Tolódik az azbesztper

Perli a magyar államot egy halálosan beteg férfi, aki azbesztózis miatt lett rákos. Ügyvédjével hiába akartak peren kívül megegyezni, az állam nem reagált, így tegnap sor került a persorozat első tárgyalására, ami végül kudarcba fulladt: egy utolsó pillanatban küldött beadvány miatt a tárgyalást elnapolták annak ellenére, hogy korábban soron kívüliséget és gyorsított eljárást rendeltek el. 

A 38 éves György Zsolt a biztos halál bizonytalan időpontjával éli mindennapjait, orvosai szerint már csak néhány hónapig lehet együtt szeretteivel. A zagyvaszántói férfi a selypi cementgyár közvetlen közelében nőtt fel, és most is onnan nem messze él a családjával.

Mint azt lapunk is megírta: az évekkel ezelőtt lerombolt cementgyár törmelékeiben - most már bizonyítottan - nagy mennyiségű, különösen veszélyes hulladéknak minősülő azbesztpor található, amely a levegőbe jutva súlyos betegségeket idézhet elő. A cementgyár korábban állami tulajdonban volt, György, ezért perli az államot.

A férfi elmondása szerint körülbelül harmincan perelnek az azbeszt miatt. Korábban megemlítette, hogy Selyp és Zagyvaszántó temetőinek több mint fele azbesztózisban elhunytak sírjával van tele, egyik, ugyancsak azbesztmérgezésben szenvedő barátját a múlt héten temették el.

Az ügy tárgyalása tegnap kezdődött a Budai Központi Kerületi Bíróságon, a felperesek egészségi állapota miatt gyorsított eljárással. Igyártó Gyöngyi, az áldozatok és György Zsolt ügyvédje a heol.hu-nak úgy nyilatkozott: "a magyar államnak, habár peren kívüli egyezséget is felajánlottunk, az ajánlatunkra nem tett nyilatkozatot".

Az ügyvédnő lapunk megkeresésére elmondta: kártérítésként jelképes 20 millió forintot kértek az államtól, ami segíthet György családjának - feleségének és 6 éves, izomsorvadásban szenvedő fiának - akkor, amikor a családfenntartó már nem lesz köztük.

Igyártó Gyöngyi a tárgyalással kapcsolatban elmondta: a tegnapi nap folyamán nem haladt előre az ügy, ugyanis az utolsó pillanatban - kedd délután - az alperes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium beadványt küldött a bíróságnak, amelyben közölték, hogy ők nem kompetensek az ügyben, szerintük az a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatáskörébe tartozik.

Az égből pottyant beadvány miatt a bíró áttette az ügyet a Pesti Központi Kerületi Bíróságra és György Zsoltot sem volt hajlandó meghallgatni. A súlyosan beteg férfi a bonyodalmak hatására rosszul lett. Ügyvédjével egyeztetve úgy döntöttek, hogy a kereseti követelésükben szereplő 20 millió forintnyi kártérítési igényüket felemelik 100 millió forintra.

Ahogy arról lapunk is beszámolt: az üggyel korábban Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is foglalkozott, a Selypen kialakult körülményekről Orbán Viktor miniszterelnököt és Pintér Sándor belügyminisztert is tájékoztatta, és ígéretet tett a helyzet rendezésére. Az ígéretek ellenére semmi sem történt.

Szerző

Beszakadhat a forint

Publikálás dátuma
2014.09.11. 07:00
A pénzváltóknál még durvábbnak tűnt a forintgyengülés a főbb devizákkal szemben FOTÓ: NÉPSZAVA
Képtelen jelentősebben visszaerősödni a forint az euróhoz képest, a dollár pedig még a közösségi devizához képest is erőre kapott. Egy esetleges drámai további forintgyengülés már az államadósságot is növelné és az energiaszámlák is emelkednének.

A forintárfolyam-romlás, kisebb-nagyobb hullámzás után, most még megállt a 317 forintos euró szintnél. Ez az úgynevezett technikai ellenállás már korábban többször "megfogta" az árfolyamot - jegyezte meg a Népszavának Saághy Pál. Az Equilor vezető üzletkötője ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy 2011 végén, 2012. elején már ez sem segített és az euró árfolyama elérte a 324 forintot. Ha bármilyen okból most is áttörné az uniós valuta a jelenlegi ellenállást, már igen nehéz lenne megállítani a hazai fizetőeszköz erőteljes gyengülését. Kétségtelen az is, hogy a többi fejlődő piaci deviza is gyengült, elsősorban az orosz-ukrán konfliktus miatt, de a forint látványosan náluk is jobban vesztett az erejéből. A helyi háborús helyzetnél nem kisebb súllyal esik latba az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatemelési szándéka erősítette a dollárt a többi devizával, még az euróval szemben is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gondolkodása szerint minket gazdasági szempontból közvetlenebbül érint az Európai Központ Bank (EKB) kamatcsökkentése és a tartósan alacsonynak ígérkező euró kamat. Ez a jegybank szerint növeli a mozgásterüket. Elemzői körökben ezt többen úgy értelmezték, hogy az MNB akár tovább vághat az alapkamat jelenlegi 2,1 százalékos szintjén. A forintárfolyamnak ez sem tett jót. Ha az MNB tovább kurtítaná az alapkamatot, az elbizonytalanítaná a piacokat - vélte SaághyPál.

A forint gyengülésének fékezésére a jegybanki lépések közül az első a szóbeli intervenció lehet. A svájcinál jegybank például egy mondattal megnyugtatta a piacot. A következő lépcső a jegybank devizatartalékaiból végrehajtott forintvásárlás lehet. Az alapkamat emelést utolsóként vetheti be az MNB. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának azt mondta, nem is a gyenge forint a fő veszély, bár a 317-es euró már alulértékeli a hazai fizetőeszközt, hanem a stabilitás hiánya, illetve a hektikus árfolyamváltozás. A kereskedelmi cégeket, melyek nem exportálnak, csak importálnak, nagyon érzékenyen érinti a mindenkori forint-euró árfolyam. A kiszámíthatatlan magyar gazdaságpolitika, az év közben bevezetett adók is hozzájárulnak a forint hullámzó és gyengülő teljesítményéhez. A túlságosan gyenge forint már mérsékelten ösztönzi az exportot is.

A forintgyengülés négy éve
                  2010 május  2014 szeptember
Euró/forint             275                 317
Dollár/forint           223                 245
Svájci frank/forint  193                  262
Forrás: MNB

Az Admiral Markets elemzése szerint az elmúlt hónapok trendje alapján a forint árfolyama jövő év első felében a 250 forintra drágulhat az amerikai dollár, ami az egész gazdaságra kihathat. Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnereivel euróban számol el, ám a dollárkurzus drasztikus romlása az energiaszámla jelentős emelkedését hozhatja, ami alapvető iparágak, gazdasági területek jövőjét, a lakossági fogyasztást is érinti - vélte Horváth Zoltán, az Admiral Markets vezető elemzője.

Az ország adóssága nagyjából 80 milliárd eurónyi, amelynek a 37-38 százaléka deviza, vagyis mintegy 30 milliárd euró van kitéve az árfolyammozgásoknak. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint, ha egy százalékkal gyengül a forint az euróhoz képest, az 300 millió euróval, több mint 90 milliárd forinttal növeli az államadósságot. Jelenleg 85 százalékon áll az államadósság. A vezető elemző szerint ha az euróárfolyam nem megy 314-315 forint fölé, akkor költségvetési szigorításokkal azt akár 79 százalékra is le lehet szorítani. A 324 forintos euróárfolyamnál azonban nemigen látszik olyan trükk, amivel csökkenteni lehetne az államadósság szintjét.

Szerző

A mai "termés": nyolc kereset elutasítva, három halasztva

Publikálás dátuma
2014.09.10. 20:06
Illusztráció/Thinkstock
Összesen tizenegy, devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatos pénzintézet keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék szerdán, közülük nyolcat elutasítottak, három ügy tárgyalását elhalasztották.

Szerdán az Erste Bank Zrt., a Raiffeisen Bank Zrt., a Raiffeisen Lízing Zrt., a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet, az MKB Euroleasing Autólízing Zrt., az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt., a Sopron Bank Burgenland Zrt. kereseteit elutasította a törvényszék. Későbbre halasztották a döntést a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., a Merkantil Car és Gépjármű Lízing Zrt., valamint a KDB Bank Európa Zrt. ügyében. Elutasította a bíróság az Erste Bank keresetét, az ítélet szerint a pénzintézet által rögzített általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak.

A Raiffeisen Bank Zrt. ügyében a hasonló ítélet indoklásában a bíró kifejtette: az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei. A Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében hozott elutasító döntés indoklása szerint különösen az átláthatóság, érthetőség törvényben rögzített követelményének nem feleltek meg a pénzügyi intézmény általános szerződési feltételeinek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai.  

A bíróság kötelezte a Környe-Bokod Takarékszövetkezetet 400 ezer forint plusz áfa perköltség megfizetésére, az ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. Indoklásában a tanácsvezető bíró hangsúlyozta: a takarékszövetkezet devizahiteles szerződései nem részletesek, nem átláthatóak, nehezen értelmezhetőek és a felmondhatóság elvének sem felelnek meg. A takarékszövetkezet jogi képviselője újságíróknak azt mondta, hogy az ítélet áttanulmányozását követően később döntenek a fellebbezésről.

A bíróság 1,414 millió forint perköltség 15 napon belüli leróvására kötelezte a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezetet. Az ítélethirdetéskor a törvényszék számos korábbi esethez hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a vizsgált időszakban egyetlen olyan kölcsönszerződés sem volt, amely maradéktalanul megfelelt volna a per alapjául szolgáló, a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényben foglalt hét elvnek. A bíró ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az idő előre haladtával az újabb általános szerződési feltételek egyre több követelménynek tettek eleget.

Az MKB Euroleasing Autólízing Zrt. devizahitelekkel kapcsolatos keresetét szintén elutasította a törvényszék és a pénzintézetet 1,513 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság az ítélet szóbeli indoklásában több szerződés esetében is kiemelte, hogy azok feltételei, kikötései nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelműség elvének, részben a túl általános megfogalmazás miatt a fogyasztó számára nem derült ki pontosan, hogy változás esetén milyen kötelezettségei lesznek. A törvényszék az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-t 1,513 millió forintos perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet szóbeli indoklása során a törvényszék kiemelte, hogy a felperes cég árazási, ügyfélminősítési és egyéb csatolt szabályzatait nem vizsgálta, mivel azok nem képezik a per tárgyát.

Elutasította továbbá a törvényszék a Sopron Bank Burgenland Zrt. keresetét, az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét és a pénzintézetet 2,54 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az indoklás szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes keveri a jogszabálynak való megfelelés és a tisztességesség fogalmát. A törvényszék álláspontja szerint a szerződés kikötéseinek jogszabály szerinti megfogalmazása nem elegendő, csupán egy keret, amelyet a bank köteles tartalommal megtölteni, hogy tisztességes legyen. A tanács meglátása szerint a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény deklaratív jellegű. A bíró rámutatott, hogy már a 90-es években is voltak a szerződéses kikötések tisztességességét vitató perek, így a bírói gyakorlat már korábban alkalmazta a most vizsgálandó hét elvet, csak nem volt hatályos szakkifejezés.

Több mint ötórás tárgyalás után a törvényszék szeptember 19-re halasztotta az ítélethirdetést a KDB Bank ügyében. A bíróságnak a tárgyaláson előbb azt is tisztáznia kellett, hogy a KDB Bank melyik szerződéses kitételei tisztességességének megállapítását kéri. A bíró rámutatott: a kereset mellékleteiből hiányzik több szerződési feltétel, illetve nem egyezik azok elektronikus és szöveges része sem. A bank jogi képviselője szerint a Kúria jogegységi határozata többek között azért is ütközik az Alaptörvénybe, mert a testület jogot alkotott, amire nem lett volna lehetősége. Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint a KDB keresete nem világos, olyan összevisszasággal terjesztette elő a szerződéses kikötéseit, összekeverve az időállapotokat, hogy az már a rosszhiszemű pervitelt súrolja. Szavai szerint 3 napig vizsgálták, hogy mi lehet a per tárgya, amit a pert kezdeményező banknak kellett volna pontosan megjelölni, ezért kérte a bank keresetének elutasítását.

A bank ügyvédje tagadta a feltételezést, hozzátéve: az alperes folytat rosszhiszemű pervitelt, mert a tárgyalás előtt 20-22 órával kapták csak meg a 200 oldalas ellenkérelmet. Az ügyvéd a devizahiteles törvény alkotmányellenességét hangsúlyozva utalt az egri takarékszövetkezet perére, ahol a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. A Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt. és a Merkantil Car és Gépjármű Lízing Zrt. is az eljárás felfüggesztését indítványozta, amit a törvényszék elutasított, akárcsak azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához. A bíróság a döntéshozatalt mindkét pénzintézet esetében szeptember 24-re halasztotta.

Szerző