Ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) megkeresi az adóhatóságot, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindítja az adószám felfüggesztésének folyamatát - mondta az MTI-nek a NAV, miután kiderült: a Kárpátok Alapítvány - Magyarország levelet kapott az adóhatóságtól, hogy felfüggesztik az adószámukat - a Kehi utasítására. A Kehi közölte: a Norvég Civil Támogatási Alap keretében Magyarországra érkező pénzek elosztását végző konzorcium mind a négy tagja esetében, beleértve a Kárpátok Alapítványt, kezdeményezte az adószám felfüggesztését, mert a jogszabályokat megsértve nem adták át a kért adatokat. A Kehi szerint "a konzorciumban részt vevő alapítványok több milliárd forint közpénz elosztását végzik, a tevékenységükkel kapcsolatban számos kérdésben titkolóznak". Ezt Bata Boglárka az index.hu kérdésére vitatta; mint a Kárpátok Alapítvány vezetője elmondta, a Kehi kérésére még augusztusban elküldték a kért adatokat, egyetlen pontban nem tudtak eleget tenni kérésüknek. Mivel a pályázók adatait a Norvég Alap brüsszeli irodája kezeli, hozzájuk irányították át a Kehit. Azt már lapunk teszi hozzá, hogy a négyesfogat vitatja a Kehi ellenőrzésének jogosságát.
A Kehi - állítása szerint - az adatokat a konzorcium tagjaitól három hónapon át tartó többszöri kérés ellenére sem kapta meg. Az ellenőrzés során kért többi adatot pedig sok esetben szelektálva, kitakarva, ellenőrzésre alkalmatlan módon bocsátották rendelkezésre. Ezért a négy konzorciumi tagot többször is figyelmeztették, hogy ha nem működnek együtt, "és a kért adatokat a jogszabályokat sorozatosan megsértve továbbra sem bocsátják rendelkezésre, az adószám alkalmazásának felfüggesztése is kezdeményezhető". A Kehi még augusztus 29-én a NAV-hoz fordult az adószámok felfüggesztése érdekében. A NAV döntése ellen az érintett jogorvoslattal élhet. A személyes, illetve szenzitív adatokat, mint az Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány - a négyesfogat egyik tagja - igazgatója lapunknak korábban elmondta, azért takarták ki, mert "előfordult, hogy furcsa módon az Ökotárs által átadott dokumentumokból származó információ, egyszer csak napvilágra került". A rendőrségi házkutatásra utalva hozzátette: "Sajnos semmilyen garanciát nem adhatunk, csak reménykedhetünk, hogy legalább a rendőrség nem él vissza ezekkel az információkkal, és nem szivárog ki tőlük semmi olyan, ami nem tartozik a nyilvánosságra."
Egyébként az úgynevezett EGT/Norvég Civil Támogatási Alap működésének ellenőrzése nem a két állam - Norvégia és Magyarország - feladata. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai az Európai Unió tagállamai mellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai közül: Izland, Norvégia és Liechtenstein. Az EFTA negyedik tagja, Svájc az unióhoz kétoldalú szerződésekkel kapcsolódik. A Norvég Civil Alap úgy jött létre, hogy három donorország, Norvégia, Izland és Lichtenstein szerződését kötött az unióval, hogy bizonyos előnyökért cserébe támogatja a gyengébben fejlett uniós országokat. A három állam 16 uniós országgal kötött megállapodást, köztük Magyarországgal. A támogató országok és a magyar kormány képviselői 2011 őszén írták alá a mostani finanszírozási ciklusról szóló egyezményt. A megállapodás szerint - amelyet az Orbán-kormány írt alá - az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap ellenőrzése a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMI) feladata. Az FMI az idén júniusban - amikor már zajlott a Kehi vizsgálata a magyar civil szervezeteknél - közleményt adott ki, amiben felhívták a figyelmet: a magyar kormány megszegte a Norvég Civil Alap lebonyolítására és ellenőrzésére vonatkozó megállapodást. Ugyanis az FMI nem csak ellenőrzi, hanem működteti is a Civil Alapot, vagyis kiválasztja például a magyarországi közreműködőket.
2011 végén az FMI kétfordulós, nyílt pályázatot tett közzé. A magyar kormánynak volt konzultációs joga, de a döntésbe nem szólhatott bele. Már ekkor vitatta a kiválasztás módját, de a norvégok ragaszkodtak a saját szempontjaikhoz. 2012 júniusában nyilvánosságra hozták a nyertes konzorciumot, amely az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány - Magyarország négyesből áll. Fontos szempont volt, hogy a kiválasztott szervezet ismerje a civil szervezetek rendszerét és legyen pályáztatói gyakorlata. Később derült ki, hogy a Századvég, illetve az állami kötődésű Váti Nonprofit Kft. is indult a pályázaton.
A Norvég Civil Alap az alábbi részterületeken kidolgozott projektekhez nyújt támogatást: emberi jogok és demokrácia; női jogok és esélyegyenlőség; szervezet- és közösségfejlesztés; ifjúsági- és gyermekügyek; környezetvédelem és fenntartható fejlődés; jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak; társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció).
Ismert, hogy a magyar kormány először a Kehi vizsgálatát rendelete el a Civil Alapokat működtető, illetve az alapból pénzhez jutó szervezeteknél. Ennek jogalapját nemcsak a magyar civil szervezetek, de a norvég kormány és az FMI is vitatja, ennek ellenére a civil szervezetek többsége együttműködött a Kehivel. De a kormány nem elégedett meg a Kehi-ellenőrzéssel, hanem - vélhetően egy fideszes politikus feljelentése alapján - ráküldte a rendőrséget is a szervezetekre.
Néhány hete derült ki, hogy július 31-i hatállyal kiterjesztették a vizsgálatot a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapokból nyújtott támogatásokra és az alap működésére is. A svájci alap működtetésére 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írt ki pályázatot, amit szintén az Ökotárs vezette négyesfogat nyert meg. Ám szemben a Norvég Alappal, itt a magyar kormány mindvégig részt vett és beleszólt a pályázati döntésekbe, vagyis a kormány gyakorlatilag magát ellenőrzi.
