Oroszország nem fogja elzárni a gázcsapokat

Publikálás dátuma
2014.09.18. 20:14
Fotó: Népszava
Az orosz energiaügyi miniszter kizártnak nevezte, hogy Oroszország elzárja a gázcsapokat - olvasható a Die Presse című konzervatív lap csütörtökön megjelent interjújában.

Alekszandr Novak a lapnak elismerte, hogy vannak viták Ukrajnával, és ha nem sikerült megoldásra jutni, akkor korlátozhatják az ukrán gázfelhasználását. Szerinte ebben az esetben az sem kizárt, hogy Ukrajna megcsapolja az európai tranzitvezetékeket.

A Gazprom orosz energetikai társaság június közepén beszüntette a gáz Ukrajnába való szállítását. A döntést azzal indokolták, hogy Kijev nem fizet a kiszállított földgázért.
Arra a kérdésre, miszerint Oroszország elzárná-e az európai csapokat is, a miniszter úgy reagált: ez nem téma a Gazpromnál, Európába a szerződés szerint szeretnének szállítani.

A lap rákérdezett arra is, hogy mi az oka annak, hogy múlt héten Európába kevesebb gáz szállított a Gazprom orosz olajipari vállalat, és erre nem adott magyarázatot. A miniszter elmondta: ezekben a napokban Európából több gázt rendeltek mint szokásos, a Gazprom pedig nem tudta kielégíteni ezt a nagyobb keresletet.

Alekszandr Novak nem tartja "tragikusnak", hogy az olaj hordónkénti ára jelenleg 100 dollár alatt van. Úgy fogalmazott a hirtelen árzuhanás általában nyugtalanítja a kormányokat, de most nem lát olyan okot, ami miatt 90 dollár alá esne az olajár. Elmondta: az orosz államháztartás 96 dolláros olajárral számol. Kizárta annak a lehetőségét is, hogy hamarosan jelentősen emelnék az energiahordozó árát.

Szerző

Skót népszavazás - Magas részvételi arány ígérkezik

Jelentősnek tűnik a részvételi arány a csütörtöki skóciai függetlenségi népszavazáson.

A 32 választási körzet 5579 szavazóhelyisége helyi idő szerint reggel 7 órakor nyitott ki, és sok helyen azóta is folyamatos a sorban állás. A szeptember 2-i határidőig összesen 4 285 323 választópolgár regisztrálta részvételi szándékát; ez példátlanul magas, 97 százalékos arány.

Választókörzeteikben már leadták szavazatukat a függetlenségpárti és az elszakadást ellenző erők vezetői. Alex Salmond skót kormányfő és helyettese, Nicola Sturgeon, illetve Alistair Darling, a függetlenségellenes kampányt irányító, Better Together (Jobb együtt) nevű szervezet vezetője, volt brit pénzügyminiszter, és egykori főnöke, Gordon Brown, az előző brit miniszterelnök - aki szintén intenzíven kampányolt a brit unió megőrzése mellett - egyaránt voksolt, de egyikük sem nyilatkozott az esélyekről.
A voksolás helyi idő szerint 22 óráig - közép-európai idő szerint 23 óráig - tart; a végeredmény bejelentése választási illetékesek előrejelzése szerint péntek reggel fél 7 és fél 8 között várható.
A skót szigetvilág sok kistelepüléséről hajóval, illetve helikopterrel viszik majd az urnákat a körzeti szavazatszámláló központokba.

A csütörtöki országos brit lapok közül több is drámai külsővel jelent meg. A The Times című tekintélyes konzervatív napilap első és hátsó borítója teljes egészében a brit lobogó színeit öltötte, és az újság a "D-Day For The Union", vagyis az Unió D-napja elsőoldalas főcímet viselte, utalva arra, hogy a szerkesztőség a népszavazást a II. világháború nyugati frontját megnyitó normandiai partraszálláshoz hasonló horderejűnek tartja Nagy-Britannia jövője szempontjából.

Szerző

Londoni elemzők: tárgyalni kell Oroszországgal

Nehéz elképzelni a valós stabilitás helyreállítását Európában az "ukrán kérdés" valamilyen hosszú távú megoldása nélkül, és ebbe a Nyugatnak be kell vonnia Oroszországot - áll a legnagyobb londoni politikai-stratégiai kutatóműhely csütörtökön ismertetett éves világjelentésében.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) 400 oldalas idei helyzetértékelése - Strategic Survey 2014 - szerint regionális hatalmak egész sora kezdett erőfitogtatásba és mozgástere határainak kiterjesztésébe világszerte. A geopolitikai bizonytalanságot csak fokozza az az érzet, hogy a fennálló rend ellen sikerrel és válaszlépések nélkül lehet kihívást intézni.
A globális biztonsági rendet azonban Európában érte a legnagyobb sokkhatás az elmúlt évben.

Az ukrajnai válság nyomán új stratégiai rendezésre van szükség Európában, és ezt Oroszországgal megvitatva és megtárgyalva kell kialakítani. Ennek alternatívája ugyanis a hosszasan elhúzódó konfrontáció, és a "befagyott konfliktusok" elszaporodása.

A geopolitika akkor jó, ha figyelembe veszi, hogy a stratégiai érdekek egyensúlya bármely adott földrajzi közegben milyen politika alkalmazására ad lehetőséget. Oroszországot mindig is szorosabb érdekek fűzték Ukrajnához, mint az Európai Uniót, és számítani lehetett arra is, hogy Moszkva intenzívebben fog törekedni ukrajnai érdekeinek érvényesítésére - fogalmaznak az IISS londoni elemzői.

Az intézet szerint "szerencsétlen" irányú fejlemények vezettek annak a benyomásnak a kialakulásához, hogy Ukrajna "egy olyan trófea", amelyet vagy a Nyugat, vagy Oroszország nyer el. Az ilyen geopolitikai kötélhúzásoknak mindig az az eredménye, hogy Oroszország "rántja meg a legerősebben és a legkíméletlenebbül" a kötelet - áll az IISS tanulmányában.
Az elemzés szerint a nyugati szankciópolitikával - akármilyen kifinomult eszközökkel formálják is - nem lesz könnyű visszafordítani a Krím annektálását és a Kelet-Ukrajna destabilizálására törekvő orosz politikát.

Az orosz vezetés és sok orosz állampolgár szemében Ukrajna ugyanis nem a "közeli külföld" kategóriájába tartozik, hanem szinte hazai területnek számít. Az orosz-ukrán konfliktus olyan "politikai-diplomáciai tornádóvá" fajult, amely már a hidegháború utáni elrendeződés alapjait fenyegeti. A kialakult európai helyzetben szükségessé vált a felhalmozódott feszültségek "stratégiai leltározása", és a munka megkezdése egy új, fenntartható rendszer létrehozására. Gyakorlatilag valamiképp a hidegháború utáni helyzet újrarendezését kellene végrehajtani annak érdekében, hogy hosszú távú megoldást lehessen találni az ukrajnai tragédiára - áll az IISS csütörtökön ismertetett idei globális jelentésében.

Az intézet szakértői szerint ugyanis a hidegháború utáni európai átrendeződést Oroszországban sokan "Versailles-komplexusként" élték meg, abban a meggyőződésben, hogy a kelet-európai országok EU- és NATO-csatlakozása a "győztesek diktálta békével" ért fel. Ez is már csak épphogy eltűrhető volt Oroszország számára, azt azonban Moszkva már egyértelműen elfogadhatatlannak ítélte, hogy Ukrajna is részévé váljék e folyamatnak.

A gazdasági szankciók és az Oroszországra gyakorolt diplomáciai nyomás, valamint a kelet-európai NATO-tagállamok katonai megvédésére adott biztosítékok szükséges lépések a hidegháború utáni elrendeződést meghatározó elvek védelmére, ám az ukrán kérdés hosszabb távra szóló, Oroszországgal megvitatott és megtárgyalt megoldására van szükség az európai stabilitás érzetének újbóli megteremtéséhez - áll az elemzésben.

Szerző