Januártól nemcsak a kormány, hanem az állami cégek reklámkiadásairól is az állami médiaügynökség dönt, amelynek élére fideszes források szerint Giró-Szász András a legesélyesebb. A hvg.hu szerint a volt kormányszóvivő rövidesen visszatér a kormányzati apparátusba, és államtitkári pozíciót kaphat. A kormányszóvivői posztról júniusban távozó, majd azóta korábbi tanácsadó cégéhez, a fideszes önkormányzatoknak is dolgozó Strategopolis Kft.-hez visszatért Giró-Szász elsősorban bizalmi emberként jön szóba: hírek szerint a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség (NKÜ) szervezésén a kormányfő stratégiai tanácsadója, Habony Árpád is rajta tartja a szemét. Ráadásul az állami reklámköltések újraosztása az egyik oka az Orbán-Simicska-konfliktusnak.
Giró-Szász akkor került képbe, amikor a kormányfő egy Borókai Gáborhoz hasonló szóvivőt keresett. Állítólag Habony ajánlotta őt Orbán Viktor figyelmébe. Bár formálisan egyiküknek sincs kapcsolata a Századvéggel - és Fürjes Balázs, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója is cáfolta, hogy bármilyen hivatalos kapcsolatban állnának például Habonnyal -, sokan kettejüket tartják a cégcsoport "agyának". A néhány héttel a 2010-es kormányváltás előtt alapított Gazdaságkutató Zrt.-nek például kezdetektől tulajdonosa és igazgatósági tagja is volt Giró-Szász, aki végül a kormányszóvivőség miatt 2011 novemberében szállt ki a cégből, melynek - Heim Péter mellett - 49 százalékos kisebbségi tulajdonosa volt. Bár Giró-Szász két hónappal korábban lemondott 2006-ban alapított, Strategopolis Kft. nevű cége vezetéséről, idén június óta ismét ő a többségi tulajdonos. A cég nemrég 10 milliós megbízást kapott a kormánytól. A Századvég is jól teljesít: 2012 januárjában 3 milliárdos tanácsadói szerződést kötött a kormánnyal.
A már nyíltan a jobboldalt, és közvetve Simicska Lajos érdekeltségeit sem kímélő kormányzati médiaháború legnagyobb csapása - a reklámadó, illetve az állami hirdetések megvonása után - az állami médiaügynökség felállítása lehet. A teljes médiapiacot újratervezik: a hvg.hu szerint nem csak Habony, de a vele jó viszonyban lévő filmügyi kormánybiztos Andy Vajna is élénken érdeklődik a médiabefektetések iránt.
Piaci szereplők a két országos kereskedelmi csatornára szabott új törvénytervezetet is egy Simicskának (is) szóló üzenetként értelmezik; Lázár pénteken adta be javaslatát, amellyel megtiltaná, hogy januártól - miután a digitális átállás lezárultával már ingyen fog sugározni a TV2 és az RTL Klub - programdíjat kérjenek a kábelszolgáltatóktól. Csakhogy jelentős bevételi forrást vártak az általuk tervezett díjtól, hiszen, ha a kábelszolgáltatók nem fizetnek, a reklámadó miatti bevételkieséseiket nehezen tudják kompenzálni.
A TV2 - amely 6-8 milliárdot várt jövőre a programdíjból - tegnap azt közölte: a tervezetet "előzetes egyeztetés, a piaci szereplők megkérdezése nélkül" nyújtották be, ezért mielőbbi egyeztetést sürgetnek a konkrétumokról. Kitértek arra is, hogy mióta "magyar tulajdonba" kerültek - Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató vásárolták meg a csatornát -, komoly műszaki befektetésekbe kezdtek, és ha kiesik a tervezett bevétel, ennek folytatása kerül veszélybe. Ugyanakkor szerintük a javaslat egyértelműen utal arra, hogy egy jövőbeli szabályozás lehetővé teszi majd a TV2 számára, hogy terjesztési díjat kérjen.
Azt lapunknak jobboldali kötődésű gazdasági szereplők is megerősítették, hogy a kormány jogászai több törvénytervezeten is dolgoznak: így azt is vizsgálják, hogy nemcsak a két nagy csatornát, hanem a kisebb kábeltévéket is eltiltanák attól, hogy díjakat kérjenek a szolgáltatóktól. Ezzel azonban főleg az RTL esne el jelentős bevételektől, hiszen több kis csatornája van, mint a TV2-nek; úgy tudni, az RTL-nek jelenleg 5 milliárd körüli a kábeldíjból származó bevétele. Bár a szabály elsőre valóban az RTL-nek szánt újabb pofon, bevezetése esetében mind a 105 magyar nyelvű csatornát megroppantaná - az ATV-t éppúgy, mint a Hír Tv-t is.
