Most az adóhivatal vegzálja a civileket

Publikálás dátuma
2014.09.19. 07:05
Fotó: Népszava
Nem csendesedik a Norvég Alap civil szervezeti körüli botrány. A Kehi, a rendőrség után most az adóé és vámhivatal "foglalkozik" a négy civil szervezettel, amely pedig eddig is együttműködött a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal. Amelynek sokak szerint semmi joga nincs ellenőrizni az említett szervezeteket. Erre külön mechanizmus szolgál, mint ahogyan a romániai magyar szervezetekhez juttatott magyar segítség felhasználását sem ellenőrzik a román hatóságok. De: mit szólnánk, ha a román kormány egyszercsak külföldi ügynökként jelölné meg valamelyik magyar szervezetet, mint tette Orbán Viktor - a magyarokkal.

Ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) megkeresi az adóhatóságot, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindítja az adószám felfüggesztésének folyamatát - mondta az MTI-nek a NAV, miután kiderült: a Kárpátok Alapítvány - Magyarország levelet kapott az adóhatóságtól, hogy felfüggesztik az adószámukat - a Kehi utasítására. A Kehi  közölte: a Norvég Civil Támogatási Alap keretében Magyarországra érkező pénzek elosztását végző konzorcium mind a négy tagja esetében, beleértve a Kárpátok Alapítványt, kezdeményezte az adószám felfüggesztését, mert a jogszabályokat megsértve nem adták át a kért adatokat. A Kehi szerint "a konzorciumban részt vevő alapítványok több milliárd forint közpénz elosztását végzik, a tevékenységükkel kapcsolatban számos kérdésben titkolóznak". Ezt Bata Boglárka az index.hu kérdésére vitatta; mint a Kárpátok Alapítvány vezetője elmondta, a Kehi kérésére még augusztusban elküldték a kért adatokat, egyetlen pontban nem tudtak eleget tenni kérésüknek. Mivel a pályázók adatait a Norvég Alap brüsszeli irodája kezeli, hozzájuk irányították át a Kehit. Azt már lapunk teszi hozzá, hogy a négyesfogat vitatja a Kehi ellenőrzésének jogosságát.

A Kehi - állítása szerint - az adatokat a konzorcium tagjaitól három hónapon át tartó többszöri kérés ellenére sem kapta meg. Az ellenőrzés során kért többi adatot pedig sok esetben szelektálva, kitakarva, ellenőrzésre alkalmatlan módon bocsátották rendelkezésre. Ezért a négy konzorciumi tagot többször is figyelmeztették, hogy ha nem működnek együtt, "és a kért adatokat a jogszabályokat sorozatosan megsértve továbbra sem bocsátják rendelkezésre, az adószám alkalmazásának felfüggesztése is kezdeményezhető". A Kehi még augusztus 29-én a NAV-hoz fordult az adószámok felfüggesztése érdekében. A NAV döntése ellen az érintett jogorvoslattal élhet. A személyes, illetve szenzitív adatokat, mint az Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány - a négyesfogat egyik tagja - igazgatója lapunknak korábban elmondta, azért takarták ki, mert "előfordult, hogy furcsa módon az Ökotárs által átadott dokumentumokból származó információ, egyszer csak napvilágra került". A rendőrségi házkutatásra utalva hozzátette: "Sajnos semmilyen garanciát nem adhatunk, csak reménykedhetünk, hogy legalább a rendőrség nem él vissza ezekkel az információkkal, és nem szivárog ki tőlük semmi olyan, ami nem tartozik a nyilvánosságra."

Egyébként az úgynevezett EGT/Norvég Civil Támogatási Alap működésének ellenőrzése nem a két állam - Norvégia és Magyarország - feladata. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai az Európai Unió tagállamai mellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai közül: Izland, Norvégia és Liechtenstein. Az EFTA negyedik tagja, Svájc az unióhoz kétoldalú szerződésekkel kapcsolódik. A Norvég Civil Alap úgy jött létre, hogy három donorország, Norvégia, Izland és Lichtenstein szerződését kötött az unióval, hogy bizonyos előnyökért cserébe támogatja a gyengébben fejlett uniós országokat. A három állam 16 uniós országgal kötött megállapodást, köztük Magyarországgal. A támogató országok és a magyar kormány képviselői 2011 őszén írták alá a mostani finanszírozási ciklusról szóló egyezményt. A megállapodás szerint - amelyet az Orbán-kormány írt alá - az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap ellenőrzése a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMI) feladata. Az FMI az idén júniusban - amikor már zajlott a Kehi vizsgálata a magyar civil szervezeteknél - közleményt adott ki, amiben felhívták a figyelmet: a magyar kormány megszegte a Norvég Civil Alap lebonyolítására és ellenőrzésére vonatkozó megállapodást. Ugyanis az FMI nem csak ellenőrzi, hanem működteti is a Civil Alapot, vagyis kiválasztja például a magyarországi közreműködőket.

2011 végén az FMI kétfordulós, nyílt pályázatot tett közzé. A magyar kormánynak volt konzultációs joga, de a döntésbe nem szólhatott bele. Már ekkor vitatta a kiválasztás módját, de a norvégok ragaszkodtak a saját szempontjaikhoz. 2012 júniusában nyilvánosságra hozták a nyertes konzorciumot, amely az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány - Magyarország négyesből áll. Fontos szempont volt, hogy a kiválasztott szervezet ismerje a civil szervezetek rendszerét és legyen pályáztatói gyakorlata. Később derült ki, hogy a Századvég, illetve az állami kötődésű Váti Nonprofit Kft. is indult a pályázaton.

A Norvég Civil Alap az alábbi részterületeken kidolgozott projektekhez nyújt támogatást: emberi jogok és demokrácia; női jogok és esélyegyenlőség; szervezet- és közösségfejlesztés; ifjúsági- és gyermekügyek; környezetvédelem és fenntartható fejlődés; jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak; társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció).

Ismert, hogy a magyar kormány először a Kehi vizsgálatát rendelete el a Civil Alapokat működtető, illetve az alapból pénzhez jutó szervezeteknél. Ennek jogalapját nemcsak a magyar civil szervezetek, de a norvég kormány és az FMI is vitatja, ennek ellenére a civil szervezetek többsége együttműködött a Kehivel. De a kormány nem elégedett meg a Kehi-ellenőrzéssel, hanem - vélhetően egy fideszes politikus feljelentése alapján - ráküldte a rendőrséget is a szervezetekre.

Néhány hete derült ki, hogy július 31-i hatállyal kiterjesztették a vizsgálatot a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapokból nyújtott támogatásokra és az alap működésére is. A svájci alap működtetésére 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írt ki pályázatot, amit szintén az Ökotárs vezette négyesfogat nyert meg. Ám szemben a Norvég Alappal, itt a magyar kormány mindvégig részt vett és beleszólt a pályázati döntésekbe, vagyis a kormány gyakorlatilag magát ellenőrzi.

Szerző

Támadásban a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.09.19. 07:04
Fotó: Népszava, Vajda József
Élhetőbb Erzsébetvárost ígér Farkas Ferenc, a baloldal közös kerületi polgármesterjelöltje. A helyi sportegyesület DK-s színekben induló elnöke a jelenleginél emberségesebb támogatást kínál a rászorulóknak, a vállalkozóknak pedig megfizethető helyiségeket. Farkas, akinek plakátjait ismeretlenek megrongálták, politikai ellenfeleit tiszteletben tartva kampányol és bízik abban, hogy akár áprilisban, október 12-én is a baloldal győz a kerületben. A Fidesz azonban nemtelen eszközökkel harcol és nem csak Erzsébetvárosban. Zuglóban például azzal gyanúsították meg Karácsony Gergelyt, ha polgármester lesz, mutyikkal fogja az ott élők forrásait elvenni.

Néhány parkon kívül Farkas Ferenc szerint szinte semmi nem újult meg az elmúlt négy évben Erzsébetvárosban. A baloldali pártok támogatásával, a DK színeiben induló polgármesterjelölt lapunknak arról beszélt, ha a VII. kerületben élők bizalmat szavaznak neki, a jelenleginél emberségesebb lesz a szociális támogatás, mert elfogadhatatlan, hogy a rászorulók most csak évente egyszer kaphatnak segítséget az önkormányzattól. Amióta a Fidesz irányít a kerületben, a társasházak nem kapnak vissza nem térítendő hitelt, így fővárosi támogatásért sem pályázhatnak. A baloldali pártok és a velük szövetséges civil szervezetek ezt szintén meg akarják változtatni. A lakbéreket is csökkenteni kell a kerületben, mert a bérlakásban élők terhei már elviselhetetlenek - fogalmazott a baloldali polgármesterjelölt. Elmondta, hogy az önkormányzati kampányban ugyan a helyi kormánypárti vezetés pályázatot hirdetett a lakbér visszatérítésére, ám a feltételeknek csak nagyon kevesen fognak megfelelni.

A zsidónegyed kedvelt romkocsmáit Farkasék nem akarják megszüntetni, de az ott élők békéjét is szeretnék biztosítani. Úgy gondolják, ha az önkormányzat közös asztalhoz ül a lakókkal, a vendéglő-tulajdonosokkal, s meg fogják találni a mindenki számára elfogadható kompromisszumot. A városnak ezen a részén nagyon sok az üresen álló üzlethelyiség. Farkas úgy tudja, hogy a lakbéreket is azért emelték meg annyira, hogy az így befolyt összegből az üres üzletek terheit fedezze az önkormányzat. A baloldali vezetés inkább áron alul is kiadná ezeket, elsősorban a kerületi vállalkozóknak. Részben, hogy a rezsit fedezzék, illetve mert a vállalkozások adóira szüksége van Erzsébetvárosnak. A kerületben sok az idős, egyedülálló ember, ezért az ő segítésükre szociális hálózatot akar létrehozni a majdani baloldali vezetés. A hálózat munkatársai bevásárolnának és elintéznék, amit csak lehet. Gyógyszertámogatást adnának és évente két alkalommal ingyenes szűrővizsgálatot biztosítanának az itt élőknek.

Farkas választási plakátjait a napokban ismeretlenek megrongálták, azokra Hunvald György egykori MSZP-s polgármester vezetéknevét ragasztották. A rongálók a baloldali képviselőjelöltek plakátjait sem kímélték, az ő vezetékneveikre is Hunvald feliratot ragasztottak, a "Nekünk a VII. az első" szlogenben pedig a kerület sorszámát a "lóvé" szóra cserélték. Pedig tudomásuk szerint Oláh Lajos, a kerület DK-s parlamenti képviselője megállapodott Vattamány Zsolt fideszes polgármesterrel, hogy nem ilyen eszközökkel fognak egymás ellen kűzdeni. A VII. kerület baloldali polgármesterjelöltje az ellenfeleit tiszteletben tartva kampányol és bízik abban, hogy helyben október 12-én is ők győznek. Farkas ígéri, ha így lesz, a kisebbségben lévő fideszesekkel akkor is békében fognak együtt dolgozni a kerületben élők érdeke ugyanis ezt kívánja.

A Fidesz egyébként nem csak Erzsébetvárosban kampányol nemtelen eszközökkel. Zuglóban Rozgonyi Zoltán, a kormánypárt polgármesterjelöltje tegnap azzal vádolta meg az ellenzéki Karácsony Gergelyt, hogy ha győz, tanácsadói szerződésekkel és egyéb mutyikkal elvonja majd a kerületben élők forrásait. Rozgonyi azt üzente a XIV. kerületieknek, hogy egymilliárd forintos többlet van a büdzsében, amiből lehet fejleszteni, extra szociális juttatásokat adni, de ha az Együtt-PM jelöltjére szavaznak, elúszhat a pénz. A baloldal komoly anyagi problémákkal küzd, Karácsony pedig "már a spájzból figyeli, hogyan lehet ezt a pénzt elvinni" - fogalmazott.

Megkérdőjeleződik a nemzetiségi választások tisztasága
Az MSZP roma tagozata arra hívta fel a Nemzeti Választási Irodát (NVI), hogy számolja újra az ÉKE szervezetre leadott ajánlásokat, különben álláspontjuk szerint megkérdőjeleződik a nemzetiségi választások tisztasága, legitimitása. Baranyi Gyula, a tagozat elnökhelyettes lapunknak elmondta, hogy az ÉKE a fideszes Lungo Drom egyedüli komoly kihívójaként 1774 ajánlást gyűjtött össze az országos listához. Ezek csaknem felét azonban érvénytelennek minősítette a NVI, arra hivatkozva, hogy az ajánlók egy része nem szerepel a választási regisztrációs névjegyzékben, ami a szervezet szerint elképzelhetetlen. Ezt követően a Kúriához fellebbeztek, ugyanakkor a NVI-től ígéretet kaptak arra, hogy az ajánlásokat újraszámolják. Végül azonban sem a Kúria, sem a NVI nem foglalkozott az üggyel. Baranyi kijelentette, írásban tiltakoznak majd a történtek ellen, de az igazukért demonstrálni is készek.

A szocialista Kolozs András szerint a XVI. kerület fideszes polgármestere szabálytalan adatgyűjtésbe kezdett. Kovács Péter a közétkeztetési helyzet javításával kapcsolatban Facebook-csoportot alapított, a tagság feltételeként pedig olyan adatokat kér a szülőktől, amelyek alapján gyermekeikkel együtt egyértelműen beazonosíthatóvá válnak. A szocialista politikus szerint az így megszerzett adatok esetleges későbbi felhasználása is kérdéseket vet fel, ezért az ügyben Kolozs tegnap Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordult.

Kövér László viszont Nagykanizsán arra bíztatta a választókat, hogy október 12-én olyan embereket bízzanak meg a települések vezetésével, akik együttműködő partnerei lehetnek a kormánynak. Az Országgyűlés elnöke szerint azért van szükség erre, hogy az ország vezetői folytatni tudják, amit az előző ciklusban elkezdtek.

Közpénzből kampány
Erzsébetvárosban is közpénzből kampányol a Fidesz. Gergely József szocialista önkormányzati képviselő szerint vélhetően ezért tartanak október 11-én családi napot a Garai téren. A VII. kerület fideszes vezetése összesen 22 millió forintot szavazott meg a rendezvényre, amiből elsősorban a helyi média profitál, legalább is Gergely számára ez derült ki a családi nap költségvetéséből. Az MSZP helyi politikusa úgy gondolja, az erzsébetvárosiak elutasítják majd azt a polgármestert, aki az önkormányzati választást megelőző napon a közpénzből ennyit költ saját népszerűsítésére.

Szerző

Kancellárok kontra önkormányzatok?

Publikálás dátuma
2014.09.19. 07:03
Fotó: Népszava
Számítani lehetett rá, hogy az Orbán-kormány fel akarja használni az ELTE gólyatáborában történt, nagy médiavisszhangot keltett nemi erőszak miatti közfelháborodást a hallgatói önkormányzatok jogköreinek gyengítésére, amit már korábban is kilátásba helyezett. Az viszont nem teljesen világos, hogy ezzel mi a kabinet célja, hiszen a Hök-ök politikailag veszélytelenek a rezsimre. Elképzelhető, hogy a jövendő kancellárok hatalmát erősítenék, de meglehet, hogy a Jobbik "utánpótlás-nevelésére" mérnének csapást.

Nem áll az ELTE szándékában csökkenteni a hallgatói önkormányzatok befolyását - jelentette ki a közelmúltban az egyetem kommunikációs igazgatója, Fábri György annak kapcsán, hogy Palkovics László felsőoktatási államtitkár, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is a Hök-ök jogkörének szűkítését javasolta. Bár Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter már nyár elején utalt arra, hogy a hallgatói képviselet rendszerét is átalakíthatják ősszel, az ötlet apropóját az adta, hogy az ELTE fonyódligeti gólyatáborában megerőszakoltak egy diáklányt, a gyanúsított büntetett előéletéről pedig állítólag tudott a tábort szervező kari Hök vezetése, amely ellen fegyelmi eljárás is indult. Fábri György lapunknak úgy fogalmazott, javasolják a kormánynak, hogy például alakítsa át a diákképviseletek törvényességi felügyeletét, illetve szeretnék "közelebb vinni" a hallgatókat a Hök-ök mindennapi működéséhez, de az önkormányzatok jogkörével kapcsolatban "óvatosságra intett". Úgy vélte, előtte teljes mélységében át kell gondolni a rendszert.

A kormány azonban úgy tűnik, "jobban tudja" az egyetemek helyett, hogy mire lenne szükség. A Kehi nemrég kiszivárgott jelentése szerint "a diákképviseletek túlzott befolyása" miatt három főben maximalizálnák a Hök-ök részvételét a felsőoktatási intézmények legfőbb döntéshozó szerveiben, a szenátusokban - ahol a rektor, a kari delegáltak, illetve a kutatók és a tanárok választott képviselői is ülnek -, szemben a törvény által jelenleg meghatározott legalább 20, de legfeljebb 25 százalékos részvételi aránnyal. Ez alapján jelenleg az ELTE szenátusában 12 diákképviselő ülhet, ez pedig, akárcsak a többi intézményben, jelentős hatalmat jelent. Csakhogy a Hök-ök valódi befolyásolási képessége nem ebben, hanem a legfontosabb döntésekben gyakorolható vétójogukban rejlik. Szenátusi képviselőiknek ugyanis, létszámtól függetlenül egyetértési joguk van egyebek közt a térítési és juttatási szabályzattal, illetve a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos döntésekben, valamint "az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor" is. Tehát az egyetemeken vagy főiskolákon a helyi Hök egyetértése nélkül nem lehet dönteni például az ösztöndíjak vagy a kollégiumi díjak mértékéről, vagy éppen arról, hogy a hallgatói önkormányzat az intézmény költségvetéséből mennyit fordíthat saját magára. Ezért is érintené rosszul a Hök-öket a Kehi másik javaslata (amely a szervezet által feltárt gazdálkodási visszásságokhoz kapcsolódik), amely szerint kormányrendeletben kellene meghatározni a diákképviseletek finanszírozásának mértékét.

A jelenlegi szabályozás tudatában az egyetértésüket nem igénylő szenátusi döntésekben - amelyekhez a hallgatók szakmailag nem is feltétlenül értenek - a diákképviselők szavazata alku tárgyát képezheti - például, ha a szenátusnak egy oktató kinevezéséről kell döntenie -, vagyis a Hök nyugodtan "kufárkodhat" a voksaival, így maga számára más előnyös döntéseket kényszeríthet ki. Nem csoda, hogy az egyetemi vezetők általában visszafogottan fogalmaznak a Hök-öt érintő ügyekben, és többnyire a hallgatói képviseletek is lojálisak az egyetemi vezetéshez. A 2012-es diáktüntetések idején, amikor a Hallgatói Hálózat tüntetői többször engedély nélkül "szálltak meg" egyetemi tantermeket, több hallgatói önkormányzat is a diáktüntetők akciói ellen foglalt állást.

Vagyis úgy tűnik, a kormánynak az nem tetszik, hogy az egyetemi vezetések és a Hök-ök túlságosan "összenőttek", és így a miniszterelnök által a közeljövőben kinevezésre kerülő, az intézmények teljes gazdasági irányítását átvevő kancellárok kerékkötőivé is válhatnak. Például mozgósíthatják a diákokat egy-egy kancellári döntés ellen. Politikai veszélyt azonban a független diákképviseletek nem igazán jelentenek a Nemzeti Együttműködés Rendszerére. Az adott intézmény hallgatóinak legalább 25 százalékos részvételével megválasztott érdekképviseletek utoljára 2011-ben voltak "harcosan ellenzékiek" az államilag finanszírozott képzési keretszámok drasztikus csökkentése, illetve a diplomások röghöz kötésének terve miatt. Néhány zajos tüntetés után azonban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) "áldását adta" az év végén elfogadott új felsőoktatási törvényre, a HÖOK akkori elnökét, Nagy Dávidot pedig a zárószavazás előtt fogadta a parlamentben Orbán Viktor kormányfő és Hoffmann Rózsa akkori oktatási államtitkár. Az akkor még KDNP-s vezetésű oktatásirányítás egyébként még 2010-ben azt tervezte, hogy elveszi a Hök-öktől az egyetértési jogot. A HÖOK 2012 decemberében csatlakozott ugyan a nem általa szervezett diáktüntetésekhez, de végül leült ahhoz a Felsőoktatási Kerekasztalhoz - a kormány, a rektorok és az Iparkamara részvételével -, amelyhez viszont a Hallgatói Hálózatot nem hívták meg, majd "hivatalos diákképviseletként" a szervezet rábólintott az új felsőoktatási reformokra.

Politikai szempontból talán csak a hallgatói önkormányzatok feletti erős szélsőjobboldali befolyás lehet az, ami szúrja a Fidesz szemét. A Jobbik több fiatal politikusa, például Szávay István is az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzatában kezdte pályafutását, amelynek elnökei 2005 óta mindannyian Jobbik-tagok voltak. 2013-ban pedig kiderült: a kari Hök-ösök terjesztették a párt újságját, szórólapjait, még a Hök irodáit is felhasználták. De tavaly derült ki az is, hogy a bölcsészkar diákképviselői származás, vallás és politikai nézet alapján listázták a gólyatáborba jelentkező hallgatókat. A listában akkor sajtóhírek szerint szerepelt a kollégiumi Hök-öt irányító Stummer János megjegyzése is, aki tagadta a vádakat, de végül távozott az egyetemről. Jelenleg Stummer a Jobbik erzsébetvárosi polgármester-jelöltje.

Mutyik miatt népszerűtlen a Hök
A megkérdezett diákok fele szerint a hallgatói önkormányzatok "mutyiznak" a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során, sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni, ráadásul a juttatásokat könnyebben adják oda az ismerőseiknek, barátaiknak - ez derült ki a Transparency International tavaly októberben publikált, 500 magyarországi diák megkérdezésével készült kutatásából. A hallgatók negyede szerint a Hök-be eleve csak korrupcióval, "haveri" segítséggel lehet bekerülni. Sok diák szerint a diákképviseletek pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok, a negyedévesek 75 százaléka pedig úgy véli, a Hök-ök kizárólag a saját tagjainak érdekeit képviselik, pedig a feladatuk az lenne, hogy az összes hallgatóért kiálljanak.
Nem csoda, hogy a hallgatók többsége úgy érzi, a Hök-ösök kivételezettek. Tavaly novemberben az okozott botrányt, hogy egy tizennyolc fős társaság utazhatott az állami megszorításokkal terhelt Pécsi Tudományegyetem pénzén egy brazíliai konferenciára, miközben az intézményben éppen a szűkös pénzügyi keretekre hivatkozva jelentettek be csoportos létszámleépítéseket. Az akkori küldöttségben a rektor mellett Hök-vezetők és hallgatók is részt vettek, de hivatalosan csak a rektornak volt meghívása.
Az idén a Kehi vizsgálata arra derített fényt, hogy egyes intézményekben bizony nagyon megéri diákképviselőnek lenni. A Nyíregyházi Főiskola Hök-tisztviselői például "célprémium", "jutalom" és "karácsony" jogcímeken is kaptak ösztöndíjakat, amelyek egy főre jutó összege akár a 880 ezer forintot is elérhette. Ezen felül a kulturális ösztöndíjak 76 százaléka is a HÖK-tisztviselőké lett. A Nyugat-Magyarországi Egyetemen a Savaria Egyetemi Központ HÖK-elnöke 2012-ben 540 ezer forint közéleti és 218 ezer forint sportösztöndíjban részesült, a gazdasági referens pedig 790 ezer forintot kapott.