Négymilliós cigarettaszállítmányt kapcsoltak le Kölcsén

Csempészett cigarettával megrakott személyautót állítottak meg a határrendészek közúti ellenőrzés során Kölcsén. A 24 éves csempészt elfogták - tudta meg a HavariaPress.

Hétfőn állítottak meg egy személyautót a kölcsei határrendész járőrök a nagyközség belterületén. A rendőrök az ellenőrzés során átvizsgálták a gépkocsi csomagterét. A csomagtartóból nagy mennyiségű csempészett cigaretta került elő. A 24 éves sofőrt a határrendészeti kirendeltségre előállították és a négymillió forintot meghaladó értékű cigarettával együtt átadták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársainak.

Szerző

Devizaper - Az MKB keresete sem állt meg

Publikálás dátuma
2014.09.09. 13:56
Fotó: Thinkstock
Elutasította a devizahiteles perben az MKB Bank Zrt.-nek a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Az Impuls-Leasinget halasztották.

A pénzintézet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg a perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek az általános szerződési feltételeiben, illetve a devizahiteles szerződéseiben az egyoldalú szerződésmódosításokat - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.

Részlegesen pert nyert a K&H Bank Zrt.
Részlegesen nyert az egyik devizahiteles perben a K&H Bank Zrt.; a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek.

A bíróság szóbeli indoklása szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések. Így az oklista példálódzó felsorolása nem felelt meg a tételes meghatározottság elvének, illetve egyes megfogalmazások túl általánosak voltak, ezért nem feleltek meg az átláthatóság, egyértelműség törvényben rögzített elvének. Ilyen volt például a bank "pénz- és tőkepiaci zavarokra" vonatkozó szerződéses kitétele, mely a bíróság szerint a fogyasztó számára nem átlátható megfogalmazás. 

A bíróság elvetette azt a felperesi érvelést, hogy a pénzintézet szerződéses rendelkezései külön-külön ugyan nem, de egységes rendszerként megfelelnek a törvényben rögzített elveknek. Azzal a felperesi érveléssel kapcsolatban, hogy a bank szerződéses kikötései az éppen hatályos jogszabályoknak megfeleltek, a bíró szóbeli indoklásában kitért a Kúria egy korábbi állásfoglalására, mely szerint attól még lehet egy szerződés tisztességtelen, hogy nem ütközik jogszabályba.

TakarékBank keresetét is elutasították kedden
A bíró azzal indokolta az elutasítást, hogy a TakarékBank bizonyos időszakokban alkalmazott szerződéses feltételei elsősorban az objektivitás, az érthető megfogalmazás, és az átláthatóság törvényben rögzített elveinek nem feleltek meg. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a jogalkotó nem állított fel sorrendet az egyes elvek érvényesülésére, vagyis nem kötötte a bíróságot semmilyen jogszabályi rendelkezés a vizsgálat során.

Továbbá a bíró leszögezte azt is, hogy a nyáron elfogadott és a bankok által indított perekben 2004 és 2014 közötti fogyasztói kölcsönszerződésekre, szerződésmódosításokra alkalmazott devizahiteles törvény nem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába. A törvényszék első fokon elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához.

Az elsőfokon pervesztes pénzintézet jogi képviselője az ítélethirdetést követően nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e a kereset elutasítása ellen. A per sajátos abból a szempontból, hogy az alperes magyar állammal szemben a felperesi oldalon a szeptember végéig magyar állami tulajdonba kerülő MKB Bank Zrt. áll. A bíróság az alperes magyar állam több mint nyolcmilliós perköltség igényéből mintegy hárommillió forintot ítélt meg.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI Fotó: Bruzák Noémi

 

Az Impuls-Leasinget halasztották

Szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék.

A felperes lízingcég keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban a devizaalapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességesek és érvényesek.

A tárgyalás során a pénzügyi cég kiemelte, hogy a gyakorlati eljárás során mindig megfelelő tájékoztatást kapott a fogyasztó.

A tárgyaláson a magyar állam jogi képviselője a gyakorlati alkalmazás figyelmen kívül hagyását kérte a törvényszéktől, mivel az nem tartozik a mostani peres eljárás hatálya alá.

A végzés kihirdetése után a felperes jogi képviselője, Kiss Róbert az MTI-nek úgy nyilatkozott: a lízingcég kérdéses szerződéseiben az egyoldalú módosítás kizárólag a referencia kamatláb változása alapján, tehát a vizsgált időszakban a fogyasztóknak kedvező irányba történt - még akkor is, ha ezt az ügyfelek az árfolyamkülönbségek miatt a havi törlesztőrészleteknél esetleg nem így érzékelték.

Így amennyiben a törvényszék elutasítja a lízingcég kérelmét, a vállalat érvényesítheti az ügyfelekkel szembeni elszámolási jogát és visszaigényelheti a fogyasztóknak nyújtott kedvezményeket - hívta fel a figyelmet a felperes jogi képviselője.

Szerző
Frissítve: 2014.09.09. 17:31

Devizaper - Az MKB keresete sem állt meg

Publikálás dátuma
2014.09.09. 13:56
Fotó: Thinkstock
Elutasította a devizahiteles perben az MKB Bank Zrt.-nek a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Az Impuls-Leasinget halasztották.

A pénzintézet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg a perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek az általános szerződési feltételeiben, illetve a devizahiteles szerződéseiben az egyoldalú szerződésmódosításokat - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.

Részlegesen pert nyert a K&H Bank Zrt.
Részlegesen nyert az egyik devizahiteles perben a K&H Bank Zrt.; a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek.

A bíróság szóbeli indoklása szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések. Így az oklista példálódzó felsorolása nem felelt meg a tételes meghatározottság elvének, illetve egyes megfogalmazások túl általánosak voltak, ezért nem feleltek meg az átláthatóság, egyértelműség törvényben rögzített elvének. Ilyen volt például a bank "pénz- és tőkepiaci zavarokra" vonatkozó szerződéses kitétele, mely a bíróság szerint a fogyasztó számára nem átlátható megfogalmazás. 

A bíróság elvetette azt a felperesi érvelést, hogy a pénzintézet szerződéses rendelkezései külön-külön ugyan nem, de egységes rendszerként megfelelnek a törvényben rögzített elveknek. Azzal a felperesi érveléssel kapcsolatban, hogy a bank szerződéses kikötései az éppen hatályos jogszabályoknak megfeleltek, a bíró szóbeli indoklásában kitért a Kúria egy korábbi állásfoglalására, mely szerint attól még lehet egy szerződés tisztességtelen, hogy nem ütközik jogszabályba.

TakarékBank keresetét is elutasították kedden
A bíró azzal indokolta az elutasítást, hogy a TakarékBank bizonyos időszakokban alkalmazott szerződéses feltételei elsősorban az objektivitás, az érthető megfogalmazás, és az átláthatóság törvényben rögzített elveinek nem feleltek meg. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a jogalkotó nem állított fel sorrendet az egyes elvek érvényesülésére, vagyis nem kötötte a bíróságot semmilyen jogszabályi rendelkezés a vizsgálat során.

Továbbá a bíró leszögezte azt is, hogy a nyáron elfogadott és a bankok által indított perekben 2004 és 2014 közötti fogyasztói kölcsönszerződésekre, szerződésmódosításokra alkalmazott devizahiteles törvény nem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába. A törvényszék első fokon elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához.

Az elsőfokon pervesztes pénzintézet jogi képviselője az ítélethirdetést követően nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e a kereset elutasítása ellen. A per sajátos abból a szempontból, hogy az alperes magyar állammal szemben a felperesi oldalon a szeptember végéig magyar állami tulajdonba kerülő MKB Bank Zrt. áll. A bíróság az alperes magyar állam több mint nyolcmilliós perköltség igényéből mintegy hárommillió forintot ítélt meg.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI Fotó: Bruzák Noémi

 

Az Impuls-Leasinget halasztották

Szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék.

A felperes lízingcég keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban a devizaalapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességesek és érvényesek.

A tárgyalás során a pénzügyi cég kiemelte, hogy a gyakorlati eljárás során mindig megfelelő tájékoztatást kapott a fogyasztó.

A tárgyaláson a magyar állam jogi képviselője a gyakorlati alkalmazás figyelmen kívül hagyását kérte a törvényszéktől, mivel az nem tartozik a mostani peres eljárás hatálya alá.

A végzés kihirdetése után a felperes jogi képviselője, Kiss Róbert az MTI-nek úgy nyilatkozott: a lízingcég kérdéses szerződéseiben az egyoldalú módosítás kizárólag a referencia kamatláb változása alapján, tehát a vizsgált időszakban a fogyasztóknak kedvező irányba történt - még akkor is, ha ezt az ügyfelek az árfolyamkülönbségek miatt a havi törlesztőrészleteknél esetleg nem így érzékelték.

Így amennyiben a törvényszék elutasítja a lízingcég kérelmét, a vállalat érvényesítheti az ügyfelekkel szembeni elszámolási jogát és visszaigényelheti a fogyasztóknak nyújtott kedvezményeket - hívta fel a figyelmet a felperes jogi képviselője.

Szerző
Frissítve: 2014.09.09. 17:31