A kulturális örökségvédelmi napok mindig is a családok egyik legkedveltebb programjai voltak, ki ne kapna a lehetőségen, hogy titkos helyeket keressen fel, ahol legfeljebb madarak és biztonsági őrök járnak. E sorok írójának is legszebb emlékei fűződnek a kőbányai sörgyár pusztuló épületeinek egykori bejárásához vagy a gannai Esterházy-mauzóleumhoz, ahol a díszes koporsók, fonnyadó százéves koszorúk, szobrok, régi feliratok idézték meg egy főnemesi család virágzását és pusztulását történelmünkben.
Évről évre izgalommal nyitjuk meg a listát, vajon idén bemehetünk-e egy-két, a nyilvánosság elől elzárt, régóta várt épületbe, és gyakran sajnos csalódunk. Nem egy műemlék soha nem nyitja meg kapuit a nagyközönségnek, és használója, ki a történelem sorsszerűsége miatt került a falak közé, jottányit sem törődik vele milyen kötelezettségeket ró rá a falak művelődéstörténeti jelentősége.
Szerencsére nem ez a jellemző, és a rendezvénysorozat programja minden évben bővelkedik az érdekességekben még a szakember számára is tartogathat különlegességeket. Idén először nyitja meg kapuit a Károlyi-Csekonics rezidencia, a "mágnásnegyedben". Mágnásnegyeden a Nemzeti Múzeum környékén épült palotasort értettek a kortársak a fővárosban, ahol főként az ország leggazdagabb arisztokrata családjainak volt lakhelye, itt áll a pazar Festetics-palota, vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületének otthont adó egykori Wenckheim-palota, amely szintén várja a látogatókat.
Megnyílnak olyan középületek is, ahová egyszeri halandó aligha tehetné be a lábát máskor, mint a Sándor-palota, a köztársasági elnök rezidenciája, a Külgazdasági és Külügyminisztérium székhelye a II. kerületben, a Politikatörténeti Intézet, a rákospalotai javítóintézet, a beledi zsidótemető, az egykori veszprémi várbörtön szigorú épülete. (E sorok írója harmincöt épületet számolt össze, amelyik kizárólag a Kulturális Örökség Napjain várja a nagyközönséget idén.) Néhány helyszín regisztrációhoz kötött, érdemes igyekezni, mert Gül baba forrását a Gellérthegy lábánál már oly mértékben megrohanták az érdeklődők, hogy a honlap tanúsága szerint nem fogadnak el újabb jelentkezőket.
A központi téma idén a historizmus, amely a magyar építészet alfája és omegája, nélküle nem képzelhető el Budapest, sem az ország, hisz a város végső képének kialakulásakor a kiegyezés után javarészt ebben a stílusban építkeztek eleink. A rendezvénysorozat különlegessége, hogy a kor nagy építésze, Hauszmann Alajos egykori kastélyába is ellátogathatunk Velencén, amelyet a neves tervező a gödöllői vagy Grassalkovich-stílus formajegyeinek felhasználásával alakított át magának.
A nyitva tartó épületek mellett érdemes a programfüzetben vagy az interneten tájékozódni a kísérőrendezvényekről, vezetésekről, beszélgetésekről, vetítésekről, hisz segítségükkel a nemritkán lenyűgöző látványt nyújtó épület médiumként tárja fel a múltját, azokat a sorsokat, amelyek falaihoz kötődtek.
A szerző felvétele.
