Ijesztő a német Alternatíva előretörése

Németországban a döbbenet volt tapasztalható a hétvégi, türingiai és brandenburgi tartományi választás után. Arra ugyanis senki sem számított, hogy az euroszkeptikus Alternatíva ennyire megerősödjék. A párt tábora ijesztő mértékben nő. A tavalyi parlamenti választáson még éppen lecsúszott arról, hogy bekerüljön a Bundestagba, ha azonban ma rendeznének voksolást, biztosan bekerülne. 

Nehéz megmondani, hány százalékkal, hiszen a hétvégi voksolás azt mutatta: a felmérések nem teljesen mérvadóak az AfD népszerűségének megítélését illetően. Kevesebbet mérnek a tömörülésnek a közvéleménykutatók, mert sokan nem szívesen vallják be, hogy a jobboldali populisták témáit előszeretettel hangoztató Alternatíva mellé tennék az ikszet.

A párt térnyerése nemcsak egy éves viszonylatban érhető tetten. A május végén megrendezett európai parlamenti választáshoz képest is jelentősen javított eredményén. Brandenburgban ezúttal mintegy 120 ezer voksot gyűjtött be, ami 40 ezerrel több, mint akkor. Türingiában pedig egészen elképesztő az emelkedés: 100 ezer voksot kapott, ez 68 ezres növekedés.

Szakértők rámutatnak arra, hogy átjárás tapasztalható a balpártiak és az AfD szavazótábora között. Türingiában 16 ezer olyan szavazó voksolt az Alternatívára, akik az öt évvel ezelőtti tartományi választáson még a Balpártot támogatták. Figyelemreméltó az is, hogy az euroszkeptikus párt 12 ezer olyan személy voksát is bezsebelte, akik 2009-ben még nem járultak az urnákhoz.

Brandenburgban is hasonló a helyzet: itt a Balpárt 20 ezer szavazója állt át az AfD-hez. Az egyetlen párt, amely nem vesztett sok szavazatot az AfD előretörése miatt, a környezetvédő Zöldek voltak. A felmérésekből kiderül az is: az Alternatíva népszerűsége nincs feltétlenül összefüggésben azzal, hogy a liberális FDP lekerült a keletnémet belpolitikai térképről: a párt hívei inkább otthon maradtak.

A tartományi voksolások tanulsága, hogy a keletnémet választók egyre kevésbé bíznak a politikai elitben. Míg ugyanis 2009-ben Brandenburgban még 67 százalékos volt a részvétel, ez 48 százalékra esett vissza. (Igaz, akkor ezzel egy időben parlamenti választást is rendeztek.) Türingiában nem ilyen drámai a visszaesés: az akkori 56,2 százalék helyett ezúttal 52,7 százalék élt szavazati jogával.

Szerző
Frissítve: 2014.09.15. 22:05

Nem örül a piac a svéd eredménynek

Tegnap esni kezdett a svéd korona értéke az euróhoz képest, miután az üzleti élet szempontjából a legrosszabb eredmény született a vasárnapi svéd parlamenti választáson.

Bár a szociáldemokraták megnyerték a voksolást, baloldali szövetségeseikkel nem tettek szert többségre a parlamentben, a Riksdagban: a szociáldemokraták, Zöldek, valamint a Baloldali Párt 43,7 százalékos szavazati aránya 159 parlamenti helyre elég a 349 tagú törvényhozásban. A mérleg nyelve a jobboldali populista Svéd Demokraták párt lett, amely 13 százalékot szerzett.

A kormányalakítással megbízandó Stefan Löfven, a szociáldemokraták elnöke, korábbi szakszervezeti vezető ígéretet tett arra, hogy működőképes kabinetet alakít. "A svédek hátat fordítottak az adócsökkentések és a privatizáció politikájának" - hangoztatta. Ezzel arra utalt, hogy Fredrik Reinfeldt, tegnap lemondott svéd miniszterelnök ugyan csökkentette az adókat, ezzel együtt azonban jelentősen gyengítette a világszerte méltán elismert svédországi szociális hálót.

Löfven ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek a konzervatív pártokkal folytatandó együttműködést sem, a cél ugyanis az, hogy kifogják a szelet a jobboldali populisták vitorlájából. Reinfeldt "csodálatos utazásnak" nevezte nyolc évig tartó miniszterelnökségét. Négy párti koalíciója 39 százalékot szerzett, ami tíz százalékos visszaesésnek felel meg 2010-es eredményéhez képest, ez 142 mandátumra elég.

A Svéd Demokraták még sok gondot okozhatnak a politikai elit számára. 12,9 százalékukkal a harmadik legnagyobb politikai erővé váltak. Jimmie Akesson, a párt elnöke lelkesen fogadta az eredményt. "Mi lettünk a királycsinálók" - hangoztatta. Mind a bal- mind a jobboldali tömb jelezte, nem hajlandóak együttműködni a Svéd Demokratákkal.

Szerző

Globális fenyegetés

Publikálás dátuma
2014.09.16. 07:36
Továbbra is tömegesen menekülnek az emberek Irakból FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Gyors fellépésre serkentette a világot az Iszlám Állam (IS) ellen Francois Hollande egy Párizsban megrendezett nemzetközi konferencián, amelyen a dzsihadistákkal szembeni stratégiáról ejtettek szót. Lapértesülés szerint az Egyesült Államok légicsapásaihoz több arab ország is csatlakozhat. Mindenekelőtt azonban a kurd és az iraki szárazföldi erőket erősítenék meg.

A francia elnök úgy vélte, a világ minél több államának csatlakoznia kell a szélsőségesek elleni koalícióhoz, mivel "globális fenyegetésről van szó". Úgy vélte, nem szabad az időt vesztegetni. Felszólította az arab államokat és a nyugati partnerországokat, "egyértelműen" segítsék az iraki kormányzatot terrorizmus elleni harcában.

Arról is beszélt, hogy a mérsékelt szíriai ellenzéket "minden eszközzel" segíteni kell. A párizsi konferencián mintegy harminc ország képviselői vettek részt, s arról tanácskoztak, milyen szerepet vállalhatnak a terrorizmus elleni harcban. Franciaország még a megbeszélések előtt bejelentette első felderítő repülését Iraknak az Iszlám Állam által ellenőrzött része felett.

A gépek az al-zafrai (Arab Emírségek) bázisról szállnak fel. Jean-Yves Le Drian védelmi tárcavezető közlése szerint a bevetést előre egyeztették az iraki kormányzattal. A bázison harci- és felderítő gépeket állomásoztatnak a franciák. Párizs ugyanakkor azt is közölte, hogy jogi és katonai okok miatt nehezebb innen légicsapásokat indítani.

Az IS befolyásának növekedése megállíthatatlannak tűnik. Algériában egy radikális csoport bejelentette, elszakadnak az al-Kaidától és az IS-nek esküdnek hűséget. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a brit David Haines "undorító és gyáva" meggyilkolását. Angela Merkel embertelennek nevezte Haines kivégzését. A David Cameron brit kormányfőnek küldött gyásztáviratában úgy foglalt állást, keményen meg kell büntetni a tetteseket.

Megdöbbenését fejezte ki az eset kapcsán, s együttérzését fejezte ki a hozzátartozókkal. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki részt vett a párizsi konferencián, arra utalt, ahol az Iszlám Állam az úr, "állandó az erőszak, a brutalitás, az öldöklés". Négy hét alatt három túszát is brutális kegyetlenséggel végezte ki az IS, Haines mellett két amerikai újságírót, James Foleyt és Steven Sotloffot is megölte.

Az Egyesült Államok számára komoly fegyvertény lehet, hogy - amint egy cikk erről tanúskodik - több arab ország is jelezte: Washingtonhoz hasonlóan légicsapásokat akar végrehajtani az IS állásai ellen. A magas rangú amerikai körökre hivatkozó cikkében a New York Times ugyanakkor azt közölte, egyelőre nem lehet számolni a légicsapások jelentősebb kiterjesztésével.

Nem várhatóak légicsapások százai, mint az öbölháborúk idején - hangoztatta a lap egyik forrása. Washington el akarja kerülni azt, hogy az IS elleni fellépést "Amerika háborújának" nevezze a világ. A stratégia szerint először a kurd és az iraki hadsereget erősítik. Ez azonban nyilván időt vesz igénybe. John Kerry amerikai külügyminiszter is azt közölte még vasárnap, hogy arab országok támogatására is számíthatnak az Iszlám Állammal szembeni légicsapások során.

Egy a Die Weltnek nyilatkozó iszlám-szakértő, Marwan Abou-Taam mutatott rá arra, miért is jelent komoly globális fenyegetést az IS. Azt közölte, az IS vezetője, Abu Bakr al-Bagtati "nagy nyomás alatt áll", mert bizonyítania kell, hogy az iszlamisták hasonló kaliberű vezetője, mint Oszama bin-Laden volt. Ehhez azonban a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokhoz hasonló akciót kellene felmutatnia.

A szakértő szerint ez is azt mutatja, milyen veszélyt jelentenek azok a dzsihadisták hazájuk társadalmára, akik a szíriai vagy iraki harcmezőről térnek vissza szülőhazájukba.

Szerző
Frissítve: 2014.09.15. 22:00