A hétfői találkozón elfogadott zárónyilatkozat szerint a párizsi konferencia részvevői leszögezték, hogy az Iszlám Állam a teljes nemzetközi közösségre veszélyt jelent. Azt is hangsúlyozták, hogy sürgősen véget kell vetni a szervezet jelenlétének Irakban.
E cél érdekében a dokumentum szerint a résztvevők elkötelezték magukat arra, hogy minden szükséges eszközzel támogatják az új iraki kormányt az Iszlám Állam elleni harcában, beleértve az iraki vezetők által kifejezett kérésnek megfelelő katonai segítséget is. "A támogatás a nemzetközi jog és a civil lakosság biztonságának tiszteletben tartásával fog megvalósulni" - hangsúlyozták.
A Francois Hollande francia elnök kezdeményezésére rendezett megbeszélésen az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagján kívül több mint húsz nyugati és arab ország képviseltette magát.
Laurent Fabius francia külügyminiszter "súlyos, ugyanakkor reményteli találkozónak" nevezte az egyeztetést. A francia diplomácia vezetője elégedettségének adott hangot amiatt, hogy "a részt vevő mintegy harminc állam, amelyek között jelent voltak a világ leghatalmasabb országai és olyanok is, amelyek földrajzi elhelyezkedésüket és ideológiai beállítottságukat tekintve különbözőek, együttesen kimondták: úgy döntöttük, hogy legyőzzük az Iszlám Államot".
Fabius jelezte: több ország szóvá tette, hogy meg kellene szüntetni az IÁ finanszírozásának forrásait, s ez ügyben a közeljövőben konferenciát rendeznek Bahreinben.
Megnyitóbeszédében Fuád Masszúm iraki és Francois Hollande francia elnök mielőbbi nemzetközi légicsapásokra szólított fel a dzsihadisták ellen.
"Az irakiak harca a terrorizmus ellen a miénk is. Egyértelműen, lojálisan és nagy erőkkel kell elköteleznünk magunkat az iraki vezetők mellett" - mondta a francia elnök. "Nincs vesztegetni való időnk" - tette hozzá. Az iraki elnök "népirtásnak, etnikai és vallási tisztogatásnak" nevezte az IÁ által elkövetett bűntetteket.
"Nem engedhetjük meg, hogy elrejtőzzenek, nem lehetnek szentélyeik. Ott kell őket üldözni, ahol vannak, el kell apasztani a pénzforrásaikat, olyan törvényekkel kell őket bekeríteni, amelyek megakadályozzák, hogy a szomszédos országokból vagy máshonnan harcosok csatlakozzanak hozzájuk" - tette hozzá.
Az Irakkal szomszédos Irán, mely országot nem hívták meg Párizsba, azonnal elutasította a kérést. Teherán álláspontja szerint az iraki és a szíriai kormány megerősítésével lehet a leghatékonyabban legyőzni a terrorizmust. Washington azonnal jelezte, hogy katonailag nem fog egyeztetni Iránnal az IÁ elleni fellépésről, de a diplomáciai tárgyalások folytatása tekintetében nyitott marad Teherán felé.
Franciaország már korábban jelezte, hogy a nemzetközi koalíció tagjaként csatlakozik az IÁ elleni amerikai légicsapásokhoz, amelyek augusztus 8-án kezdődtek Irakban, ahol az ország negyven százalékát a dzsihadisták tartják ellenőrzésük alatt. Párizs több országgal egyetemben eddig az iszlamisták ellen a frontvonalban harcoló iraki kurdoknak biztosított fegyverszállításokat és kiképzést.
A konferenciával egy időben a francia hadsereg felderítő repüléseket kezdett Irak légterében. A Rafale vadászgépek az Iraktól két órányi repülőútra található Egyesült Arab Emírségekből, Al-Dhafra bázisról szálltak fel, ahol jelenleg hat gép és közel ezer katona állomásozik. A francia részvétel mértékéről és időtartamáról Francois Hollande államfő az általa vezetett védelmi tanács ülésén fog dönteni, miután a védelmi miniszter kedden hazatér a térségből. A védelmi tárca szerint a francia erők néhány napon belül meg tudják kezdeni a légi csapásokat, amennyiben parancsot kapnak rá a köztársasági elnöktől.
Szíriát illetően, ahol szintén több régiót, az ország területének negyedét elfoglalta az IÁ, a francia államfő a Bassár el-Aszad szíriai elnök demokratikus ellenzéke erőinek támogatására szólított fel. Az Egyesül Államokkal ellentétben, amely Szíriában is légicsapásokat helyezett kilátásba a dzsihadisták ellen, Franciaország katonailag nem kíván beavatkozni, és a zárónyilatkozat sem tesz említést a szíriai helyzetről.