Trükkös számok - Orbán adatai hamisak

A miniszterelnök állítása szerint 2010-ben, amikor a kormányzást átvették, Magyarországon 1,8 millió dolgozó személy fizetett személyi jövedelemadót (szja). A napokban közölte az adóhatóság, hogy a tavalyi évről közel négy és félmillió adózó készített bevallást, és 3,8 millióan vallottak be munkaviszonyból származó jövedelmet, vagyis kétmillióval sikerült négy év alatt növelni az adózók számát. A növekmény kétségtelenül impozáns, ám Orbán Viktor 2010-es évről szóló adatai hamisak - közölték lapunkkal a szakértők.

A második Orbán-kormány "háborúinak" egyike a jövedelmüket eltitkolók elleni küzdelem, vagyis az hogy minél nagyobb számban vonják be a bérből és fizetésből élőket az adózók körébe. Összességében - kisebb nagyobb hullámzásokkal - az elmúlt években mindig négy-négy és félmillió volt az adóbevallók száma, 2008-ban gyakorlatilag ugyanannyian vallottak, mint idén. A második Orbán-kormány legrosszabb éve a 2012-es volt, amikor "eltűnt" negyedmillió adózó, 2014-re lényegében ezeket lehetett "visszacsalogatni" a szürkezónából. Mindezt figyelembe véve érthetetlen, hogy a kormányfő csak az elmúlt két esztendőben négy alkalommal is arról beszélt, hogy 2010 óta gigantikus mértékben nőtt a dolgozó adózók száma, ami állítása szerint 2010-ben 1,8 millió volt, szemben mostani 3,8 millióval. Az Mfor internetes portál érdeklődött a Nemzetgazdasági Minisztériumnál arról, hogy mi is van a számok mögött.

Azon nem lepődünk meg, hogy a jelenlegi adatok mögött az évtized elején még elenyésző számú közmunkáshoz képest 2013-ra, amelyről az szja-bevallások szólnak átlagosan 190 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma. (A bevallók száma ennél több, mert az év folyamán sokan ki- és beléptek ebből a foglalkoztatási körből, a kormány szándékai ellenére a versenyszférában viszont alig-alig van mozgás.) A trükközésnek érdekes megnyilvánulása az is, hogy a foglalkoztatottaknál a közmunkásokat az alkalmazottak közé számítják, ám amikor az átlagkeresetről van szó, akkor a statisztikusok megfeledkeznek róluk. Az idei foglalkoztatási adatokat még kozmetikázza a külföldön foglalkoztatottak száma is, akiket ha egy évet meg nem haladó mértékben vállalnak munkát egy másik országban, akkor a hazai munkavállalók számát gyarapítják. (Ez megfelel az uniós gyakorlatnak, de a többi tagország, amikor a foglalkoztatotti statisztikákat közli, akkor erre a körülményre felhívják a figyelmet és nem dicsekszenek vele.)

Mindezt figyelembe már érthető, hogy hamis módon, miért hivatkozik a kormányfő dolgozó négymilliót meghaladó adófizetőre (a bűvös határt az elmúlt esztendő legvégén léptük át), szemben a 2010-es 1,8 millióval. Négy esztendővel ezelőtt - a nemzetgazdasági tárca adatai szerint - 600 ezer nullás adóbevallót, valamint 200 ezer Start-munkást és az egyszerűsített foglalkoztatottat, valamint az 1,3 millió adójóváírást alkalmazó, adót nem fizetőt nem számították be a még dolgozó adózó közé.

Ezzel szemben a 2013-asnál, mint láttuk mindenkit beszámítanak. Mindent összevetve - az újonnan figyelembe vettekkel együtt ténylegesen egymillió fővel nőtt a dolgozó adózók száma, szemben a kormányfő által említett 2,3 millióval. Ugyanakkor a különböző kedvezményeket igénybe vevőket figyelembe véve, ma szakemberek szerint 600 ezerrel többen adóznak többen, mint a 2010-es kormányváltáskor. A növekmény értékét erősen mérsékli, hogy nem tesznek különbséget a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatottak között. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a külföldön foglalkoztatottak pontos száma nem ismert, az itthon élő hozzátartozóik bevallásából csak annyit lehet biztosan tudni, hogy számuk átlagosan meghaladja a százezer főt, de hogy mennyivel arról nincs pontos adat. Alaposabb vizsgálat természetesen erre is fényt deríthetne, legalábbis az uniós államok vonatkozásában. Az Eurostat országadatai ugyanis ehhez megfelelő támpontot nyújthatnának, de nincs meg hozzá a kormányzati akarat.