A magyar ember individualista közönye

Publikálás dátuma
2014.09.10. 08:01

Hogy megérthessük, miért van szüksége a Fidesznek a nemzeti szabadságharcra és a bűnbakképzésre, először ránk, magyarokra és a történelmünkre kell fókuszálnunk. A magyarok nem szeretik észrevenni önnön hibáikat.  Pedig ha figyelmesen vizsgáljuk meg a történelmünket, észrevehetjük, hogy a legnagyobb ellenségünk mindvégig mi magunk voltunk. Erről Andrásfalvy Bertalan ír a Mit nevezhetünk magyarnak? című tanulmányában. Andrásfalvy azt mondja, hogy a magyar ember individualista közönye az, ami sok sorsfordító esemény végkimenetelét nemzeti tragédiává változtatta. A közönyös, csak önmagával törődő emberből többnyire hiányzik a közösségért vállalt felelősség érzése, a társadalmi szolidaritás.

Ennek manifesztációja "a pártoskodás, az önzés, az ország érdekében való összefogás hiánya." Ezek miatt történhetett meg a muhi csata, a mohácsi vész, a trianoni békediktátum is úgy, ahogy bekövetkezett. A Fidesz pedig nagyon helyesen megértette azt, hogy kell egy bizonyos szintű nemzeti egység. Mert mint a történelmünk is mutatja, "minden kihívásnak megfelelni, a megsemmisítő vagy beolvasztó/feloldó globalizációs törekvésnek csak az a nemzet/társadalom tud, amely nem végletesen különböző, egymással szemben álló részekből áll." - véli Andrásfalvy Bertalan. 

Szerző

Már majdnem újjáépült a Ground Zero

Publikálás dátuma
2014.09.10. 07:32
Már több mint kilencszázezren látták a májusban megnyitott emlékmúzeumot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Idén az Iszlám Állam (IS) ellen meghirdetett offenzíva árnyékában készülnek az amerikaiak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulójára. A New York és Washington elleni al-Kaida terrorcsapás sokkja beleégett az amerikaiak és a világ emlékezetébe. Tizenharmadik alkalommal tartják meg a megemlékezéseket csütörtökön a már majdnem teljesen újjáépült Ground Zerónál, Washingtonban a Pentagon előtt és a Pennsylvania állambeli Shanksville-ben, ahol a negyedik eltérített utasszállító gép, az utasok hősiességéről legendássá vált 93-as járat a földbe csapódott. Majdnem háromezren (jelenlegi adat szerint 2977-en) veszítették életüket a 9/11-es tragédiában.

Manhattan déli csücskénél, a Wall Street szomszédságában, a Világkereskedelmi Központ két leomlott ikertornyának "lábnyomai" mellett felépült a Freedom Tower, a Szabadság torony névre keresztelt, de házszáma alapján csak One World Trade Center (1WTC) néven emlegetett új felhőkarcoló.

Megnyitását eredetileg még 2006-ra tervezték, az idei évforduló előtt - sokadszorra - ismét el kellett halasztani, az első új bérlők november-december táján kezdhetik meg a beköltözést. Kellett némi győzködés, hogy nagy cégek hajlandók legyenek irodát nyitni a az amerikai függetlenségi nyilatkozat aláírásának dátuma alapján 1776 láb (több mint 541 méter) magas épületben.

A felhőkarcoló valójában alacsonyabb, a tetejére beemelt, 124 méteres antennát is beleszámítva éri el a szimbolikus magasságot. A 1WTC az Egyesült Államok harmadik legmagasabb felhőkarcolója, New Yorkban viszont egyelőre rekorder, második helyre szorítva vissza a Manhattan középső részén található, 102 szintes, 381 méter magas Empire State Buildinget.

A csupaüveg új felhőkarcoló nemcsak magasságával, de építési költségeivel is rekordott döntött, a tervezett 2 milliárd dollár helyett a számla végösszege elérheti a 3,9 milliárd dollárt. A tragédia helyszíne, a Ground Zero nagyrészt beépült, már a 10. évfordulóra megnyitották az egykor füstölgő romok helyén az emlékparkot, két vízesésekkel övezett visszatükröző medencével, de maga az emlékmúzeum csak idén május 24. óta látogatható.

Az emlékparkot már több mint 15 millió ember kereste fel, a múzeumot május óta már majdnem egymillióan látták. A 9/11-es múzeum az idei évforduló alkalmából az al-Kaida terrorszervezet vezetője, a 2001-es terrortámadás sorozat kitervelője utáni hajszát idézi fel.

Oszama bin Ladent, a pakisztáni Abbottabadban rejtőzködött terroristavezért az amerikai haditengerészet "fókái", a Navy SEAL különleges alakulatai ölték meg 2011. május 1-én egy rendkívül kockázatos kommandósakcióban. A bemutatott tárgyak között van például annak a kommandósnak az inge, aki lelőtte az al-Kaida vezérét. Az adományozó kilétét a múzeum nem fedi fel.

A bin-Laden kiállítás fogadtatása meglehetősen ellentmondásos, az emlékmúzeum ezúttal is küszködik a dilemmával, hogyan ábrázolja az al-Kaida rémtetteit úgy, hogy elkerülje az iszlám és a terrorizmus összemosását. Már a megnyitón is sok kritikát kapott a múzeum, tiltakoztak az ateisták, akik kifogásolták, hogy az ikertornyokból megmaradt, kereszt alakú acélvázat felállítottak, mások az iszlám elleni támadást véltek kiolvasni az egész projektből.

Tüntettek azok is, akiknek hozzátartozóit nem sikerült azonosítani, mivel kegyeletsértésnek érezték, hogy majd nyolcezer azonosítatlan földi maradványt a múzeum alagsorában helyeztek el.  A 9/11-es megemlékezéseket eddig New York városa szervezte, a terrortámadásokat megelőzően hivatalba lépett polgármester, Michael Bloomberg irányításával.

Bloomberg azonban idén leköszönt, s a város átadta a szervezés jogát a 9/11-es alapítványnak, amelynek a volt polgármester az elnöke. Bill de Blasio, a metropolis új első embere jóváhagyta a változtatást, a város és az alapítvány szoros együttműködésben dolgozik majd.

Ez nem is olyan egyszerű feladat, már ha az újjáépítés vitáiból és tapasztalataiból indul ki az ember. A brit Guardian idézte fel a Ground Zero beépítése körüli vitákat és vargabetűket. A területet New Yorktól száz évre Larry Silverstein ingatlanfejlesztő néhány héttel a 9/11-es terrortámadások előtt vette bérbe, így az újjáépítés joga is őt illette.

A támadásokat követően New York állam akkori kormányzója, a magyar-olasz gyökerekkel rendelkező George Pataki hozta létre az alsó-manhattani fejlesztési társaságot (LMDC), amely az újjáépítés munkálatait és a szövetségi támogatások elosztását felügyelte. 2006-ban, George Pataki kormányzói mandátumának lejárta után Bloomberg polgármesterrel egyetértésben a New York-i kikötői hatóságra bízák a munkálatok irányítását.

Az LMDC írta ki eredetileg a tervpályázatot a Világkereskedelmi Központ új felhőkarcolójának megépítésére, az elkészült torony azonban már a sokadik terv alapján épült meg. A világhírű német építész, Daniel Libeskind, a néhai Frederic Schwarz irányította Think csoport is elkészítette a maga változatát, az építészi álmokat a realitások nyelvére átfordító végső változat leginkább David Childs elképzeléseit tükrözi.

A One World Trade Center közelében található, 2001-ben károsodott, s lebontásra került két épület közül az egyikből csak nyolc emeletet fejeztek be, a másik talán soha nem készül el. Noha nagy reményeket fűztek az elavult buszállomás és metróhálózat megújításához, egyelőre még az új földalatti közlekedési központ sem készült el.

A nyitási dátumot most 2015 végére teszik, s a költségek a szupermodern csomópont esetében is majd duplájára emelkedtek, a tervezett 2,2 milliárdról 3,7 milliárd dollárra nőttek a költségek. New York lakosai közül számosan súlyos egészségkárosodást szenvedtek el a Ground Zero katlanából még hónapokig gomolygott, rengeteg káros anyagot, égésterméket tartalmazó füst miatt.

De Blasio polgármester, demokrata és republikánus képviselők társaságában az évforduló előestéjén sürgette a kongresszust, hogy további 25 évre terjesszék ki a jövőre lejáró egészségügyi kompenzációs törvény érvényességét. A 9/11-es tragédiához köthetően megbetegedettek támogatását célzó program 2015. októberében lejár. Több mint 2900 embernél diagnosztizáltak rákot, megbetegedett mintegy nyolcszáz tűzoltó és 550 New York-i rendőr.

Szerző

Már majdnem újjáépült a Ground Zero

Publikálás dátuma
2014.09.10. 07:32
Már több mint kilencszázezren látták a májusban megnyitott emlékmúzeumot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Idén az Iszlám Állam (IS) ellen meghirdetett offenzíva árnyékában készülnek az amerikaiak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulójára. A New York és Washington elleni al-Kaida terrorcsapás sokkja beleégett az amerikaiak és a világ emlékezetébe. Tizenharmadik alkalommal tartják meg a megemlékezéseket csütörtökön a már majdnem teljesen újjáépült Ground Zerónál, Washingtonban a Pentagon előtt és a Pennsylvania állambeli Shanksville-ben, ahol a negyedik eltérített utasszállító gép, az utasok hősiességéről legendássá vált 93-as járat a földbe csapódott. Majdnem háromezren (jelenlegi adat szerint 2977-en) veszítették életüket a 9/11-es tragédiában.

Manhattan déli csücskénél, a Wall Street szomszédságában, a Világkereskedelmi Központ két leomlott ikertornyának "lábnyomai" mellett felépült a Freedom Tower, a Szabadság torony névre keresztelt, de házszáma alapján csak One World Trade Center (1WTC) néven emlegetett új felhőkarcoló.

Megnyitását eredetileg még 2006-ra tervezték, az idei évforduló előtt - sokadszorra - ismét el kellett halasztani, az első új bérlők november-december táján kezdhetik meg a beköltözést. Kellett némi győzködés, hogy nagy cégek hajlandók legyenek irodát nyitni a az amerikai függetlenségi nyilatkozat aláírásának dátuma alapján 1776 láb (több mint 541 méter) magas épületben.

A felhőkarcoló valójában alacsonyabb, a tetejére beemelt, 124 méteres antennát is beleszámítva éri el a szimbolikus magasságot. A 1WTC az Egyesült Államok harmadik legmagasabb felhőkarcolója, New Yorkban viszont egyelőre rekorder, második helyre szorítva vissza a Manhattan középső részén található, 102 szintes, 381 méter magas Empire State Buildinget.

A csupaüveg új felhőkarcoló nemcsak magasságával, de építési költségeivel is rekordott döntött, a tervezett 2 milliárd dollár helyett a számla végösszege elérheti a 3,9 milliárd dollárt. A tragédia helyszíne, a Ground Zero nagyrészt beépült, már a 10. évfordulóra megnyitották az egykor füstölgő romok helyén az emlékparkot, két vízesésekkel övezett visszatükröző medencével, de maga az emlékmúzeum csak idén május 24. óta látogatható.

Az emlékparkot már több mint 15 millió ember kereste fel, a múzeumot május óta már majdnem egymillióan látták. A 9/11-es múzeum az idei évforduló alkalmából az al-Kaida terrorszervezet vezetője, a 2001-es terrortámadás sorozat kitervelője utáni hajszát idézi fel.

Oszama bin Ladent, a pakisztáni Abbottabadban rejtőzködött terroristavezért az amerikai haditengerészet "fókái", a Navy SEAL különleges alakulatai ölték meg 2011. május 1-én egy rendkívül kockázatos kommandósakcióban. A bemutatott tárgyak között van például annak a kommandósnak az inge, aki lelőtte az al-Kaida vezérét. Az adományozó kilétét a múzeum nem fedi fel.

A bin-Laden kiállítás fogadtatása meglehetősen ellentmondásos, az emlékmúzeum ezúttal is küszködik a dilemmával, hogyan ábrázolja az al-Kaida rémtetteit úgy, hogy elkerülje az iszlám és a terrorizmus összemosását. Már a megnyitón is sok kritikát kapott a múzeum, tiltakoztak az ateisták, akik kifogásolták, hogy az ikertornyokból megmaradt, kereszt alakú acélvázat felállítottak, mások az iszlám elleni támadást véltek kiolvasni az egész projektből.

Tüntettek azok is, akiknek hozzátartozóit nem sikerült azonosítani, mivel kegyeletsértésnek érezték, hogy majd nyolcezer azonosítatlan földi maradványt a múzeum alagsorában helyeztek el.  A 9/11-es megemlékezéseket eddig New York városa szervezte, a terrortámadásokat megelőzően hivatalba lépett polgármester, Michael Bloomberg irányításával.

Bloomberg azonban idén leköszönt, s a város átadta a szervezés jogát a 9/11-es alapítványnak, amelynek a volt polgármester az elnöke. Bill de Blasio, a metropolis új első embere jóváhagyta a változtatást, a város és az alapítvány szoros együttműködésben dolgozik majd.

Ez nem is olyan egyszerű feladat, már ha az újjáépítés vitáiból és tapasztalataiból indul ki az ember. A brit Guardian idézte fel a Ground Zero beépítése körüli vitákat és vargabetűket. A területet New Yorktól száz évre Larry Silverstein ingatlanfejlesztő néhány héttel a 9/11-es terrortámadások előtt vette bérbe, így az újjáépítés joga is őt illette.

A támadásokat követően New York állam akkori kormányzója, a magyar-olasz gyökerekkel rendelkező George Pataki hozta létre az alsó-manhattani fejlesztési társaságot (LMDC), amely az újjáépítés munkálatait és a szövetségi támogatások elosztását felügyelte. 2006-ban, George Pataki kormányzói mandátumának lejárta után Bloomberg polgármesterrel egyetértésben a New York-i kikötői hatóságra bízák a munkálatok irányítását.

Az LMDC írta ki eredetileg a tervpályázatot a Világkereskedelmi Központ új felhőkarcolójának megépítésére, az elkészült torony azonban már a sokadik terv alapján épült meg. A világhírű német építész, Daniel Libeskind, a néhai Frederic Schwarz irányította Think csoport is elkészítette a maga változatát, az építészi álmokat a realitások nyelvére átfordító végső változat leginkább David Childs elképzeléseit tükrözi.

A One World Trade Center közelében található, 2001-ben károsodott, s lebontásra került két épület közül az egyikből csak nyolc emeletet fejeztek be, a másik talán soha nem készül el. Noha nagy reményeket fűztek az elavult buszállomás és metróhálózat megújításához, egyelőre még az új földalatti közlekedési központ sem készült el.

A nyitási dátumot most 2015 végére teszik, s a költségek a szupermodern csomópont esetében is majd duplájára emelkedtek, a tervezett 2,2 milliárdról 3,7 milliárd dollárra nőttek a költségek. New York lakosai közül számosan súlyos egészségkárosodást szenvedtek el a Ground Zero katlanából még hónapokig gomolygott, rengeteg káros anyagot, égésterméket tartalmazó füst miatt.

De Blasio polgármester, demokrata és republikánus képviselők társaságában az évforduló előestéjén sürgette a kongresszust, hogy további 25 évre terjesszék ki a jövőre lejáró egészségügyi kompenzációs törvény érvényességét. A 9/11-es tragédiához köthetően megbetegedettek támogatását célzó program 2015. októberében lejár. Több mint 2900 embernél diagnosztizáltak rákot, megbetegedett mintegy nyolcszáz tűzoltó és 550 New York-i rendőr.

Szerző