Strasbourgi elmarasztalás - Az Emmi szerint nem értik a lényeget

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi ügyekért felelős államtitkársága szerint a strasbourgi bíróság keddi, a magyar egyházügyi törvény ügyében hozott döntésében nem vette figyelembe a jogszabályváltozások tartalmát.

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába - írják az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben. Az EJEB kedden elutasította a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Korábban Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól.

Az áprilisi elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most kedden ez az ítélet emelkedett jogerőre, a fellebbezés elutasítása nyomán. A bírák azt mondták ki az elsőfokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a "bizniszegyházak" kiszűrésére - szögezték le.

A tárca közleményében egyebek mellett azt írja: "figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja". Nehezményezik, hogy a bíróság úgy marasztalta el Magyarországot, hogy érdemben nem vette figyelembe az egyházi törvény módosítását, amelyet időközben az Alkotmánybíróság sem kifogásolt. Magyarország nemcsak európai szinten biztosítja a vallási közösségek számára a lelkiismereti és vallásszabadság széleskörű gyakorlását, hanem Európában is egyedülálló mértékben támogatja azt - szögezi le a közlemény, hozzátéve: a magyar kormány megvizsgálja a jogerős ítéletet, s ennek megfelelően dönt majd a további lépésekről, amelyekről az érdekelteket és a közvéleményt is tájékoztatja - közölték.

Mint arról a Népszava is több ízben hírt adott, az Iványi Gábor vezette a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség továbbra is úgy értelmezi az Alkotmánybíróság 2013-as - , valamint a strasbourgi emberi jogi bíróság idei döntését - hogy a felekezet egyházi státusát alapjog-ellenesen vették el, vagyis a MET továbbra is egyháznak tekinthető.

Megírtuk azt is: Nem pusztán az egyházi státus elvételével sújtja a hatalom Iványiék közösségét, de a polgármester és az állami iskolafenntartó augusztusban felmondta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel (MET) 2011-ben, öt évre kötött, a felsődobszai általános iskola fenntartására vonatkozó szerződést. Ráadásul Iványi szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) főosztályvezetője még meg is fenyegette a MET jogászát: ha nem adják át önként a Klik fenntartásába az intézményt, akkor a MET által fenntartott összes iskola állami elvételét fontolóra veszik. Iványi közölte: a fenyegetés ellenére folytatják az oktatási tevékenységet. A közösség összesen húsz településen tart fenn oktatási-nevelési intézményeket, óvodától az érettségéig, főként hátrányos helyzetű gyerekek számára.

Ami a felsődobszai helyzetet illeti, az augusztus végi állapot szerint a borsodi kormányhivatal működési engedélyt adott a Magyar Evangélikus Testvérközösségnek.