Kivonták az ukrán katonákat az ilovajszki "katlanból"

A "terrorellenes" ukrán kormányerők minden tagját kivonták a kelet-ukrajnai szeparatisták és - Kijev szerint - orosz katonák által bekerített Donyeck melletti Ilovajszk városából - közölte Valerij Heletej védelmi miniszter.

A tárcavezető adatai szerint Ilovajszknál legalább 107 ukrán katona és több mint 300 orosz fegyveres vesztette életét. A Kreml továbbra is tagadja, hogy az orosz fegyveres erők állományban lévő tagjai részt vennének a kelet-ukrajnai harcokban. Múlt szerdán Vitalij Jarema főügyész azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők és az önkéntes alakulatok legalább kétszáz tagja esett el az ilovajszki "katlanban".

A Donyeckhez vezető útnál fekvő, stratégiai fontosságú település fölötti ellenőrzéséért augusztus 18-án törtek ki súlyos harcok a Kijev által terrorellenesnek nevezett kormányerők és az - ukrán források szerint - orosz csapatok által megtámogatott Moszkva-barát szakadárok között. A terrorellenes erők ostromgyűrűbe kerültek. Augusztus 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak "humanitárius folyosót", amelyen az ukrán katonák sértetlenül visszavonulhatnak Ilovajszktól. Augusztus 30-án az ukrán fegyveres erők tagjai elindultak a kijelölt folyosón, de tüzet nyitottak rájuk. A múlt héten Jarema bejelentette, hogy a főügyészség kivizsgálja, helyes döntéseket hozott-e a védelmi minisztérium és a vezérkar az ilovajszki harcok idején.

Közben Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő hétfőn azt írta a Facebook-oldalán, hogy időnként egymást lövik a szakadárok és az orosz katonák, ami hadműveleteik rossz összehangoltságának tudható be. A "baráti tűzre" példaként hozta fel, hogy a Donyeck megyei Debalceve településnél a szeparatisták tüzérsége lőtte az egyik orosz felderítő-diverziós egységet. A szakértő értesülései alapján a hét végén a tűzszünet ellenére a szeparatisták és az orosz fegyveresek legalább negyvenszer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira, illetve civil célpontokra, lakóházakra. Különösen feszült a helyzet a megyeközpontokban, Donyeck és Luhanszk városokban, valamint Debalceve településen, amely nemrég még az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt állt.

Kosztyantin Szavinov donyecki alpolgármester hétfőn közölte, hogy a szeparatisták tüzérségi támadásai következtében hat civil lakos vesztette életét egy nap alatt a városban. Az orosz és az ukrán média arról adott hírt, hogy egy EBESZ-megfigyelőket szállító gépkocsi aknatűz alá került Donyeck mellett. Ezt a szervezet egyik képviselője közölte hétfőn. Elmondta, hogy az autó öt utasa közül senkinek sem esett baja. Az EBESZ-megfigyelők folytatják munkájukat Donyeckben - tette hozzá.

Közben Washingtonba érkezett egy küldöttség tagjaként Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes belügyi alakulat parancsnoka, hogy amerikai politikusokkal folytasson tárgyalásokat az ukrán hadseregnek nyújtandó katonai segítségről. Erről maga a parancsnok számolt be hétfőn Facebook-oldalán.

Szerző
2014.09.15 13:10
Frissítve: 2014.09.15 14:10

Már saját párttársa is lemondásra szólította fel a román kormánypárt vezetőjét

Publikálás dátuma
2018.08.14 18:46
Dancila és Dragnea egy januári sajtótájékoztatón.
Fotó: AFP/ Octav GANEA
Liviu Dragnea pártelnök lemondását és Viorica Dancila miniszterelnök leváltását szorgalmazta kedden Ecaterina Andronescu szociáldemokrata szenátor, volt oktatási miniszter. Nem ő az első, se az egyetlen a pártból, aki szerint rossz irányba mennek a dolgok.
Andronescu a pénteki kormányellenes tüntetésén kirobbant erőszakra, az ország egészére kiterjedt PSD-ellenes tüntetésekre utalva úgy vélekedett a párttársainak írt nyílt levelében: a párt "túl messzire ment", "vesztébe rohan", és kormányzati erőként előbb-utóbb el kell számolnia a választók előtt, nem hibáztathat mindig mást.
A szenátor felhívást intézett Dragneához és párttársaihoz, hogy "ne gyújtsák fel a PSD-t és az országot", állítsanak egy igazi szakemberekből álló kormányt az ország élére, "amíg nem késő". Kifejtette: a Viorica Dancila vezette kormányt joggal éri kritika, valóban messze elmarad a korábbi szociáldemokrata kormányok - a Vacaroiu-, Nastase- és Ponta-kabinet - teljesítményétől. Rámutatott: sem ő sem más párttársai nem tud azonosulni a Dacila-kabinettel, mert az szerinte csak egyetlen embert (Liviu Dragneát), nem pedig azt a pártot képviseli, amely "a legnagyobb szakértelemmel rendelkező kormányokat adta az országnak".
Andronescu szerint a PSD-nek két sürgős döntést kell meghoznia: egy másik miniszterelnököt és egy "szuperprofi" miniszterekből álló kormányt kell felállítania, Dragneának pedig az ország és párt érdekeit szem előtt tartva le kell mondania a párt elnöki tisztségéről.
Fellépésének a PSD-n belüli közismert - a Dragnea-korszakban még hangsúlyosabbá vált - pártfegyelem ad súlyt. A PSD elnöke ugyanis nem igazán tűri a párton belüli széthúzást, kritikusai a kizárást kockáztatják. Andronescu előtt is voltak olyanok, akik szembeszálltak Dragneával, de már egyik sem tagja a PSD-nek. Valeriu Zgonea volt házelnök akkor szólította fel lemondásra Dragneát, amikor a pártelnököt jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt. Mihai Chirica jászvásári polgármester akkor szállt szembe Dragneával, amikor az első PSD-kabinet - a Sorin Grindeanu vezette kormány - tavaly januárban sürgősségi rendelettel enyhített a btk. korrupcióellenes szigorán, több százezres tiltakozó megmozdulásokat kiváltva. Hozzájuk hasonlóan a párt korábbi elnöke, Victor Ponta, volt miniszterelnök sem maradhatott meg a PSD-ben, miután tavaly nyáron nyíltan szembefordult Dragneával. Kedden Catalin Ivan román szociáldemokrata európai parlamenti képviselő is bejelentette: kérni fogja a PSD kizárását az Európai Szocialisták Pártjából (PES), mert szerinte pártját egy szervezett bűnözői csoport sajátította ki, amely a korruptokat védi.
Liviu Dragnea pártelnök egyelőre nem reagált a párton belülről érkezett bírálókra, korábban azonban egyszerűen "patkányoknak" nevezte a párt egységét bomlasztani próbáló volt tisztségviselőket.
2018.08.14 18:46

Hídomlás Genovában - Nem tud magyar érintettről a KKM

Publikálás dátuma
2018.08.14 16:24

Fotó: AFP/ Andrea Leoni
A milánói magyar főkonzulátus folyamatos kapcsolatban áll az illetékes olasz hatóságokkal és kórházakkal.
A jelenlegi információk alapján nincs magyar érintettje a genovai hídomlásnak - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedd délután az MTI-vel, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy még tartanak a mentési munkálatok az autópályán. A közleményben azt írták: a milánói magyar főkonzulátus folyamatos kapcsolatban áll az illetékes olasz hatóságokkal és kórházakkal. A főkonzulátus ügyeleti telefonvonalára magyar állampolgártól segélyhívás nem érkezett - tették hozzá. Genova mellett kedden súlyos viharok után omlott le az A10-es autópályán a Morandi-híd egy része, legutóbbi hírügynökségi jelentések szerint legkevesebb 22 ember vesztette életét és nyolcan megsérültek.
2018.08.14 16:24
Frissítve: 2018.08.14 16:44