Terrorakciót hiúsítottak meg Ausztráliában

Publikálás dátuma
2014.09.19. 07:35
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Ausztráliában a terrorellenes harc jegyében több nagyvárosban hajtott végre razziát a rendőrség. Sydneyben és Brisbane-ben összesen 15 személyt vettek őrizetbe, akik feltételezések szerint kapcsolatban állnak a dzsihadista Iszlám Állammal. A kormány szerint a csoport tagjai nyilvános kivégzésekre készültek. 

Tervük az volt, hogy találomra túszul ejtenek az utcán sétáló ártatlan személyeket, akiket aztán lefejeznek, s a kivégzés pillanatait az internetre is felteszik, így fejezve ki szolidaritásukat az Iszlám Állammal. A barbár cselekedettel sokkolni, megfélemlíteni akarták a lakosságot – idézte az ausztrál ABC televízió Michael Allnutt államügyészt. Tony Abbott miniszterelnök közölte, nem csak gyanúról van szó, a feltételezett terroristák konkrét terveit is megszerezték.

A rendőrség kiterjedt akcióját mutatja, hogy 800 rendőr vett részt venne. Legalább egy tucat házat, illetve lakást kutattak át. Ausztráliai médiaközlések szerint a terrorcsoport már korábban a hatóságok célkeresztjébe került. A rendőrség ugyanakkor nem erősítette meg a hírt.

Ausztrália néhány napja emelte magasra biztonsági készültségének szintjét. Az ausztrál hatóságok, akár csak a nyugat-európai országoké, elsősorban azoktól az ausztrál állampolgárságú iszlám szélsőségesektől tartanak, akik a szíriai és iraki frontról tértek vissza a kontinensnyi államba és magukkal hozták a dzsihád szellemiségét. „Rendkívül fontos, hogy a rendőrség mindig egy lépéssel előrébb legyen, mint ők. S ma éppen ez történt” – közölte Tony Abbott kormányfő.

Az ABC televízió úgy értesült, hogy az egyik őrizetbe vett férfi, a 22 éves Omarjan Azari konkrét feladatot kapott az öldöklésre az Iszlám Állam terrorcsoporttól. A The Australian pedig arról számolt be, hogy a házkutatások során késeket, maszkokat, harci egyenruhákat, s egy kardot is találtak a hatóságok.

Ausztrália is csatlakozott az Egyesült Államok által létrehozott IS-szel szembeni, mintegy negyven államot számláló nemzetközi koalíciójához. A szigetország jelezte, a hadsereg 600 alkalmazottját küldi az Arab Emírségekbe, hogy így segítse a terrorellenes harcot.

Palotaforradalom a Vatikánban?

Publikálás dátuma
2014.09.19. 07:34
Vatikán, Szent Péter-bazilika FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GIULIO ORIGLIA
Amint közeleg a nagy reményekkel várt, a család kérdésével foglalkozó rendkívüli püspöki szinódus időpontja, amelyet október 5. és 19. között rendeznek meg a Vatikánban, úgy apad az esélye annak, hogy valóban mélyreható változások történjenek a családot érintő kérdésekben. Az osztrák Die Presse egyenesen palotaforradalomról írt annak kapcsán, hogy öt kuriális bíboros tiltakozott azon tervek ellen, melyek szerint szentségekben részesíthetnék az elváltakat, majd polgárilag újraházasodott híveket. 

A mű egyik szerzője Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa, akit XVI. Benedek nevezett még ki. Szerzői között van továbbá Raymond Leo Burke amerikai bíboros, az Apostoli Szignatúra legfelsőbb bíróságának prefektusa, Walter Brandmüller német bíboros, a Történettudományi Pápai Tanács elnöke, Carlo Caffarra bíboros, bolognai érsek, II. János Pálhoz közeli teológus és Velasio De Paolis olasz bíboros, a gazdasági prefektúra elnöke, a Krisztus Légiója Kongregáció pápai megbízottja.

Walter Kasper német bíboros még Vatikánban beszélt arról, hogy válni és újraházasodni nem feltétlenül bűn, ezért – bizonyos feltételek teljesülése esetén - meg kell könnyíteni ezen személyek számára a szentségek kiosztását. Kasper már húsz éve is hasonló véleményt fogalmazott meg Oskar Saier akkori freiburgi püspökkel, valamint Karl Lehmann bíborossal, a Német Katolikus Püspöki Konferencia korábbi elnökével.

Ferenc pápa többször is kifejtette, nem ellenezne egy ilyen nyitást. Müllerék könyve azonban mutatja, milyen erős szembenállás tapasztalható e tervekkel szemben. A Hittani Kongregáció prefektusa ragaszkodik a házasság felbonthatatlanságának dogmájához. Túlzás lenne arról beszélni, hogy a XVI. Benedek fémjelezte konzervatívabb irányvonal viaskodik Ferenc pápáéval. Mint az Il Foglio tegnapi kiadásában írta, Müllerékhez hasonló véleményt képvisel két másik befolyásos bíboros is, így Marc Ouellet, a Püspöki Kongregáció prefektusa, valamint Angelo Scola milánói érsek.

Új tengeralattjárókat épít Moszkva

Publikálás dátuma
2014.09.19. 07:33
A Bulava rakétakísérletet nagy médiafi gyelem övezte FORRÁS: WIKIPÉDIA
Az Ukrajna körül kialakult feszültséget és a nyugati szankciók negatív hatását a Kreml igyekszik azzal is ellensúlyozni, hogy napi témává tette az orosz haderő fejlesztését. E törekvést szolgálja azoknak a cikkeknek a sokasága is, amelyek a legutóbbi rakétakísérlet jelentőségét méltatják.

A Fehér-tengerről lőtték ki szeptemberben a Bulava típusú interkontinentális ballisztikus rakétát a víz alatt tartózkodó, Vlagyimir Monomahról elnevezett, negyedik generációs hadászati atom-tengeralattjáróról. A rakéta a távoli kamcsatkai gyakorlóterepen csapódott be. Ez a rakétatípus háromfokozatú, szilárd hajtóanyaggal működik. Akár tíz hiperszonikus manőverező, egyedi irányítású 100-150 kilotonnás atomtöltetet vihet magával.

A folyamatosan fejlesztés alatt álló Bulava eddig már sok gondot okozott a szakembereknek. Több sikeres fellövés után 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben többször is kudarcot kellett elkönyvelniük. Legutóbb tavaly szeptemberben, amikor az "Alekszandr Nyevszkij" nukleáris meghajtású tengeralattjáróról lőtték ki.

A mostani sikeres kísérlet az egyik befejező szakasz azon az úton, amely, moszkvai remények szerint, az év végén elvezethet a Borej-osztályhoz tartozó atom-tengeralattjáró, a "Vlagyimir Monomah" hadrendbe állításához. 2020-ig az orosz haditengerészeti flottát nyolc ilyen típusú atom-tengeralattjáróval szeretnék felszerelni, mindegyik 16-20 olyan ballisztikus rakétát szállítana, amely képes megsemmisítő csapást mérni a 9000 kilométer távolságban lévő célra. Mivel minden egyes rakéta 10 atomtöltetet szállíthat, ez azt jelenti, hogy a világóceán mélységében másfélezer atomtöltet szolgálja majd az orosz haditengerészet.

A "Jurij Dolgorukij" hadászati atom-tengeralattjáró meglepően gyors megépítésére hivatkozva, a tervezők ezúttal is bizakodóak.

Ehhez a tengeralattjáróhoz ugyanis 1996-ban láttak hozzá és 2013 elején már át is adták a flottának. A következő Borej-osztályú tengeralattjáró, az "Alekszandr Nyevszkij" 2004 és 2013 között készült el. A "Vlagyimir Monomah" építése 2006-tól folyt és idén decemberig be akarják fejezni az összes vele folytatott kísérletet. A mostani sikeres fellövés ezt reális célkitűzéssé teszi. Egy másik, Vlagyimir fejedelemről elnevezett atom-tengeralattjáró 2012 óta épül, elkészült a váza, most már hozzáláthatnak a felszereléséhez. Egy ötödik hajó, a "Knyáz Oleg" (Oleg fejedelem) is "sínre" került.

Aggasztó ténynek tekinti viszont az orosz média, hogy a tengeralattjárók építésével nem tart lépést a fegyverzetéhez tartozó ballisztikus rakéták hadrendbe állítása. A Bulava rakéták az eddigi tapasztalatok alapján nem elég megbízhatóak. A most szeptemberi fellövés hivatalosan a huszadik volt. Tíz esztendő alatt ezeknek csak a fele bizonyult sikeresnek. A kudarccal végződött kilövések során a rakéta az első percekben felrobbant, vagy pedig elért a célig, de ott a töltet leválasztása nem sikerült. Ez az oka annak, hogy mindmáig késik hadrendbe állításuk.

Az "Expert Online" elemzője csak találgatni tud, vajon a már vízre bocsátott atom-tengeralattjárók milyen fegyverzettel végzik feladatukat. Jellemző, hogy az "Alekszandr Nyevszkij"-ről egyetlenegyszer bocsátottak fel egy Bulava rakétát, múlt év őszén. A rakéta a második percben irányíthatatlanná vált és a Jeges-tengerbe zuhant. Szergej Sojgu védelmi miniszter ekkor döntött úgy, hogy legalább öt szabályos fellövést kell ahhoz produkálni, hogy egyáltalán szóba kerülhessen a Bulava hadrendbe állítása. A "Jurij Dolgorukij" szerencsésebb volt: 2011-ben négy sikeres fellövést végzett. Ettől azonban a Bulavába vetett bizalom még nem állt helyre.

A rakéta instabilitását egyrészt konstrukciós hibával magyarázzák, másrészt azzal, hogy a kilencvenes évek végén a Borej-osztályhoz tartozó atom-tengeralattjárók felfegyverzésével a moszkvai hőtechnikai intézetet bízták meg. Azt az intézetet, amelyik a Topol-M szárazföldi rakétát is kidolgozta. Csakhogy, úgy tűnik, ez a moszkvai gárda egyszerűen nem képes megbirkózni a rá háruló tengernyi feladattal. A rakétát összeszerelő gyár pedig nem végzett minőségi munkát.

A mostani sikeres fellövés biztató, de önmagában még kevés ahhoz, hogy teljes elégedettséget okozzon. Ehhez az kellene, hogy a többi atom-tengeralattjáróról is sikeresek legyenek a fellövések. Csak ez után következhet az, hogy megépítésüket követően a Vlagyimir fejedelemről és Oleg fejedelemről elnevezett atom-tengeralattjárókat 20-20 Bulava rakétával lássák el. Mindegyik rakéta 6-10 szuperszonikus manőverező nukleáris töltettel rendelkezne.

Már most azon gondolkodnak, hogy az ötödik generációs hadászati tengeralattjárókat már más gyárakban készítik majd.

Egyes becslések szerint az Északi Flotta 27 Bulava rakétával rendelkezik. Ötöt közülük vissza szándékoztak szállítani az udmurtföldi gyárba, hogy olyan távvezérléssel szereljék fel, amely lehetővé teszi a rakéta folyamatos ellenőrzését a próbafellövések alkalmával. Hír azonban nincs arról, hogy ez megtörtént-e, vagy sem. Eredetileg augusztus végére terveztek kísérleti rakétafelbocsátást, novemberben pedig egy másikat. Később változtattak e terveken. Most októberi és novemberi dátumról beszélnek. A "Jurij Dolgorukij" és az "Alekszandr Nyevszkij" hajtja végre majd a rakétafellövéseket.

Szerző