Katalónia szembemegy Madriddal?

Miközben a brit kormány zöld utat adott a skót népszavazásnak, Spanyolországban alkotmányos válság fenyeget a Katalónia elszakadásáról tervbe vett referendum miatt. A katalán helyi parlament még e héten, a tervek szerint pénteki plenáris ülésén elfogadja a népszavazási törvényt, ám a rendelkezést várhatólag törvénytelennek nyilvánítja a spanyol alkotmánybíróság.

Szimbolikusan a győzelem jelét, V betűt formáló két utcát töltöttek meg a demonstrálók pár napja Barcelonában, a katalán nemzeti ünnep, a La Diada alkalmából. A városi rendfenntartók becslései szerint legalább 1,8-2 millióan, de a helyi kormányzat szerint is legalább 450-500 ezren jöttek össze, hogy a katalán nemzeti zászló alatt felvonulva kinyilvánítsák akaratukat a függetlenség mellett. Idén először a függetlenségi népszavazás ellenzői is az utcára vonultak.

Nemzeti identitás

Katalónia területe körülbelül akkora, mint Belgiumé, lakosainak száma mintegy 7,5 millió. A történelemkönyvek a XI. századtól említik külön területi egységként, a XV. század óta része Spanyolországnak. A Franco-rezsim által megvont autonóm jogait az 1978-as demokratikus spanyol alkotmány adta vissza. Az alaptörvény a baszkokkal és a galíciaiakkal együtt a katalánokat is nemzetiségként ismerte el. Ők maguk "a spanyol államon belüli nemzetnek" tekintik Katalóniát. Spanyolország 17 autonóm területe közül a három "történelmi" tartomány rendelkezik a legkiterjedtebb jogosítványokkal. Katalóniának saját parlamentje, helyi kormányzata van. A katalán a spanyollal együtt hivatalos nyelv, a lakosság 93 százaléka érti, 68 százaléka beszéli is, de írni még mindig csak 56 százalék tud katalánul. A katalán autonóm jogosultságok kiterjesztését 2006-ban hiába erősítették meg népszavazással, számos kulcselemét 2010-ben az alkotmánybíróság megsemmisítette, köztük az önálló adóhatóság, illetve az önálló alkotmánybíróság felállításának tervét. Barcelonában akkor tartották meg az első nagy tüntetést a taláros testület döntése ellen, 2012 óta pedig a mostani volt a harmadik tömegdemonstráció.

Artur Mas, a katalán helyi kormányfő, a nacionalista Konvergencia és Unió (CiU) párt vezetője a nagy tömegdemonstráció másnapján egy interjúban leszögezte: akár akarja Madrid, akár nem, Katalónia november 9-én megtartja a népszavazást. Időpont tehát van, s már a szavazólapra kerülő két kérdést is megfogalmazták. Ám ami - a skót helyzettel ellentétben - hiányzik, az épp a madridi központi kormány jóváhagyása.

Soraya Sáenz de Santamaría, a spanyol kormányfő helyettese a demonstrációra válaszul közölte: "Az embereknek joguk van a tiltakozásra, de a kormányon lévőknek, így Artur Masnak is, be kell tartania a törvényt."

A spanyol bírák szövetsége pedig azzal állt elő, hogy ha a katalánok szembeszegülnek az alkotmánnyal, amelynek 92. cikkelye értelmében csak a madridi kormány hozzájárulásával tartható népszavazás, s mégis megtartják a referendumot, akkor Artur Mast engedetlenség és lázadás vádjával akár 15 évnyi börtönre ítélhetik.

Mas arra panaszkodik, hogy a madridi kormány tapodtat sem hajlandó engedni, mindenre csak nemet mond. Azt szeretné, ha a spanyol kormányfővel meg tudnának állapodni a referendum feltételeiről. Madrid azonban kitart álláspontja mellett, hogy az alkotmánybíróság elé utalja, s ezzel

automatikusan felfüggeszti a katalán népszavazási törvényt. Mariano Rajoy miniszterelnök azt mondja, mindent meg fog tenni, hogy leállítsa a népszavazást. Katalóniában ugyanakkor vannak, akik azt javasolják, induljon polgári engedetlenségi mozgalom, s a tilalom ellenére is nyissák meg a szavazóhelyiségeket. Artur Mas szerint pedig azt semmiképp nem vétózhatja meg a központi kormány, hogy "jogilag nem kötelező erejű konzultáción" kérjék ki a katalánok véleményét.

Miközben mind a két nagy országos párt, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) is ellenzi a referendumot, van azért köztük különbség. Pedro Sánchez, a PSOE nemrég megválasztott új főtitkára a múlt heti felvonulás után szorgalmazta, hogy Rajoy és Mas mégiscsak üljenek le tárgyalni egymással. A PSOE az 1978-as spanyol alkotmány reformját, az autonóm jogosítványok újratárgyalását sem ellenezné.

A spanyol gazdaság "dinamója"

Az elszakadás támogatóinak meggyőződése, hogy Katalónia gazdaságilag nem húz hasznot abból, hogy része Spanyolországnak, éppen ellenkezőleg, az erős centralizáció és a gazdasági reformok hiánya inkább visszatartja fejlődését. Ha különválnának, s az adóbevételek teljes egészében a Generalitat kasszájában maradnának, hozzá tudnának kezdeni az infrastruktúra modernizálásához, több külföldi tőkét vonzanának, s több új vállalkozás létrejöttét tudnák segíteni. Érvelésük szerint Katalónia a spanyol gazdaság "dinamója", a spanyol nemzeti jövedelem 19 százalékát termeli meg. Minden ötödik katalán cég exportra termel, s az exportáló spanyol vállalkozások 34 százaléka katalán. 5600 külföldi vállalat telepedett le a tartományban. Katalónia fő sérelme, hogy 19,5 százalékot fizet be a madridi közös kasszába, de a központi kiadásoknak csak 14 százaléka jut vissza hozzájuk.

Alberto López Basaguren baszk alkotmányjogász, a skót és a kanadai quebeci népszavazások egyik szakértője az El País című lapnak nyilatkozva elmagyarázta: a skót példa nem kínál megoldást Spanyolország számára, mivel a brit jogrend más, Nagy-Britanniában a helyi törvénykezést nem írja felül semmiféle alaptörvény.

Másfelől a skót vezetés meg tudott állapodni a londoni Cameron-kormánnyal a referendum feltételeiben. Igaz, akkor még nagy fölénnyel vezettek az elszakadás ellenzői, azóta igen szorossá vált a verseny.

Egy szeptember elején készült Metroscopia-felmérés szerint a katalánok 45 százaléka elfogadná az alkotmánybíróság döntését és új tárgyalásokat szorgalmazna, 23 százalék a tiltalom ellenére is megtartaná a népszavazást, 25 százalék pedig eleve olyan megoldást keresne, ami nem igényel referendumot. Ha elbukik a népszavazási terv, nem kizárt, hogy Mas előrehozza a

katalán választásokat, igaz, számításba kell vennie, hogy elődje, a veterán Jordi Pujol hangos korrupciós botránya súlyosan ártott a nacionalista párt népszerűségének.