan más vállalkozása is van a nevét viselő holdingban.

2007 márciusában 1,1milliárd dollárral tüntette fel a Forbes, ugyanezen év végén a Capital román gazdasági lap már 2,2-2,4 milliárd dollárra becsülte vagyonát. 2013-ban azonban csak az ötödik leggazdagabb román, 730 millió euróval, ami jelen árfolyam szerint nem éri el a milliárdot, "csupán" 0,963 millió dollár. Üzleti karrierjét vélhetően kedvezően befolyásolta, hogy angolul, franciául, olaszul, németül és spanyolul is kiválóan beszél. A legtöbb román milliomostól-milliárdostól eltérően, ő nem vállalt politikai szerepet.

Szerző

Újabb perekben nyert az állam

Megérkezett az Alkotmánybíróságra (Ab) hétfőn az az indítvány, melyben a Fővárosi Törvényszék egyik, bankok által indított devizahiteles pert tárgyaló bírája az eljárás alapjául szolgáló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára.

Az alaptörvény szerint a bírói kezdeményezéseket soron kívül, de legkésőbb 90 napon belül kell elbírálnia az Ab-nek, és a testület ügyrendje szerint lehetőség van gyorsított eljárás lefolytatására is - közölte a főtitkár. Az OTP csoport cégei ismét beadták a Fővárosi Törvényszékre kereseteiket, amelyekben többek között azt kérik, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához a Kúria jogegységi döntését jogszabályba foglaló devizahiteles törvény miatt - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója hétfőn.

Csányi Sándor arra a kérdésre, hogy mit vár az OTP kontra magyar állam devizahiteles tárgyalásokon az eddigi törvényszéki döntések tükrében, kifejtette: az OTP a mindenkori jogszabályoknak megfelelően járt el. Csányi Sándor szerint tisztességtelen utólag előírni olyan feltételeknek való megfelelést, amelyek korábban nem voltak ismertek. Tegnap elutasította a Retail Prod Zrt. és a PSA Finance Hungária Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A K&H Bank ma már az elsőfokú ítéletére vár.

Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatmódosítások korrekciója egyébként 40,5 milliárd forintos veszteségbe fordította a 2014. első félévében K&H Bankcsoport első félévi mérlegét, a 70,9 milliárd forintos céltartalékképzés miatt.

Szerző