Frontvonalban a sajtó

Többfrontos médiaháborút hozott 2014, amely a 90-es évek médiaháborújához hasonlóan sem szól másról, mint a nyilvánosság feletti hatalom és az ahhoz kapcsolódó gazdasági érdekszférák újrafelosztásáról. A tét óriási: melyik politikai-gazdasági erőcsoport fogja uralni a következő 10-20 évet? Látszólag a harc egyirányú: az idei országgyűlési választáson társadalmi megerősítést kapott, kétharmados parlamenti támogatással bíró rezsim a hatalmi ágak megszállása után a sajtó totális ellenőrzését is meg akarja szerezni, hiszen a "klasszikus" - 1989 és 2010 között meggazdagodott - oligarchák mellett már csak a média rengetheti meg a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Ugyanis apró csapásokkal is lassan áttörhet a jól felépített kommunikációs erőd falain, leleplezheti a győzelmi jelentések és a harcos jelszavak mögötti hazugságot.
Erről szól az Origo főszerkesztőjének menesztése, a reklámadó miatt ellenzéki hangvételű híradókkal visszatámadó RTL Klub elleni hadjárat és az állami hirdetések elapasztása is előbb a baloldali, most viszont már a jobboldali sajtóban is.

Jogszabályokkal vagy közvetlen terrorral az Európai Unió miatt nem semmisíthető meg az államhatalomtól független sajtó maradéka. Ezért közvetett, gazdasági eszközökkel akarják kivéreztetni, majd elfoglalni az utolsó bástyákat. Csakhogy a kormányzati ostrom összefügg a médiát közvetve és közvetlenül a befolyása alatt tartó klasszikus oligarchák elleni állami támadásokkal, illetve ezen oligarchák harcával a felemelkedőben lévő, új nagytőkésekkel, akik szintén médiát akarnak maguknak. Erről szól a média személyi és tulajdonosi átrendeződése, amelyhez foghatót 2014-hez képest már régen látott a szakma. Tömeges kirúgások és felmondások, főszerkesztőváltások, még folyamatban lévő szerkesztőségi és cégfúziók jelzik az új irányokat.

Ne legyen kétség, a háttérben mozgolódó üzletemberek egyre olajozottabb kapcsolatokat ápolnak a kormányzattal, amely a régi oligarchák ellen akarja őket felhasználni. A háború kimenetele idén még nem valószínű, hogy eldől. Bárki győz, egyáltalán nem biztos, hogy az ország is nyer vele.