Lassan lábadozik Görögország

Publikálás dátuma
2014.09.16. 07:31
Rengeteg a látogató az ortodox keresztények szent helyén, a Meteorákon FOTÓK: A SZERZŐ
Derűs képet festett Görögország gazdasági kilátásairól nemrégiben Antonisz Szamarasz miniszterelnök. Könnyítéseket ígért az emberek számára, s úgy vélte, hosszú évek után újra gyarapszik majd a GDP. A görög átlagpolgár azonban még jó ideig nem érzi majd ennek hatásait. 

Az utóbbi hónapokban mintha kissé lecsillapodtak volna a kedélyek Görögországban. A gazdaság túlvan a mélyponton, s mivel a kormánynak kevesebb népszerűtlen intézkedést kell foganatosítania, a parlamentben is csökkent az átülések száma, nem apadt tovább a szűk kormánytöbbség.

A szólásszabadságot veszélyezteti a rasszizmusellenes törvény?
Több mint száz görög történész és akadémikus fejezte ki fenntartásait a kormányzat új rasszizmusellenes törvénye kapcsán, amelyet múlt héten terjesztettek az athéni parlament elé.
A javaslat értelmében szigorúan büntetnék a holokauszt tagadását és kiterjesztenék a rendőrség jogköreit, amennyiben rasszista erőszak gyanúja merül fel. A 139 szakértő által aláírt dokumentumban ugyan elismerik a kormány azon törekvését, mely szerint vissza kell szorítani a rasszizmust és a szélsőségesek által elkövetett erőszakos bűncselekményeket, ugyanakkor úgy vélik, hogy a holokauszt és más népirtások tagadásának súlyos bűncselekménnyé minősítése "a szólásszabadságot veszélyezteti".
Az életszínvonal romlásával megnőtt rasszista okokból elkövetett bűncselekmények száma. Az athéni ombudsman a 2013 májusát megelőző időszakban 281 olyan erőszakos bűncselekményről értesült, amelyeket rasszista vagy homofób indíttatásból követtek el. Ezekben négy személy meghalt és 135-en megsérültek.

Lehet azonban, hogy ez csak vihar előtti csend, s néhány hónap múltán véget érhet a békésebb időszak. A baloldali radikális Sziriza ugyanis nem tett le a kormány megbuktatásának szándékáról. A tömörülés azt reméli, hogy már a jövő év elején előrehozott választást írhatnak ki az országban. A terv készen is áll erre.

A Sziriza elnöke, Akekszisz Tsziprasz már év elején közölte, bárkit jelöl is a konzervatív Új Demokrácia (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) alkotta koalíció a 2015 februárjában távozó Karolosz Papuliasz elnök utódának, pártja nem támogatja az illető személyt.

A Sziriza azt reméli, hogy más tömörülések, a kommunisták, illetve a Független Görögök nevű jobboldali formáció is követi példáját, így az adott jelölt nem kapná meg a parlamenti szavazás első két fordulójában a szükséges háromötödös többséget, ami 200 szavazatnak felel meg. (A harmadik körben már elegendő lenne 180 voks is.)

Érhető módon Szamarasz kormányfő minden erejével arra törekszik, hogy elkerülje az idő előtti voksolást, amelyet vélhetően a Sziriza nyerne meg. A miniszterelnök úgy véli, hazája nem engedhet meg magának egy újabb előrehozott választást, politikai stabilitásra

van szükség a gazdaság rendbetételéhez. Szamarasz egy vasárnap megjelent interjújában meggyőződését fejezte ki, hogy hazájának nem lesz szüksége több hitelre a két hitelcsomagban Athénnak megszavazott 240 milliárd eurós támogatás után.

Thesszalonikiben nem hiányozhatnak a PAOK Szalonikit éltetőfalfirkák

Thesszalonikiben nem hiányozhatnak a PAOK Szalonikit éltetőfalfirkák

A kérdés azért időszerű, mert az uniós segély idén jár le. A Nemzetközi Valutaalap támogatása ugyanakkor 2016 első negyedévéig szól. A kormányfő kifejtette, hogy idén az adósság nem lesz több a gazdasági teljesítmény 177 százalékánál.

Szamarasz előzőleg a thesszaloniki nemzetközi vásáron derűs képet festett hazája gazdaságáról azt állítván, kormánya számos eredményt ért el e tekintetben. Jó hírrel is szolgált, mint mondta, azonnal csökkentik a fűtőolajra kivetett 30 százalékos különadót. Ez azonban alig érinti a görög háztartásokat. Az adó bevezetése ugyanis a kormányzat egyik legnagyobb melléfogása volt.

A görögök ugyanis inkább más módon, például fával kezdtek fűteni, így a fűtőolajból származó adóbevételek 300 millió euróval csökkentek. Szamarasz ígéretet tett a honfitársait egy jobban érdeklő kérdésre, a szolidaritási adó ügyére. Ez az adónem évi 2 milliárd eurós bevételt jelent a költségvetés számára.

Szamarasz nem tért ki az adónem csökkentésének mértékére, de amennyiben jelentősen lefaragná annak mértékét, borítékolható, hogy Görögország szembekerül a hitelező trojkával, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasával.

A hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a trojka Szamarasz derűlátó kijelentései ellenére nem annyira elégedett a görög eredményekkel. Különösen a munkaügyi reform gyakorlatba való átültetésével kapcsolatban állapított meg hiányosságokat. Másrészt azt követelte Athéntól, szüntesse meg azon hitelesek védelmét, akik nem tudják fizetni törlesztő részletüket a pénzintézeteknek.

A trojka szerint csak így lehet szanálni az ország bankjait. A hitelezők Athén kifejezésére juttatták: ha nem teljesíti a feltételeket, ne is számítson a következő, 8 milliárd eurós hitelrészlet folyósítására. Egyet nem értés merült fel abban a kérdésben, mekkora lesz a 2015-ös költségvetési hiány. A kormány 900 millió euróból indul ki, a trojka viszont 2 milliárdra számít.

A fenyegetések ellenére a görög kormány bízik abban, hogy a trojka szakértőinek következő, szeptemberi vizsgálódása gond nélkül lezajlik majd. Január és július között a költségvetés 3,2 milliárd eurós elsődleges többletet mutatott fel, ami a GDP 1,75 százalékának felel meg. Az idei évre 1,5 százalékos megtakarítást irányoztak elő. A kabinet a napokban kezdi meg a jövő évi költségvetés előkészítését. A büdzsé tervezetét október 6-án terjesztenék a parlament elé.

Mennyire érzik a görögök a saját bőrükön az óvatos derűlátásra okot adó változásokat? Egyelőre nem nagyon. Igaz, ha valaki Görögországban jár, eleinte nem sokat tapasztalhat az életszínvonal drámai romlásából. Az utcákon nagy a pezsgés, a görögök kedvesek, vidámaknak tűnnek.

Legfeljebb annyi a változás, hogy manapság munkaidőben kevesebben időznek a kávéházakban, mint a válságot megelőzően. Ugyanakkor az élet nemigen kezdődik el 10 óra előtt, s a délutáni sziesztához ugyanúgy ragaszkodnak az emberek, mint korábban. Thesszaloniki külvárosában azért már láthatóak a szegénység nyomai. Több házon, üzleten szerepel az "eladó" tábla.

Nem könnyű összehasonlítani a görög életszínvonalat a közép-európaival. Az árszínvonal között mindenesetre nincs nagy különbség. A görög nettó átlagbér 2013-ban 818 euró (257 800 forint) volt, ami magyar szemmel magasnak tűnik ugyan, de az összeg több mint 30 százalékát is elviheti a lakás bérleti díja. A városokban ugyanis a többség bérli lakását, inkább csak vidéki falvakban fordul elő, hogy az ember saját házában élheti le az életét.

A családoknak nem sok esélyük van arra, hogy megvásárolják éppen használt ingatlanjukat. Athénban például a városközpontban 1000-2000 euró között mozog egyetlen négyzetméter ára. A városközponton kívüli negyedekben sem jobb a helyzet, sőt. Itt ugyanis 1400-2500 eurót kell fizetni egy négyzetméter ellenében.

Az élelmiszer ára hasonló, mint Magyarországon, a gyümölcsök még olcsóbbak, a sör azonban drágább: egy 3,3 decis Mythos sör ára egy euró. A rezsi kicsit kevesebb, mint Magyarországon azért is, mert télen sem kell sokat költeni a fűtésre. A lakásbérlet, az élelmiszer fogyasztás és a rezsi összesen a bérek mintegy 70-75 százalékát emésztik fel, s ebbe nem számoltuk bele a tömegközlekedésre, vagy benzinre fordított összeget.

Sokat mindenesetre nem tudnak félretenni a görögök. Ráadásul a még mindig magas, 27 százalékos munkanélküliség miatt egy családon belül gyakran csak egy kereső ember van. A válság következményeként az elmúlt hat évben ugyan egyértelműen csökkentek az árak Görögországban, de az adóterhek emelése miatt ez nem érződik a mindennapokban.

Görögországban lényegében csak egyetlen olyan intézmény létezik, amely kevésbé érezte meg a válságot: az ortodox egyház. A szent helyeken rengeteg a látogató. Egyes kolostorokba, például a Meteórákon, beférni is nehéz a külföldiek valóságos ostroma miatt. Különösen a térség pravoszláv többségű országaiból, Szerbiából és Romániából érkeznek sokan ide, de gyakorta hallani orosz és ukrán szavakat is.

A görög ortodox egyház 81 egyházmegyével rendelkezik, ezek közül 36 az ország északi részén található. A krétai egyházmegye és az Athosz-hegyi Köztársaság nem a görög egyház része. Az ortodox egyház különleges előjogokkal rendelkezik, például ma is a legnagyobb földterületeket mondhatja magáénak.

A papok javadalmazását az állam állja, egy lelkipásztor nagyjából egy tanár fizetését kapja. (Korábban az állami támogatást az egyház a bevételeire kirótt 35 százalékos adóval honorálta, ezt a gyakorlatot azonban 2004-ben megszüntették.) Bár 2008 után felmerült, hogy a súlyos gazdasági helyzet miatt megfelezik a papok bérét, végül az intézkedést egyetlen kormány sem merte meghozni.

A mindenkori kabinet jó kapcsolatokra törekszik az ortodox egyház vezetésével. Így van ez most is. Bár még messze nem lehet arról beszélni, hogy Görögország kikecmergett volna a válságból, az athéni parlament múlt héten elfogadta az Új Demokrácia képviselőinek azon előterjesztését, amely szerint nem kell adóbevallást készíteniük azoknak az idős papoknak, akik nyugdíja nem éri el az évi 9500 eurót.

Görögországnak még hosszú utat kell megtennie, amíg valóban sikerül a saját lábára állnia, de az emberek mintha optimistábban tekintenének a jövőbe.

Szerző
Frissítve: 2014.09.15. 22:34

Orbán tovább csatázik a bankokkal

Publikálás dátuma
2014.09.16. 07:26
Orbán Viktor kormánya „történelmi tetteit” sorolta napirend előtt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az Országgyűlés őszi ülésszaka nem kezdődhetett el Orbán Viktor napirend előtti  győzelmi jelentése nélkül. A miniszterelnök beszédében sorra vette kormánya nagy tetteit, a fő hangsúlyt a devizahitelesek megmentésére helyezte, hangsúlyozva, hogy ezt a Fidesznek módjában áll kikényszeríteni a bankokból. Az ország egyes mutatóiban, mint például a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés, már az unió éllovasa. Az ellenzéki pártok frakcióvezetői többek között a kormány szociális érzéketlenségét kifogásolták, az adósmentés kapcsán pedig szóvá tették a kormány időhúzó taktikáját.

Viszonzott viszonválaszok

A Szocialista Pártnak legkevésbé a miniszterelnök úr elvárásainak kell megfelelnie - jelentette ki Orbán Viktor viszonválaszára reagálva Tóbiás József. Az MSZP elnöke lapunknak arról beszélt, hogy a szocialisták számára a társadalom, a létükért küzdő emberek a fontosak; az a három és fél, négymillió ember, aki a létminimum alatt él, mert hiába dolgozik, a 66 ezer forintos minimálbérnél nem keres többet. A gazdasági sikerek mögött, amelyekről Orbán beszél, ilyen a valóság - tette hozzá a pártelnök. Az MSZP-nek az a legfontosabb feladata, hogy ezeket az embereket próbálja megvédeni.

Tóbiás a miniszterelnök napirend előtti felszólalását követően a "társadalom hűtlen kezelésével" vádolta a kormányt és bejelentette, hogy a szocialisták parlamenti albizottság létrehozását kezdeményezik a kormány elszámoltatására. Azt is mondta, hogy a kabinet üldözi a szegényeket, a civileket, a jogvédőket pedig megfélemlíti. Szól a minimálbérről és felkelést vizionált. Orbán erre kioktatta, mondván: nem sikerült megújítania szocialista pártot és nyolc év kormányzás után a sor végére parancsolták az MSZP-t a választók, ezt a parlamentben is szem előtt kell tartani. "Hányszor fenekelje el még önöket a magyar nép?" – kérdezte a kormányfő, emlékeztetve, hogy Döbrögit is háromszor verte el Lúdas Matyi.

Tóbiás szerint Orbán tudatosan nem válaszol az ellenzéknek. A miniszterelnöknek azt üzente: lehet, hogy az idei két vesztes választás után októberben még nem győznek a szocialisták, de elkezdték újjáépíteni a pártot és elkezdtek érdemi válaszokat keresni azokra a valós társadalmi kérdésekre, amelyekről Tóbiás szerint a miniszterelnök tegnap elfelejtett beszélni.

Cinikusnak nevezte Orbánt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, amiért a Házban rendre nem válaszol az ellenzék kérdéseire. Az ellenzéki politikus a miniszterelnök napirend előtti felszólalását követően az ülésteremben közölte, hogy a foglalkoztatás növekedése Magyarországon nem jár együtt a szegénység csökkenésével. Egy olyan országban, ahol folyamatosan vonnak ki forrásokat a tudásgazdaságból, az igazi kérdés az, hogy közmunka vagy tudásalapú társadalom lesz-e. Schiffer hadüzenetnek minősítette a civil szervezetek elleni kormányzati fellépést.

Válaszában Orbán csak a civil szervezeteket ostorozta, zsoldosoknak nevezte őket. Az LMP frakcióvezetője lapunknak azt mondta, a miniszterelnök rendre átértelmezi az ellenzéki politikusok szavait és visszaél azzal, hogy a napirend előtti válaszaira már senki nem reagálhat. Nem leplezhetik le a durva csúsztatásit, tegnap például a tudásalapú társadalommal kapcsolatos mondatait. Miután nincs viszontválasz, így Schiffer nem mondhatta el, hogy Kínában is sokat áldoznak már az oktatásra, képzésre. A miniszterelnök ezt tudja, érti, de kedvére megkerüli.

F.Á.

Ha érdekeinket a megegyezés szolgálja

Szerdán az Országgyűlés honvédelmi bizottsága zárt ülésen tárgyal a walesi NATO-csúcson született megállapodásokról, illetve tájékoztató hangzik el az ukrajnai válság biztonsági vonatkozásairól. Az ülést a testület szocialista alelnöke, Harangozó Tamás kezdeményezte még a múlt héten. Orbán a NATO-csúcsot is történelmi jelentőségűnek nevezte napirend előtti felszólalásában. Mint mondta, elfeledkeztünk arról, hogy a békét fenntartani kemény munkát jelent, de most közvetlen szomszédságunkban fegyverek dörögnek, emberek halnak meg. A NATO-csúcson hozott döntésekről szólva kiemelte: ma Varsó Vilnius vagy Budapest védelme ugyanolyan fontos, mint Berliné vagy Párizsé. Kelet-Európa határán pedig NATO-pajzsot hoztak létre, és több hadgyakorlaton vesz részt hazánk, továbbá közös csapatokban is részt veszünk. Orbán felsorolta azt is, ezek mivel járnak az ország számára: megemelik a védelmi kiadásokat, korszerű fegyvereket szereznek be, javítják a katonák kiképzését és megerősítik a pápai repteret.

Az unióval kötött „partnerségi” szerződésről, azaz az uniótól hét év alatt Magyarországnak juttatandó összegekről aláírt múlt heti megállapodásról azt mondta, hogy ez Magyarország érdekeit szolgálja, ám nem ajándék. Megdicsérte Lázár Jánost és csapatát, akiknek ez köszönhető. Arról is beszélt továbbá, hogy az uniótól kapott pénz nagyságrendje akkora, mint a hazánkból kivitt vállalati nyereségeké. Úgy vélte, a konfliktusokat nem önmagukért érdemes vállalni, ezeket akkor kell vállalni, ha ezt az ország és az emberek érdekei diktálják. Amikor érdekeinket a megegyezés szolgálja, habozás nélkül meg kell egyezni.

Az önkormányzati választásokról azt mondta, a harmadik idei választás nem kevésbé fontos, mint az előző kettő. Kérte, mindenki vegyen részt a választásokon. Magyarország felemelkedő pályára állt, de ez csak akkor lesz így, ha mindenki kiáll önmagáért – tette hozzá. Arról már nem beszélt, hogy az előző ciklusban épp ő, illetve pártja javasolta, hogy a választójogot kössék előzetes regisztrációhoz, azaz sokakat kizártak volna a választójogból. A kormánypárti indítványt végül az alkotmánybíróság kaszálta el.

Szerző

Eiffel Palace: több milliárd a befektető profitja

Az MNB-Eiffel Palace irodaházvételi ügylet tovább bonyolódik. Az Átlátszóhoz került iratok tanúsága szerint szokatlanul nagyösszegű, 4,5 milliárd forint körüli profitra tehetett szert az offshore hátterű eladói kör az adásvétel révén. A papírok szerint az  Eiffel Palace megvásárlása és felújítása kevesebb mint 31 millió euróba került a befektetőknek, míg a Magyar Nemzeti Bank 45,3 millió euróért vásárolta meg. Az oknyomozó portál szakértői vitatják az értékbecslést készítő KPMG módszertanát, mondván más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint ilyet nem is alkalmazhattak volna.

Az Átlátszó úgy tudja, a KPMG a piaci érték meghatározása helyett az úgynevezett befektetési értékkel számolt, ami egy rendkívül szubjektív értékelési módszer, és azt feltételezi hogy a vevő más tényezőket vesz figyelembe mint a piac többi szereplője. A magyarországi ingatlanértékelésekre számos olyan jogszabály vonatkozik, amelyek más értékbecslési módszereket, például a piaci összehasonlító adatokon alapuló módszert, a hozamszámításon alapuló értékelési módszert, vagy a költségalapú érték (nettó pótlási érték) módszert, esetleg ezek kombinációját írják elő. Hogy miért a magasabb becsértéket eredményező módszer szerint határozták meg az ingatlan értékét egyelőre talány. Maga a szerződéskötés is kérdéseket vet fel, hiszen - mint az Átlátszó kiderítette - az eladók cégláncolatának végén offshore jellegű cégek állnak.

Az MNB által az Átlátszó adatigénylésére kiadott ingatlan adásvételi szerződésből az is kiderül, hogy a szerződést az igazságügy-miniszter, Trócsányi László ügyvédi irodája készítette és ellenjegyezte. (Ügyvédi tevékenységét szünetelteti miniszteri kinevezése óta, de a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában júliusi vagyonnyilatkozata tanúsága szerint Trócsányi László megtartotta a tulajdonrészét.)

A jegybank tegnap közleményben utasította vissza az Átlátszó megállapításait és a hozamszámításon alapuló értékbecslést azzal védte, hogy az irodaház kapacitása hosszú távú bérleti szerződésekkel lekötött. Az MNB az ilyen módon kalkulált befektetési érték alatt, tisztességes áron vásárolta meg az ingatlant - írják.

Az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatos kérdések tisztázására úgy tetszik csak az üzengetések maradnak, ugyanis a parlament költségvetési bizottsága, a Fideszes képviselők a napirend ezen pontjaira adott nem szavazatai miatt, nem hívhatja meg Matolcsy Györgyöt, hogy számot adjon a tranzakciók jogosságáról és körülményeiről.

Burány Sándor, a bizottság ülése közben tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a költségvetési bizottságnak minden olyan költekezéshez köze van, ami az állami szférában történik, és komoly mértékben érinti a költségvetés bevételeit vagy kiadásait, illetve az államadósság mértékét. Matolcsy György jegybankja az adófizetők pénzét költi ezekre a gigantikus oktatási programokra és ingatlanbeszerzésekre - mondta.

Több ingatlanszakértő is úgy nyilatkozott "mikrofonon kívül", hogy a közpénzeken vásárolt ingatlanok esetében gyakori a túlárazás, mert a "vissza járó" pénzt is beszámítják a partnerek. Ugyancsak előfordul, hogy éppen ellenkezőleg, a valós piaci ár alá mennek a felek, főleg köztulajdonban lévő ingatlan értékesítésekor, mert ilyenkor a vevő igen "hálás" tud lenni, ha vékonyan fog a ceruza. Ezek persze nehezen bizonyítható esetek, ezért nem is szívesen vállalják névvel a szakemberek a véleményüket, de azért néhány ügy mégis napvilágra került az elmúlt negyedszázadban.

             A jegybank költekezése szembekerül a kormány gazdaság politikájával
Róna Péter, az MNB felügyelő bizottságának egykori tagja is sajtótájékoztatót tartott a témában, ahol elmondta: a jegybank közlése szerint mintegy 340 milliárd forintos költekezésre "szánta el magát", amit a saját eredményéből finanszíroz. Az MNB-nek azonban akkor van eredménye, ha devizatartalékai felértékelődnek, ami a forint leértékelődésének egyenes következménye. Szavai szerint mivel az eredményt a jegybank a devizatartalék értékesítéséből realizálja, ez akár 340 milliárd forintos költségvetési hiányt okozhat. Ha a forint felértékelődik, mert a kormány gazdaságpolitikája eredményesnek bizonyul, a nemzeti bank automatikusan veszteséget fog elkönyvelni, azt viszont a magyar állam köteles azonnal pótolni - fejtette ki. Szavai szerint ebben az esetben a magyar gazdaság visszazuhan ugyanabba a gödörbe ahol volt. Én tehát úgy látom, hogy itt jelentős mértékben kialakult egy ellentét a kormány gazdaságpolitikája és a nemzeti bank költekezése között - mondta, aki sajnálja, hogy ezt a kérdést a bizottság nem kívánta megvitatni.

Szerző