Előfizetés

Nincs kiegyezés a jobbos belháborúban

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2014.09.13. 07:00
Nemrég még megbonthatatlannak tűnt a barátság. FOTÓ: Bieik István
Ezúttal a baloldali sajtóban üzent a kormányzat a Fidesz gazdasági háttéremberének; a miniszterelnök akkor békél meg Simicska Lajossal, ha feladja médiabefolyását és -portfolióját. Az üzletembernek azonban információink szerint esze ágában sincs eladnia a Magyar Nemzetet vagy a Hír TV-t, amelyek egyre nyíltabban támadják a kormányt.

Szó sincs kiegyezésről Orbán Viktor és Simicska Lajos között, továbbá nincs tervben a Fidesz gazdasági háttéremberének érdekeltségébe tartozó médiavállalkozások bárkinek, bármilyen formában való eladása. Ezzel cáfolta a Népszabadság tegnapi információját az érintett médiaportfólióhoz - Magyar Nemzet, Hír Tv, Class FM stb. - közel álló forrásunk. A Népszabadság ugyanis arról írt: a miniszterelnök "legszűkebb környezetéből" kiszivárgott információk szerint "a kiegyezés nagy vonalakban meg is történt", és az Orbán és Simicska közötti több hónapos konfliktusban a "megbékélés ára" állítólag a Fidesz meghatározó gazdasági háttérembere médiabefolyásának feladása lenne - részben vagy egészben. Az érintett cégek tulajdonosi köréhez kötődő informátorunk szerint a napilap cikkét egyfajta üzenetnek tekintik a kormányzat és egyes üzleti körök részéről. Vagyis szó sincs arról, hogy a kiegyezés létrejött volna, illetve hogy erről a felek tárgyaltak volna.

Forrásunk szerint annyi igaz a közelmúlt sajtóinformációiból, hogy az elmúlt hónapokban az állami hirdetésektől megfosztott médiavállalkozásoknak racionalizálniuk kell működésüket, vissza kell fogni kiadásaikat, így például jelentős leépítéseket hajtottak és hajtanak végre. Azonban forrásunk szerint a sajtó "sokkal élesebbnek" vázolja fel az Orbán-Simicska konfliktust, mint amilyen szintű az valójában, vagyis inkább vitáról van szó, nem pedig háborúról.

Ennek ellenére a Népszabadságnak nyilatkozó névtelen informátor szavai - bár kevés konkrétumot tartalmaznak - inkább tűnnek "finom fenyegetésnek", mint egy vitában elfoglalt álláspontnak. A cikk szerint ugyanis "bizonyosnak látszik", hogy a közeljövőben létrehozandó állami médiaügynökség Habony Árpádnak, a miniszterelnök - hivatalos alkalmazásában nem álló - tanácsadójának a "felségterülete" lesz. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a salátatörvény-tervezetet, amely ahhoz az egy héttel ezelőtti kormányhatározathoz kapcsolódik, amely "központi kommunikációs hivatal" létrehozását irányozza elő. A hivatal - néhány kivétellel - a központi költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek reklám-, PR- és kommunikációs feladatait látja majd el. Korábbi sajtóhírek szerint az intézményt "Nemzeti Kommunikációs Ügynökségnek" (NKÜ) hívják majd, amely átveszi az állammal együttműködő magántulajdonú médiaügynökségek feladatait. Ezek a cégek közvetítenek a hirdetések megrendelői és a médiatulajdonosok között, azaz kialkudják az árakat és arról is döntenek, hogy melyik médiumnál helyezzék el a hirdetéseket.

Az állami reklámköltések legjelentősebb szeletét eddig az IMG (Inter Media Group) Kft. költhette el. A cég tulajdonosának, Patonai Péternek évtizedekre visszanyúló kapcsolata van a Fidesz vezetőivel, de Simicska Lajossal is. Az IMG eddig szívesen hirdetett a jobboldali médiabirodalomban, amelynek egyik plakátcége az idei parlamenti választási kampány időszakában a második legtöbb állami hirdetési bevételt kapta. A Népszabadság kormányzati informátora viszont azt mondta: a közterületi hirdetési piacot uraló (részben Simicskához köthető) cégek "kiemelt státusza" megváltozhat. Az üzenet világos: az évi 50 milliárd forintos állami hirdetési büdzsé felett diszponáló NKÜ "nem biztos", hogy annyit költ majd ezeknél a cégeknél, mint korábban. (Ugyanakkor épp a Népszava írta meg az NKÜ kapcsán, hogy a sajtóban forgó számok túlzottak; 2012-ben a teljes magyar médiapiac 20 milliárdnyi állami reklámbevételhez sem jutott. Mindez a Mérték Médiaelemző Műhely elemzéséből derült ki.)

A napilap arról is írt, hogy az NKÜ felé kacsintgató Habony Árpád, illetve a vele jó viszonyban lévő Andy Vajna filmügyi biztos médiapiaci befektetésekre szeretne koncentrálni, és állítólag Orbán Viktor sem ellenzi új hatalmi egyensúly kialakítását médiafronton. A Népszava informátora ezt kategorikusan cáfolta, mondván, ha nem eladó a médiaportfolió, akkor Habonyék sem jöhetnek szóba vevőként. Ezt erősíti, hogy a napokban távozott a Class FM-től Jáksó László, aki közismerten jó viszonyt ápol a tanácsadóval; Habony testvére korábban egy olyan céget - a Brand Lab Tanácsadó Kft.-t - vezetett, amelybe Jáksó szállt be. A Brand Lab készítette a Magyar Televízióval koprodukcióban a Most a Buday! című főzőműsort, de nevükhöz fűződik a Marslakók című produkció - állítólag Habony ötlete - amely nagyot bukott a köztévén. Habony és Jáksó között van egy további személyes kapocs is; Habony volt felesége, a miniszterelnök Facebook-oldalát kezelő Kaminski Fanny korábban Jáksó barátnője volt, de Kaminski Vajnának is dolgozik.

                                                  Háború vagy vita?
- Idén júliusban - a jobboldali médiabirodalmat is sújtó reklámadó bevezetése után - élesedett ki az információink szerint már az áprilisi parlamenti választás előtt kezdődő konfliktus Orbán és Simicska között. A kormányfő állítólag megelégelte a Fidesz gazdasági háttéremberének hatalmi befolyását, és inkább olyan "kisebb" oligarchákat akart helyzetbe hozni, mint Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy Andy Vajna.
- A minisztériumokból "kiseprűzték" az üzletember állítólagos bizalmasait, köztük Németh Lászlóné fejlesztési minisztert is, leállították a közbeszerzéseket és a jobboldali sajtóba irányuló állami hirdetéseket is.
- Nyáron szivárgott ki az építőipari cégeket - köztük a Simicska tulajdonában lévő Közgépet - 2007-ig visszamenőlegesen különadóval sújtó intézkedés tervezete, ami aztán nem valósult meg. Az 1200 hektárnál nagyobb földek után járó európai uniós agrártámogatások leállítása is érzékenyen érintheti az üzletembert.
- Az eddig kormánypárti sajtó támadásokat indított a reklámadó, az agrártámogatás átalakítása, valamint az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós ellen. Őszre annyira megromlott a kormánnyal való viszony, hogy L. Simon László államtitkár a Hír Tv riporterének azt mondta: "nehéz lesz az élet a Hír Tv-nél, ha továbbra is kellemetlen kérdéseket tesznek fel".

                                        Mi lesz a Népszabadság sorsa?
Informátorunk szerint - a korábban felröppent hírekkel szemben - Simicskáéknak nincs közük a Népszabadság eladásához és nincs is ráhatásuk a lapra, amelyet az osztrák Vienna Capital Partners vett meg a közelmúltban. Úgy tudjuk, Orbán vetette fel többször is szűk körben, hogy az ország legolvasottabb politikai napilapját meg kellene szüntetni. Azt egyelőre nem tudni, az osztrák cégnek mi a terve a lappal, amelynek élére nemrég új főszerkesztő, a Blikket korábban irányító Murányi Marcell került, és terjedelme 20-ról 16 oldalra csökkent. Egyébként az MSZP egyik pártalapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány továbbra is 27 százalékban tulajdonosa a lapnak, 2012-ben még szó volt arról, hogy meg is vásárolja azt.

Árvíz - Operatív törzs állt fel Győr közelében

Háromtagú helyszíni operatív törzset állítottak fel a Cuhai-Bakony-ér Bőny és Mezőörs körzetében tapasztalt áradása miatt - közölte a katasztrófavédelem Győr-Moson-Sopron megyei szóvivője péntek este az MTI-vel.

Ruskáné Takács Anita elmondta: Mezőörsön a település focipályája mellett mintegy négyszáz méter hosszan magasítják földdel az árvízvédelmi töltést. A főutca három lakóházát ötvenméteres szakaszon, négyszáz homokzsákkal védik a víztől harminc emberrel.

Jelezte, hogy a vizsgálatok szerint a vízfolyáshoz közeli M1-es autópályát nem veszélyezteti az áradás.

Strasbourghoz fordulnának a bírósági tanácselnökök

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.09.12. 21:22
Képünk illusztráció: FOTÓ: Vajda József
Tucatjával fordulhatnak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz a magyar bírósági tanácselnökök, amennyiben a Fidesz-KDNP elfogadja azt a törvénymódosítást, mely az ítélkezési vezetők mostani, határozatlan időre szóló megbízatását határozottra változtatná - értesült lapunk. Megírtuk: ismét beavatkozna az igazságszolgáltatás függetlenségébe az Orbán-kormány azzal - a Népszabadság által feltárt - tervvel, mely nyomán a bírói kar csaknem harmadát, akár hatszáz tanácselnököt le lehet lecserélni, vagy legalábbis azt elérni, hogy az érintettek ítélkezés közben mérlegeljék, mi a "jó" döntés a későbbi pályafutásuk szempontjából.

Forrásaink szerint, noha az Országos Bírósági Hivatal (OBH) magára vállalta a törvényjavaslatot, azt Handó Tünde elnök valójában már egyeztette a kormánnyal, s az illetékes minisztérium is áldását adta a tervre. Noha az OBH elnökének valóban van javaslattételi jogköre, az Orbán-kormány által kinevezett bírósági igazgatási vezető - és társai - elképzeléseit forrásaink szerint nem támogatják a bíróságok. Azzal ugyanis, hogy a tanácselnökök határozatlan idejű megbízatása határozottra, hat évre változna, sérülne az ítélkezés függetlensége. A posztot a jövőben pályázat útján lehetne elnyerni, melynek elbírálásában az előző ciklusban kinevezett bírósági vezetők játszanának döntő szerepet, akik már több esetben bizonyították, hogy a bírói kar által támogatott jelöltekkel szemben, más megfontolások alapján döntenek előmeneteli kérdésekben.

Úgy tudjuk, az érintett bírák már készítik azt a strasbourgi beadványt, mellyel azonnal nemzetközi jogorvoslatért folyamodnak, amint a parlament elfogadja a javaslatot. Így ugyanis az ítélkezést közvetlenül is befolyásolva mozdíthatnák el a tanácselnöki kart. Ez érvelésük szerint elsősorban nem is az érintett bírák szerzett jogainak sérelme, azaz nem a tanácselnöki pótlékoktól való elesés miatt súlyos beavatkozás, hanem mert alapjaiban ásná alá a bírói elmozdíthatatlanság elvét. Forrásaink szerint márpedig a korábbi strasbourgi ítélkezési gyakorlat egyértelmű abban, hogy egy ilyen bírói státuszt és előmenetelt érintő módosítás veszélyezteti az ítélkezés stabilitását és függetlenségét.