A választások fantomjai

Kutatnak egy független polgármester-jelölt után a főváros VII. kerületében; a DK szerint senki nem látta, nem tudnak róla - egyszer csak feltűnt a semmiből és simán besétált a jelöltek közé. Ami ugye azt jelenti, hogy néhány ezer emberrel kellett találkoznia, neki vagy az aktivistáinak, hogy összegyűljön a szükséges mennyiségű háromszáz aláírás az ajánláshoz. A DK-sok meg azt mondják, hogy az eddig eltelt időszakban nem bukkant föl Erzsébetváros utcáin Fazekas László, de még a nevével sem találkoztak sehol. De ha így van, akkor hogyan sikerült a gyűjtő akció? Netán az éj leple alatt? Vagy - ahogy ezt a Demokratikus Koalícióban gyanítják -, fideszes segítséggel? Ám ha volt is fideszes segítség, azt még sem képzelhetjük, hogy az aláírások fiktívek, illetve nyilván létezőek, de egy hűvös pártirodán kerültek az ajánló ívre? Illetve: mindent el lehet képzelni, mondják a független Fazekas László váratlan berobbanását megkérdőjelezők, hiszen az országgyűlési választásokon addig és azóta sem létező pártok kerültek elő és voltak képesek arra - némi pénzügyi dotációval megtámasztva -, hogy rajthoz álljanak április 6-án, hogy aztán éppen csak annyi szavazatot vegyenek el a baloldaltól, amennyivel kétharmados győzelemhez juttatták a Fideszt. Ha akkor lehettek fantom-pártok, most miért ne lehetnének fantom polgármester-jelöltek? Ha akkor lehetett törvényesen csalni, miért ne lehetne most is? És tényleg: miért ne lehetne? Fazekas László és Fazekas László hívei: kérem jelentkezzenek, hadd higgyek legalább egy picit a magyar választási rendszer tisztességességében…