Balpárti miniszterelnöke lesz Thüringiának?

Már Thüringia tartomány miniszterelnökének látja magát Bodo Ramelow. Az egységes Németország történetében első ízben fordulna elő, hogy balpárti politikus kerüljön egy tartományi kormányzat élére. A ZDF tegnapi felmérése szerint Ramelownak minden esélye meg is van erre. A CDU ugyan a vasárnapi tartományi választás nagy esélyese: 36 százalékkal áll az élen, a Balpárt a második 26 százalékkal. A szociáldemokraták 16, az euroszkeptikus Alternatíva (Afd) 8, Zöldek 5,5 százalékot szerezhetnek.

Thüringiában az elmúlt hetekben jelentős közeledés volt tapasztalható a Balpárt és az SPD között. Ramelow pedig több olyan tervéről mondott le, amelyek elfogadhatatlanok lettek volna a szociáldemokraták számára. Már nem ragaszkodik ahhoz, hogy leszámoljanak az Állambiztonsági Hivatallal, elfogadta, hogy a hatóságot beolvasszák a belügyminisztériumba.

A balpárti listavezető ötven százalékra tette az esélyét annak, hogy ő kerüljön a tartományi kormány élére. Célja az, hogy közvetlenül vasárnapi választást követően megkezdődhesse a koalíciós tárgyalásokat az SPD képviselőivel. Egyelőre azonban korai a két párt együttműködéséről beszélni, már csak azért is, mert kérdés, hogy mit szólna ehhez az SPD berlini vezetése.

Tartományi voksolást tartanak 14-én egy másik volt keletnémet tartományban, Brandenburgban is, ahol a ZDF közlése szerint az SPD áll az élen 32,5 százalékkal. Fél százalék eltéréssel ennyit kapott a párt legutóbbi, 2009-es választási győzelmekor is. Koalíciós partnere, a Balpárt 20 százalékot szerezhet, ami hét százalékos visszaesésnek felelne meg. Ezzel a CDU mögött végezne, a konzervatívok 24 százalékra számíthatnak. E tartomány parlamentjébe is bejutna az AfD 9,5 százalékkal, s 5,5 százalék voksolhat a Zöldekre. A megkérdezettek negyven százaléka még nem döntötte el véglegesen, melyik pártra adja a voksát.

Elhidegülnek Amerikától

Tovább csökkent a németek amerikaiakba vetett bizalma - derül ki a German Marshall Fund (GMF) intézet adataiból. Már csak 58 százalék vélekedik pozitívan az Egyesült Államokról, az előző évben még 68 százalékos volt ez az arány. Az amerikai elnök külpolitikájával a németek 56 százaléka ért egyet. Ez egy éves viszonylatban 20, négy évesben pedig 31 százalékos visszaesésnek felel meg. Átlagban Európában 64 százalékos Barack Obama megítélése. Németországban azért alacsonyabb, mert az Angela Merkel mobiltelefonjának a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) általi megfigyelése mély nyomokat hagyott a társadalomban. Első ízben fordul elő 12 év után, hogy a többség azt követeli, Berlin váljon függetlenebbé az Egyesült Államoktól a biztonságpolitikai és külpolitikai kérdéseket illetően. 57 százalékos volt az ezen véleményen lévők aránya, ami 17 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.