büntetés;Balog Zoltán;Büntető törvénykönyv;Sándor Zsuzsa;gólyatábori erőszaktevő;emberi erőforrások minisztere;

2014-09-10 07:18:00

Szigorítanák a törvényt

Az emberi erőforrások minisztere azt kezdeményezi, hogy minősített tételnek számítson a büntető törvénykönyvben, ha valaki oktatási intézményben, illetve intézmény által szervezett programon nemi erkölcs elleni bűncselekményt követ el. A büntetőjogi felelősségre vonás mellett azt is meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e a felsőoktatási törvény módosítására.

"Számítson minősített tételnek a büntető törvénykönyvben, ha valaki oktatási intézményben, illetve intézmény által szervezett programon nemi erkölcs elleni bűncselekményt követ el" - jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülése előtti sajtótájékoztatóján.

A miniszter azt is elmondta: megkéri az igazságügyi minisztert, hogy a fentiek érdekében tekintse át a jelenlegi szabályozást és az erre vonatkozó tényállásokat. A törvényből világosan kiolvashatónak kell lennie: ha valaki oktatási intézményben vagy az intézmény által szervezet programon követ el nemi erkölcs elleni bűncselekményt, akkor az minősített tételnek számít.

Az alapeset egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg a minősített eset kettőtől nyolc évig terjedővel - mondta Balog, hozzátéve: senki nem akar általánosítani, de a nyilvánosságra került gólyatábori esetek felvetik azt a kérdést, hogy jól van-e szabályozva az egész rendszer. A miniszter jelezte: a javaslatot a kerekasztal ülésén is megvitatják majd.

Korábban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nyilatkozta, hogy akár a jogszabályokat is megváltoztathatják annak érdekében, hogy megakadályozzák az ELTE gólyatáborában történtekhez hasonló eseteket.

Az államtitkár szerint a büntetőjogi felelősségre vonás mellett azt is meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e a felsőoktatási törvény módosítására. Az eset kapcsán kijelentette: a gólyatáborban elkövetett nemi erőszak gyanúsítottja a legszigorúbb büntetésre számíthat.

Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírója szerint a gólyatáborban történtekhez nincs köze sem a jogszabályoknak, sem pedig a felsőoktatási törvénynek.

"A jelenlegi hatalom úgy gondolja, ha történik valami, azon nyomban jogszabályokat kell módosítani. Erőszakos közösülés bárhol történhet. A nemi bűncselekményeket már régóta büntetik, és annak számos minősített esetét is ismeri a törvény, most is rendelkezésre állnak a kellő jogszabályok" - mondta.

Úgy véli, mindenekelőtt több kérdésre is választ kell még kapni ahhoz, hogy tisztán láthassunk ebben az ügyben, és hogy kiderüljön, a történtek felelőssége kinek a vállát nyomja. Szerinte "konkrétan kellene bizonyítani azt is, hogy a tábor szervezői között volt olyan, aki ismerte a gyanúsított előéletét".

Mezey Barna, az ELTE rektora e hét péntekére ígérte az egyetem belső fegyelmi vizsgálatának lezárását. A rektor szerint ha megállapítják a szervezők felelősségét, akár el is bocsáthatják őket az intézményből.

Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója ugyanakkor támogatja a jogszabályok szigorítását. "Abszolút helyes minden olyan kezdeményezés, ami segíthet megelőzni a hasonló eseteket". Hozzátette: a szankcióknak bizonyítottan visszatartó erejük van.