Stratégiát kell váltania a Nyugatnak

Példátlan nemzetközi összefogás körvonalazódik az Irakban és Szíriában terjeszkedő, a "kalifátusban" a terrort államhatalmi rangra emelő Iszlám Állam szélsőséges csoport ellen. A nyugati alkalmi koalíciót az Arab Liga is támogatja, de ez az összefogás nem tervez szárazföldi bevetést, csak légicsapásokat. A Nyugat jelezte, nem egyezkedik Bassar el-Aszad szíriai elnökkel. Hatékony lehet így a terrorellenes fellépés? - kérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőtől.

Több alapdilemmával áll szemben a Nyugat az Iszlám Állam (IS) kérdésében, mindenekelőtt azzal, hogy a csoportosulást korábban a legfontosabb közel-keleti szövetségeseink, Szaúd-Arábia és Katar pénzelték.

Partnereket keres Kerry

John Jerry amerikai külügyminiszter ma Szaúd-Arábiában török, egyiptomi, jordániai és a hat Öbölbeli állam minisztereivel tárgyal a kialakult súlyos iraki helyzetről, ezt megelőzően pedig, tegnap villámlátogatásra érkezett Irakba. Az amerikai diplomácia vezetője partnereit akarja meggyőzni az IS-szel szembeni fellépés fontosságáról, igyekszik összekovácsolni egy több mint negyven országból álló koalíciót a terrort terjesztő és a térség országaiban riadalmat keltő IS-szel szemben.Ebben a koalícióban természetesen kiemelt szerepet kap Irak, feladata feladata "először az IS meggyengítése, majd végül a legyőzése lesz". Kerry bagdadi látogatása arról is szól, hogy Washington ily módon is támogatásáról biztosítja az új iraki kormányt az Irak és Szíria egy részét ellenőrzése alatt tartó terrorszervezettel szemben.Az amerikai külügyminiszter sürgette a két nappal korábban beiktatott Haider al-Ábádi síita kormányfőt, hogy mielőbb adjon több hatalmat az ország szunnita kisebbségének is, máskülönben veszélybe kerülnek az Iszlám Állam legyőzésének reményei. Az amerikai diplomácia vezetője Ábádin kívül az új bagdadi kormány más tisztségviselőivel is találkozott, Fuád Maszúm államfővel, Ibráhim Dzsaafari külügyminiszterrel és Szálim al-Dzsaburi parlamenti elnökkel is tárgyalt.

Az amerikai stratégia lényege kettős volt az újabb iraki válság kapcsán: elérni, hogy ezek az országok ne adjanak támogatást a szélsőséges szunnita csoportnak, illetve Irakban végre lemondjon Maliki kormányfő, mert csakis így van lehetőség arra, hogy felálljon egy olyan síita vezetés, amely hajlandó a szunnitákkal és a kurdokkal együttműködni, mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Az új iraki kormány hétfőn éjszaka megalakult, Washington pedig bejelentette: John Kerry külügyminiszter a Közel-Keletre utazik, Szaúd-Arábiába és Jordániába, hogy új szövetségeseket keressen az IS ellen formálódó, amerikai kezdeményezésű nemzetközi koalícióhoz. Hét végi ülését követően az Arab Liga jelezte, támogatja a terrorcsoportosulás elleni katonai fellépést.

Nógrádi emlékeztetett, az amerikaiak és személyesen Kerry külügyminiszter is tudják: ahhoz, hogy ez a koalíció sikerrel járjon, el kell érni, Törökország ne engedje át a világ szinte minden országából jövő dzsihádista harcosokat, akik a török határt kihasználva mentek Irakba és/vagy Szíriába.

A helyzet súlyos és bonyolult, hívta fel a figyelmet a szakértő. Irak jelenleg működésképtelen állam, a kérdés az, távlatilag tud-e működni vagy három részre szakad? Úgy véli, ha ez utóbbi következik be, a kurdok kikiáltják függetlenségüket. Ezt Recep Tayyip Erdogan török államfő is elfogadná, azzal a feltétellel, hogy a török területeket nem veszélyeztetik.

A síita területek előbb-utóbb egyesülni akarnak a síita anyaországgal, Iránnal, a szunnita területek pedig egy többé-kevésbé életképtelen, kis államot fognak létrehozni. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy szinte példátlan nemzetközi összefogás kezd kialakulni az IS ellen, hangsúlyozta Nógrádi. Németország például bejelentette, hogy először háború utáni történelmében hajlandó engedélyezni fegyverexportot egy háborús térségbe, ezúttal a kurdoknak. Jelenleg a világ legnagyobb nagykövetsége az amerikai Bagdadban, ötezer fővel, és három nagy amerikai konzulátus is működik Irakban, ebből az egyik a kurd területen. Ez is bizonyítja Irak fontosságát.

Talán egyetlen kérdés van pillanatnyilag, amelyben világ egésze egyetért, nevezetesen az, hogy az IS-t meg kell semmisíteni, mert az egész emberiséget fenyegeti, állítja a biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi szerint az Iszlám Állam elleni fellépésben ott kezdődnek a problémák, hogy a jelenlegi felállásban az Egyesült Államok a légicsapást vállalja, a szárazföldit nem. Az Arab Liga ugyan biztosította támogatásáról a nyugati légicsapásokat, de a győzelemhez, az IS megsemmisítéséhez szárazföldi erő is kell, szögezte le. Az egyetlen igazán ütőképes szárazföldi erőt azonban csak Irán tudja adni. Hétfő este el is kezdődtek Bécsben az amerikai-iráni titkos tárgyalások, és 16 év óta először az iráni államfő látogatást tett Törökországban.

Nógrádi szerint ettől kezdve a nyugati vezetés alapvető problémája az, hogy váltson-e stratégiát vagy sem, mert Irán mellett a másik kulcskérdés Szíria. Szíriában a Nyugat három éven át azt mondta, hogy a demokratikus erőket segítjük hatalomra. Mint mondta, ennek egyetlen szépséghibája, hogy nincsenek demokratikus erők Szíriában. Léteznek apró csoportok, csodálatos szónokaik Isztambulban, Washingtonban, Londonban lépnek fel, de a helyszínen nincsenek jelen. Nógrádi úgy véli, ebben a helyzetben a Nyugatnak választania kell Aszad vagy az IS-t között. Mivel az IS-t nem fogadhatja el, Aszaddal kezdenie kell valamit.

A Nyugatnak stratégiát kell váltania, ám ez rendkívül nehéz folyamat lesz, szögezte le Nógrádi. A Nyugat számára - a síita többségű államok, Szíria, Irán, illetve Irak után - az Iszlám Állam vált a legfőbb ellenséggé. Most azonban döntenie kell, kiegyezik-e az említett országokkal, mert egyszerre mindenki ellen harcolni nem lehet, főleg szárazföldi erő nélkül nem, szögezte le.

"Úgy gondolom, tudomásul kell venni, hogy két rossz közül a kisebbik rossz Aszad: szabad választásokon nyert, amit mi nem fogadunk el, de őt ez nem érdekli. Orosz haditengerészeti bázis működik Szíriában. Tetszik vagy nem, de néhány területen tárgyalnunk kell az oroszokkal, így Szíria és Irán ügyében is", hangsúlyozta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Hosszú beavatkozásra számít Obama

Barack Obama lapzártánk után, washingtoni idő szerint este kilenc órakor (közép-európai idő szerint hajlanli 2 óra) kezdődő televíziós beszédében készíti fel az amerikaiakat az Iszlám Állam (IS) elleni küzdelemre.Az amerikai elnök tegnap a Fehér Házban négy vezető szenátort és képviselőt avatott be terveibe. A bejelentést megelőző találgatások kétségesnek tartották, hogy az amerikai elnök a beszédben szót ejt-e az Egyesült Államok taktikájáról, katonai lehetőségeiről. Úgy vélték, feltehetően inkább arról tesz említést, hogy – amint John Kerry amerikai külügyminiszter is a napokban megemlítette - hónapokig, de akár évekig eltarthat az IS-szel szembeni akció.A CNN felmérése szerint minden tíz amerikaiból hét tart attól, hogy az IS terrortámadást intéz az Egyesült Államok ellen. Ezért a megkérdezettek 76 százaléka támogatja a légicsapásokat, 38 százalék pedig szárazföldi csapatok küldését sem ellenezné.Irak Nagy-Britanniába akkreditált nagykövete szerint Washingtonnak, amint csak lehet, támadást kell intéznie az Iszlám Állam ellen. Faik Nerweyi annak a véleményének adott hangot, hogy az összehangolt nyugati támadást már „tegnap” el kellett volna indítani. A brit Telegraphnak adott interjújában utalt arra, hogy az IS már eddig is óriási károkat okozott Iraknak. Szerinte az amerikai légicsapások sikere csak korlátozott. (R.T.)