Rezesová remegő hangon kért enyhe büntetést

Publikálás dátuma
2014.09.09. 13:51
Eva Varholiková Rezesová vádlott (b3) az ellene négy halálos áldozatot okozó ittas járművezetés vádjával folyó másodfokú büntető
Utolsó szó jogán elnézést kért a négy ember halálát okozó ittas járművezetés vádjával eljárás alá vont Eva Rezesová kedden a Budapest Környéki Törvényszéken, egyúttal azt kérte a bíróságtól, hogy szabjanak ki rá enyhe büntetést.

A vádlott remegő hangon, erős akcentussal, de magyarul szólalt fel. Azt mondta, mélyen együtt érez a balesetben elhunytak hozzátartozóival, ő is ember, ő is anya, aki két éve nem látta a gyerekeit.Nagyon-nagyon sajnálom - mondta Rezesová, és arra is kitért, hogy ő is elvesztette az édesapját, tudja, milyen érzés ez.

Szlovák sajtóhírek szerint a vádlott a kassai "Rezes klán" egyik tagja. Apja Alexander Rezes, a 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt.

Az ugyancsak kedden elhangzott perbeszédek során az ügyész az elsőfokú, hat év szabadságvesztést kiszabó ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte, míg Rezesová védője gyakorlatilag az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A főügyészség képviselője kifejtette: az új eljárás lefolytatásának szükségességét mutatja az is, hogy a perből két műszaki szakértőt is ki kellett zárni másodfokon, és a törvényszéknek terjedelmes bizonyítást kellett lefolytatnia. A szakértőkkel kapcsolatban azt mondta: kizárásuk az egész szakértői társadalomra nézve is iránymutató, azt példázza, hogy a pártatlanság elvének meg kell felelniük.

Az ügyész szerint Rezesová esetében azért is szükséges új eljárás lefolytatása, mert tanúvallomások igazolják, hogy a közúti veszélyeztetés bűncselekménye is felmerül, ezt azonban az elsőfokú ítélet tényállása alapján nem mondhatná ki a törvényszék.

A négy halálos áldozatot követelő, 2012 augusztusában történt balesetről szólva azt hangsúlyozta: a szakértők is igazolták, hogy a baleset elkerülhető lett volna, vagyis a vádlott bűnössége egyértelműen megállapítható. Az első fokon kiszabott szabadságvesztés mértéke azonban súlyosan elmarad az ilyen esetekben kiszabható büntetési tétel középmértékétől - mondta.

A balesetben elhunytak hozzátartozóinak jog képviselője egyebek mellett azt emelte ki, hogy Rezesová már eleve ittasan ült autóba. Bár az elsőfokú bíróság enyhítő körülményként értékelte korábbi normakövető életét, szerinte ez nem vehető figyelembe, mivel Rezesová aznap hajnalban az élettársánál randalírozott, ittasan száguldozott, a szervezetében morfiumot találtak, és közbiztonságra veszélyes eszköz is volt az autójában.

A jogi képviselő úgy fogalmazott, hogy Rezesová bármekkora büntetést kap is, kiszabadulása után pótolhatja gyerekeivel a kiesett időt, míg a balesetben elhunytak hozzátartozói visszafordíthatatlanul elveszítették szüleiket és keresztszüleiket.

Rezesová védője ugyanakkor vitatta, hogy szükség lenne az ítélet hatályon kívül helyezésére, mivel szerinte szakértők sem támasztották alá a közúti veszélyeztetést. Az ügyvéd nem vitatta azt a szakértői megállapítást, hogy ha Rezesová betartja a 130 kilométeres óránkénti sebességet, a baleset elkerülhető lett volna, ugyanakkor a bűncselekmény minősítésénél azt kérte: a bíróság vegye figyelembe, hogy védence csak enyhén volt ittas, sem a tanúk, sem a mentő, sem az orvosok nem találták annak. Felidézte: Rezesová 2012-ben tett vallomásában arról beszélt, hogy a baleset után ivott. Az ügyvéd szerinte nem bizonyított, hogy alkoholos befolyásoltság miatt követte volna el a balesetet.

A védő külön kitért a tűzvizsgálati jelentésre is, amely kimondja: az áldozatok kocsijának kigyulladását az okozta, hogy a járműből kifolyó üzemanyag az aszfalton csúszó fémtől szikrát kapott, ugyanakkor a védő szerint nem egyértelmű, hogy az üzemanyag mitől folyt ki. Hozzátette: azt a szakértő sem zárta ki, hogy műszaki hiba miatt történt ez.

Az ügyvéd szerint nincs olyan súlyosbító körülmény, amely a korábban kiszabott büntetésnél nagyobb mértékű szabadságvesztést indokolna, szerinte a hat év elegendő a prevenciós célok eléréséhez. Az ügy iránti fokozott sajtóérdeklődésre utalva pedig azt hangsúlyozta: a közvélemény nem súlyosbító körülmény.

A vád szerint Rezesová 2012. augusztus 21-én hajnalban az M3-as autópályán X5-ös BMW-jével ittasan, mintegy 165 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy személyautóba, amelyben négyen életüket vesztették. Az ügyészség szerint a vádlott közúti veszélyeztetést is elkövetett azzal, hogy nem sokkal a baleset előtt agresszíven vezetett, több járművet, köztük a későbbi áldozatok autóját is veszélyesen megközelítette.

Az első fokon eljáró Gödöllői Járásbíróság tavaly ősszel nem jogerősen hat év fogházra ítélte Rezesovát több ember halálát okozó ittas vezetés miatt, ám a közúti veszélyeztetés vádja alól felmentette.

Rezesová a baleset után előzetes letartóztatásba került, és azóta eltelt csaknem két év során - egy néhány napos megszakítással - fogva tartják.

A perben várhatóan csütörtökön hirdet ítéletet a bíróság.

b

Szerző
Frissítve: 2014.09.09. 15:21

Zseni vagy analfabéta?

Publikálás dátuma
2014.09.09. 13:44
Fotó: Thinkstock
Bár az OECD egy 2012-es tanulmánya szerint a magyarok átlagon felüli pénzügyi alapismeretekkel rendelkeznek, a tudatosság és a megtakarítások tekintetében jelentős lemaradást mutatnak a többi vizsgált országhoz képest., az átlagos 60 százalékkal szemben 27 százalék az aktív megtakarítók aránya. Az Allianz megbízásából 2014 júniusában a GfK Hungária Kft. által végzett kutatás sem cáfolt rá erre az eredményre, bár ez utóbbi alapján a tájékozottság terén is van hová fejlődnünk. A kutatás azt is megmutatta, hogy többek között optimistábbak, társaságkedvelőbbek és önállóbbak azok, akik jártasak a pénzügyi kérdések terén.

A szerint a megkérdezettek jelentős része nem tekinti elégségesnek és kielégítőnek a pénzügyi tudását, a válaszok alapján több, mint 10 százalékuk egyáltalán nem konyít a pénzügyekhez, míg mindössze 1 százalék vallja magát pénzügyi zseninek. A pénzügyi ismeretek és tájékozódás alapján 3 csoportot különíthetünk el: minden hetedik személy tekinthető „pénzügyi szakértőnek”, mert az átlagnál jobban ért a pénzügyekhez (saját bevallása alapján), és rendszeresen tájékozódik is ezzel kapcsolatban. Közel hasonló arányban jelennek meg a „pénzügyi analfabéták”, akik nem értenek a pénzügyekhez, és nem is akarnak ezzel foglalkozni. A célcsoport nagy többsége „az átlagosan tájékozottak”, akik nem nagyon értenek a pénzügyekhez, de legalább alkalmanként tájékozódnak a pénzügyi kérdésekről, termékekről. A nők és férfiak között nincs jelentős eltérés a pénzügyi ismereteik terén.

A magyarok jellemzően csak akkor tájékozódnak pénzügyi témában, ha konkrét kérdésük van, valamilyen problémával állnak szemben, minden ötödik személy azonban rendszeresen keres információkat a pénzügyekről. Tízből 4 válaszadónak nincs megtakarítása, döntően azért, mert minden jövedelmükre szükség van a megélhetéshez, de a megtakarítás hiánya mögött rejlő okok között a pénzügyi analfabéták körében gyakoribb az a felfogás is, hogy „a mának élek” vagy „inkább megveszem ma a drága holmit, mert lehet, hogy holnap elüt egy autó”.

Nem meglepő talán, hogy a megtakarítás nagyobb arányban jellemzi a pénzügyi szakértőket. A megtakarítás képzésének legfőbb célja a váratlan kiadásokra, valamint a nyugdíjas évekre való felkészülés – ez utóbbi cél, valamint a lakás és autóvásárlás miatti takarékoskodás a pénzügyi szakértők körében jellemzőbb. A legnépszerűbb megtakarítási formák: a betétek, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár. A pénzügyi szakértők jellemzően több terméktípust használnak, gyakrabban vesznek igénybe adó-visszatérítést nyújtó termékeket, míg a pénzügyi analfabétákra jobban jellemző, hogy „otthon a befőttesüvegben” gyűjtik megtakarításaikat.

A pénzügyi szakértők jellemzően sokkal derűlátóbbak, és csaknem 20 százalékuk igyekszik maradéktalanul kiélvezni az életet, miközben a pénzügyi analfabétáknak csak 7 százalékáról mondható el ugyanez. A társaságért, társasági szórakozásért is inkább a pénzügyileg tájékozottak vannak oda, hiszen szívesen töltik idejüket a család és barátok társaságában. A kutatás alapján a rendezettség és a pénzügyi tájékozottság között is figyelhető meg kapcsolat: minél tágabb pénzügyi ismeretekkel rendelkezik valaki, annál inkább igényli a rendet maga körül.

Míg a pénzügyi analfabéták alig több, mint 20 százaléka, a pénzügyi szakértők közel fele szereti megtervezni a napjait, a jövőjét és az életét. A pénzügyi szakértőkre emellett jellemzőbb a kockázatvállalási hajlandóság, sokkal inkább ragaszkodnak az önállósághoz, egyedül hozzák meg döntéseiket, és véleményükre a környezetük is sokkal jobban ad. Vajon tájékozottságuk van hatással személyiségükre, vagy személyiségük vezette rá őket, hogy jobban elmélyüljenek a pénzügyek világában?

Szerző

Megnyílt az út a betétesek kártalanítása előtt

Hatályba lépett kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozata, amely visszavonta az Alba Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, ez megnyitja az utat a takarék végelszámolása vagy felszámolása, illetve a betétesek kártalanítása előtt - közölte az MNB kedden az MTI-vel.

A jegybank által a takarékszövetkezethez kirendelt felügyeleti biztosok rövidesen kezdeményezik az intézmény végelszámolását vagy felszámolását. Ennek megindultával az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabály által előírt 20 munkanapon belül kártalanítja a biztosított követeléssel rendelkező betéteseket 100 ezer eurós összeghatárig, a jelenlegi árfolyamon több mint 30 millió forintig.

A takarékszövetkezetnél meglévő likvid eszközöket a Takarékbank Zrt. veszi át, és az OBA által biztosított összeghatáron felüli betétrészeket, illetve a nem biztosított betéteket e likvid eszközök mértékéig, arányosan fizeti ki a betéteseknek a szövetkezeti integrációs törvény alapján.

Az MNB jelezte, hogy a betéteseknek egyelőre semmit sem kell tenniük, a Takarékbank Zrt. és az OBA minden szükséges részletes tájékoztatást meg fog adni.

A jegybank augusztus 29-én közölte, hogy visszavonta az Alba Takarékszövetkezet működési engedélyét, miután a betétesek biztonsága érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kizárta tagjai közül a pénzintézetet. Az MNB betét-kifizetési tilalmat rendelt el, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a takarékszövetkezethez. A határozat szeptember 9-én lépett hatályba.

Az SZHISZ és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. azután döntött az Alba Takarékszövetkezet kizárásáról, hogy a szakértői vizsgálat súlyos tőkehiányt, működési szabálytalanságokat tárt fel, és a hitelintézet menthetetlennek bizonyult. Tájékoztatásuk szerint a takarékszövetkezet prudens működésének helyreállítása érdekében az elmúlt hónapokban tett intézkedések nem vezettek eredményre, lehetetlenné vált az intézmény tőkehelyzetének piackonform módon történő rendezése.

Az Alba Takarékszövetkezet mintegy 15 ezer betétessel rendelkezett, működési területe jellemzően Fejér megye és környéke egy részét ölelte fel. A takarékszövetkezet mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése a hitelintézeti szektorban csekély volt, nem érte el a 0,5 ezreléket sem.

Németh Lászlóné, a takarékszövetkezetek integrációjáért felelős államtitkár korábban úgy nyilatkozott, hogy a mintegy 15 ezer betétes között mindössze 6 olyan magánszemély és 3 olyan vállalkozás található, amelyek esetében a betétek nagysága meghaladja az OBA által biztosított összeghatárt, így a takarékszövetkezet károsultjai csaknem teljes körű kártalanításra számíthatnak.

Az Alba Takarékszövetkezet a második takarék az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet után, amelynél a Takarékbank vizsgálata olyan mértékű hiányosságokat tárt fel, amelyek miatt a pénzintézetet ki kellett zárni az integrációból

Az MNB közleménye szerint összességében stabil a takarékszövetkezeti szektor helyzete prudenciális szempontból.

Szerző