Előfizetés

Kerry nehéz missziója

Publikálás dátuma
2014.09.13. 07:31
Fotó: Pool, Gettyimages.
Az eddig sejtettnél jóval több, 20000-31500 személy harcolhat az Iszlám Állam (IS) soraiban - állapította meg az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség. A CIA eddig mintegy 10000-re tette a dzsihadista harcosok számát, ám június óta igen sokan csatlakoztak a terrorszervezethez.

A CIA szóvivője szerint az IS harci sikerei miatt nőtt meg jelentős mértékben a szélsőséges fegyveresek száma. Sokakat pedig az Irak és Szíria területének egy részén kikiáltott kalifátus vonzhatott. Az iszlamisták előretörése a teljes arab világot aggodalommal tölti el. A térség tíz országa kíván csatlakozni Egyesült Államok és az Európai Unió által létrehozott, dzsihadista-ellenes szövetséghez.

A szaúd-arábiai Dzsiddában megtartott terrorellenes konferencián kiemelték a közös harc fontosságát. A szövetséghez a szaúdiak mellett a következő arab országok csatlakoztak: Irak, Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Kuvait, Libanon, Omán, Katar, valamint az Arab Emírségek.

Hiányzik azonban a listáról Törökország neve. John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap Ankarában tárgyalt a törökök IS-szel szembeni szerepvállalásáról. Vendéglátója, Mevlüt Cavusoglu, sajtóértekezletén jelezte, hazája nem vesz részt az Iszlám Állammal szembeni katonai akcióban, kizárólag a segélyműveletekre összpontosít. Kerry kifejtette, az Egyesült Államok 500 millió dollárral segíti a szíriai polgárháború áldozatainak hozzátartozóit. Kerry udvariasan megjegyezte, több kérdésben mennyire közeliek az álláspontok Washington és Ankara között.

Bár az Egyesült Államok szívesen venné, ha Ankara vezető szerepet vállalna az IS-szel szembeni fellépésben, s megakadályozná, hogy az önkéntes iszlamisták Szíria területére szivárogjanak, Washingtonnak Ankara szempontjait is figyelembe kell vennie. A törökök azért is kényes helyzetben vannak, mert az iszlamisták néhány hónapja 49 török állampolgárt ejtettek túszul, az ő sorsuk nyilván elsőbbséget élvez Ankara számára.

Ugyanakkor bizonyos jelek arra utalnak, hogy Ankara a "fű alatt" szorosabban együttműködik az Iszlám Állam elleni küzdelemben, mint azt a külvilágnak mutatja. A francia RTL azt jelentette, visszatoloncoltak Törökországból Franciaországba egy férfit, bizonyos Mourad Farest, aki a dzsihadisták mellett akart harcolni. S nem ő az egyedüli. Állítólag már 830 nyugat-európai útlevéllel rendelkező szélsőségest küldtek vissza hazájukba.

Törökország kezdetben támogatta az iszlamistákat abban bízva, hogy az ő segítségükkel buktathatják meg Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét. A szélsőségesek ezért rendre Törökországon keresztül utaztak a konfliktus helyszínére. Ankara tervei azonban nem váltak valóra, a szíriai rezsim nem bukott meg, az IS azonban olyan erőssé vált, hogy már akár Törökországban is terrorcselekményeket hajthat végre. Ezért megerősítették a határszakasz és a repülőterek védelmét.

Ankara magatartásában egy másik szempont is fontos szerepet játszik: az országban sokan rokonszenveznek az IS-szel. Az IS 12 ezerre becsült külföldi dzsihadistája közül ezerre tehető a török állampolgárok száma.

Terrortámadástól tartanak Ausztráliában
Első alkalommal 2003 óta, Ausztrália megemelte terrorkészültségi szintjén, jelentette az AFP hírügynökség. Canberra azzal indokolta a döntést, hogy Ausztrália is csatlakozik az amerikai kezdeményezésű terrorellenes koalícióhoz és az Irakból és Szíriából hazatérő dzsihadisták emiatt még komolyabb fenyegetést jelentenek az ország biztonsága számára. Eddig az ausztráliai terrorkészültségi szint közepes fokozatú volt. Tony Abbott miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be a döntést, azt állította, hogy egyes szélsőségesek merényletet akarnak végrehajtani az ország területén.

Kampányban mindig előveszik Őszödöt

Az őszödi beszéd kiszivárgását feltáró egyes titkosszolgálati iratoknak a Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt történt eltüntetése miatt, szigorúan minősített adattal visszaélés gyanújával nyomoz a rendőrség, egyelőre ismeretlen tettes ellen - értesült a Magyar Nemzet. 

A lap szerint az ügyben a belső vizsgálat után az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója tett feljelentést még júniusban - államtitoksértés gyanúja miatt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának idén márciusi ülésén hangzott el, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését vizsgáló, 2006-ban keletkezett titkosszolgálati anyagok közül 22 tétel, legalább százoldalnyi irat hiányzik. Az is kiderült, hogy az iratoknak a Gyurcsány-kormány idején, 2007 novemberében veszett nyomuk. A dokumentumok titkosítását idén februárban oldotta fel az AH, nyilván az áprilisi parlamenti választás közeledése miatt.

A Népszabadság korábbi cikke szerint az iratok hiányát már a 2010-es kormányváltás előtt észlelte, és jelezte feletteseinek az elhárítás illetékes osztályvezetője. A nemzetbiztonsági bizottság márciusi ülésén az is kiderült, hogy a hiányzó 22 tételt 2007 novemberében Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (az AH jogelődje) főigazgatója terjesztette fel az akkori titkosszolgálati miniszternek. A Magyar Nemzet szerint ezután a dokumentumok ismeretlen helyre kerültek.

Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere nem tudja, mikor szabadul meg a közvélemény Őszödtől. Lapunknak lehetetlennek nevezte, hogy annak idején tőle, vagy a miniszteri titkárságról bármilyen hivatalos irat eltűnhetett volna, a titkos ügykezelés szabályai ugyanis ezt nem engedték. Minden tételről pontos listát kellett vezetni, azt viszont egyetlen miniszter sem tudhatta, hogy a tovább adott dokumentumoknak mi lett a sorsa. Szilvásy szerint amíg ez bejön, addig kampányról kampányra elő fogja venni az őszödi ügyet a Fidesz. Miután eddig bejött, így nem csodálkozik azon, hogy most is elővették és természetesen őt is belekeverték.

Kampányban mindig előveszik Őszödöt

Az őszödi beszéd kiszivárgását feltáró egyes titkosszolgálati iratoknak a Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt történt eltüntetése miatt, szigorúan minősített adattal visszaélés gyanújával nyomoz a rendőrség, egyelőre ismeretlen tettes ellen - értesült a Magyar Nemzet. 

A lap szerint az ügyben a belső vizsgálat után az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója tett feljelentést még júniusban - államtitoksértés gyanúja miatt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának idén márciusi ülésén hangzott el, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését vizsgáló, 2006-ban keletkezett titkosszolgálati anyagok közül 22 tétel, legalább százoldalnyi irat hiányzik. Az is kiderült, hogy az iratoknak a Gyurcsány-kormány idején, 2007 novemberében veszett nyomuk. A dokumentumok titkosítását idén februárban oldotta fel az AH, nyilván az áprilisi parlamenti választás közeledése miatt.

A Népszabadság korábbi cikke szerint az iratok hiányát már a 2010-es kormányváltás előtt észlelte, és jelezte feletteseinek az elhárítás illetékes osztályvezetője. A nemzetbiztonsági bizottság márciusi ülésén az is kiderült, hogy a hiányzó 22 tételt 2007 novemberében Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (az AH jogelődje) főigazgatója terjesztette fel az akkori titkosszolgálati miniszternek. A Magyar Nemzet szerint ezután a dokumentumok ismeretlen helyre kerültek.

Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere nem tudja, mikor szabadul meg a közvélemény Őszödtől. Lapunknak lehetetlennek nevezte, hogy annak idején tőle, vagy a miniszteri titkárságról bármilyen hivatalos irat eltűnhetett volna, a titkos ügykezelés szabályai ugyanis ezt nem engedték. Minden tételről pontos listát kellett vezetni, azt viszont egyetlen miniszter sem tudhatta, hogy a tovább adott dokumentumoknak mi lett a sorsa. Szilvásy szerint amíg ez bejön, addig kampányról kampányra elő fogja venni az őszödi ügyet a Fidesz. Miután eddig bejött, így nem csodálkozik azon, hogy most is elővették és természetesen őt is belekeverték.